Gyengüléssel kezdett hétfő reggel a forint az euróval szemben, így továbbra is jóval 350 felett jár az euró jegyzése. Persze még nem értük el a múlt heti 360 közeli szintet, de láthatóan ideges a piac, komoly kilengések vannak az árfolyamban. A hét elején a régiós versenytársakhoz képest jelentősen felülteljesítő a forint.
Azzal, hogy múlt pénteken meggyőzően áttörte a forint az euróval szemben a 11 éves trendvonalat, jelentős tér nyílt ki felfelé az EURHUF előtt és amint akkor előrevetítettük: pusztán technikai elemzési alapon könnyen elképzelhető 1-2 hetes távon a 350 körüli euró. Természetesen ezt a kilátást alapvetően átírná az, ha a következő hónapok inflációs adatai, vagy a márciusban megjelenő inflációs jelentés következtései lépésre késztetnék a Magyar Nemzeti Bankot, azaz elmozdulna a monetáris szigorítás felé.
Azzal, hogy ma 339-ig esett a forint az euróval szemben, meggyőzően áttörte az árfolyam a 11 éves trendvonalat és így jelentős tér nyílt ki felfelé az EURHUF előtt. Technikai elemzési alapon könnyen elképzelhető 1-2 hetes távon a 350 körüli euró.
Az EURHUF ma új történelmi csúcsra emelkedett, azaz új mélypontra bukott a forint az euróval szemben. Ennek kapcsán a technikai elemzést hívtuk segítségül, hiszen nincsenek már "fogódzók" a grafikonon.
337,50 forintba került egy euró csütörtökön a bankközi devizapiacon, ami a hazai fizetőeszköz új történelmi mélypontja (vagy árfolyamának történelmi csúcsa, megközelítés kérdése). Nemcsak cikkeinkben lehet nyomon követni valós időben a devizapiaci fejleményeket, hanem különböző árfolyamoldalainkon is. Összeszedtük egy helyre ezeket, hogy olvasóink minden információhoz hozzájussanak.
Leértékelődő pályán maradhat a forint, így ne lepődjünk meg azon, ha 2020-ban új történelmi mélypontot is látunk az euró ellenében - a Portfolio által megkérdezett elemzők összességében így vélekednek a hazai fizetőeszköz 2020-as kilátásairól. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen árfolyamra számítanak a nyári hónapokban.
A keddi és szerdai forintgyengülés után ma reggel a technikai elemzési szempontból fontos 331-as szint fölé lendült az euró árfolyama, így úgy tűnt, hogy egy újabb forintgyengülési hullám indult el. Aztán déltól határozott forinterősödés kezdődött.
A csütörtöki kereskedés során egyértelműen áttörte a forint a 9 hónapos gyengülő trendvonalat az euróval szemben, ez pedig úgy tűnik, hogy megnyitott az utat a további forinterősödés előtt. Közben viszont a dollárral szemben még nem törte át a másfél éves gyengülő trendvonalat a forint, sőt ma inkább visszagyengült. Nem egyértelmű tehát a technikai elemzési kép abban, hogy a forint rövid távon merre felé tart. Az előrehozott brit választások ma éjjeltől várható eredménye akár el is döntheti a kérdést, ha az a feltörekvő piaci devizák széles körére is kihatna a piaci hangulatváltozáson keresztül.
A Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése után látványosan erősödött a forint a vezető devizákkal szemben és a régiós devizák mezőnyéből is kilógott ez a mozgás, noha a jegybanki döntésben és közleményben nem volt meglepő információ. Megnéztük, hogy mit mutat a technikai elemzés, azaz meddig erősödhet első hullámban a forint.
A nap második felére megint gyengült a forint az euróval szemben, így elmondhatjuk, hogy a 328-as ellenállást sokadszor sem sikerült átvinnie.
