Gazdaság

Dobjuk el a forintot? Csak ha végleg lemondunk az alkoholról!

Miután Magyarország tejesítette az euró bevezetéséhez a szerződés szerint szükséges (de mára világossá vált, hogy nem elégséges) maastrichti kritériumokat, újra felmerült az euró bevezetésének kérdése. Persze leginkább csak szakmai körökben, hiszen a kormány egyelőre nem mutat érdeklődést a közös európai fizetőeszköz átvétele iránt, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon szigorú feltételekhez kötötte a csatlakozást.

1 2 3 4

Az alábbi cikkben az MNB új kritériumainak tükrében vizsgálom meg az eurócsatlakozás kérdését, és nem foglalkozom az eurózóna intézményrendszerének stabilitásával és annak változásaival kapcsolatos kérdésekkel.

A témában eddig megjelent cikkeink:

Sorozatunkban szívesen helyt adunk más véleményeknek, elemzéseknek is.
90 lett, maradhat?.
Az optimális valutaövezetek elmélete, valamint a valutaunió létének eddigi, gyakorlati tapasztalatai alapján semmi szükség nincs olyan szigorú követelményeknek megfelelni, mint amilyeneket az MNB támasztott.

A legnagyobb visszhangot az váltotta ki, hogy Magyarországnak előbb el kell érnie az eurózóna egy főre jutó GDP-jének 90%-át, és csak utána lépjen be a valutaunióba. Ezt a szintet azonban teljesen biztos, hogy még évtizedek alatt sem fogjuk elérni. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy egy ország lehet sikeres viszonylag alacsony egy főre jutó GDP-vel is az eurózónában, és lehet sikertelen a valutaunióban akkor is, ha eléri az eurózóna gazdasági teljesítménynek 90 vagy akár 100%-át.

A balti államok, noha egy főre jutó GDP-jük továbbra is jelentősen elmarad az EU-átlagtól, dinamikusan képesek fejlődni az eurózónában, ahogy Szlovákia is. Csehország vagy Lengyelország pedig jó példa arra, hogy saját fizetőeszközzel is lehet gyorsan felzárkózni.

Dobjuk el a forintot? Csak ha végleg lemondunk az alkoholról!

Szlovénia és Magyarország példája pedig azt bizonyítja, hogy önmagában sem az euró, sem a saját deviza nem garantálja a gyors fejlődést.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a válság után ugyan lassabb növekedési ütem jellemző az EU tagországainak többségére, de ezt elsősorban a korábban felépülő egyensúlytalanságok, a magas adósságok okozzák, amelyeknek a leépítése tartott az elmúlt években.

Az eurózóna gazdaságának válság után mutatott teljesítménye alapján leginkább azt láthatjuk, hogy amelyik országok sokszor saját devizával is egyensúlyhiánnyal és növekedési problémákkal küzdöttek, azoknak a közös pénz sem hozta el a megváltást. Sőt, hosszú ideig a valutaunión belül az euró "védőernyője" miatt a piac nem kényszerítette ki a strukturális változásokat, a költségvetések rendbetételét, vagy éppen a versenyképességi problémák megoldását.

Dobjuk el a forintot? Csak ha végleg lemondunk az alkoholról!

Kétségtelen, hogy a fiskális alkoholizmussal küzdő és a szükséges reformokat meghozni képtelen országok számára az eurózóna-tagság akár nehezebb is lehet, mint a saját valuta fenntartása.

Ugyanis amit saját valutával a piac "kiigazításként" elvégez, azt a valutaunión belül csak belső leértékeléssel lehet megvalósítani. Ugyanakkor a felelős költségvetési gazdálkodást (anticiklikus gazdaságpolitikát), a bankrendszer stabilitását garantáló, és a megfelelő makroprudenciális szabályokat alkalmazó országok legalább olyan sikeresek lehetnek a valutaunióban is, mint azon kívül.
Ez a cikk folytatódik
1 2 3 4
Ricardo

Kolnai, utópia, ChatGPT

Egy irányított "csevegés" a ChatGPT és köztem Kolnai Aurél utópiafelfogásáról, ami egy kis esszével végződik. A ChatGPT-nek az esszéíráshoz elég volt három idézet és négy általam te

Holdblog

New York, te kommunista...

Világvége, összeomlás, Szovjetunió - ez vár New Yorkra a republikánusok szerint, ha a demokrata Zohran Mamdani lenne a város polgármestere. De tényleg bibliai méretű pusztulás... The post New

FIN-CON 2025

FIN-CON 2025

2025. szeptember 3.

Portfolio Sustainable World 2025

2025. szeptember 4.

Sikerklub hazai kkv-nak

2025. szeptember 16.

Követeléskezelési trendek 2025

2025. szeptember 16.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Díjmentes előadás

A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?

Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.

Ez is érdekelhet
Kedves Olvasónk!

A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.

Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!
×
Lájkolja Facebook oldalunkat!
Értesüljön azonnal a legfontosabb gazdasági hírekről!