Kedd reggelre sem tudott jelentősen erősödni a forint az euróval szemben, 335 körül indul a magyar deviza napja. Ez egyben azt is jelenti, hogy továbbra is történelmi mélypont körül jár a forint, a hangulat esetleges romlásával még mindig az fenyeget, hogy esetleg korábban nem látott mélypontra esik a hazai fizetőeszköz.
Az országhatárokon átívelő üzletkötéseknek az egyik legalapvetőbb rizikófaktora az árfolyamkockázat, ami az ingatlanpiacot és ezen belül a bérleti szerződéseket sem kíméli. Legyen szó egy irodaházról vagy logisztikai központról, a tulajdonosok többnyire euróban törlesztik a pénzügyi intézménytől kapott hitelt. Megszokott és logikus lépés, hogy a tulajdonukban álló ingatlan bérleti szerződését is euróban fixálják, így egyedül a bérlő viseli a forint gyengülésének hatásait. De lássuk mennyit jelent ez eggy közepes irodánál és mi lehet rá a megoldás?
Több mint egyhónapos mélypontján kezdte a napot a forint az euróval szemben, és ha nem sikerül javítania, akkor ez lehet az ötödök egymást követő nap, hogy veszít értékéből.
Az esti Fed-döntés után a forint piacán csapkodást látunk, a dollár pedig gyengül az euróval szemben.
A kereskedelmi háborúskodás közelmúltbeli fellángolása ellenére még mindig nagy esély van arra, hogy a 10 éve tartó globális növekedési ciklus egy darabig még kitarthat - mondta Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A magyar gazdaságban jelenlévő inflációs és túlfűtöttségi kockázatokat a lanyhuló külső kereslet jó eséllyel enyhítheti. Ha azonban a kereskedelmi csaták rendeződnek és Európa is magához tér, az MNB-nek nehéz lesz fenntartania a laza monetáris kondíciókat. Ebben az esetben nagy kihívást jelenthet majd a jegybank számára, hogy a lehető legkisebb szükséges szigorítást hajtsa végre, úgy, hogy közben ne induljon meg túlzottan a forint elleni spekuláció. Márpedig a forint gyengülése tovább növeli az inflációs nyomást, ezért is fontos, hogy ne gyengüljön túlzott mértékben az árfolyam. Az MNB-t ennek a kihívásnak a leküzdésében segítheti az Európai Központi Bank extrém laza monetáris politikája és Magyarország elmúlt években jelentős mértékben csökkent sérülékenysége is.
4% feletti és gyorsuló inflációra, 330-ot meghaladó, új történelmi mélypontot jelentő euró-forint árfolyamra, valamint a hosszú hozamok infláció által gerjesztett emelkedésére lenne szükség ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank szakítson extrém laza monetáris politikája melletti elköteleződésével, és gyorsabb szigortásba kezdjen - vélik a Morgan Stanley elemzői. A bankház szakértői több érvet is felsorolnak amellett, hogy miért különös az MNB erős elkötelezettsége a nagyon alacsony kamatok mellett.
A Magyar Nemzeti Bank március 26-i kamatdöntő ülése, illetve az azt követő jegybanki kommunikációs zsonglőrködés kisebb lavinát indított el a külföldi devizapiaci spekulánsok között. Néhány nap alatt óriási összegben nyitottak külföldi befektetők a forint gyengülésére játszó spekulatív pozíciókat, ami hozzájárult a forint hirtelen bekövetkezett jelentős gyengüléséhez. Itt egy érdekes ábra arról, ahogy az MNB kommunikációja miatt hirtelen rengetegen fordultak a "forint ellen".
Péntek délelőttre óvatos erősödésbe kapcsolt a forint az euróval szemben, könnyen lehet, hogy már a Moody's esti döntését árazzák be a befektetők.
A Magyar Nemzeti Bank március kamatdöntésével, pontosabban az azt követő kommunikációjával padlóra küldte a forintot. A hazai fizetőeszköz azóta sem tud érdemben erősödni az euróval szemben, amin (most úgy néz ki) tartósan csak egy nagy jegybanki fordulat tudna változtatni.
Sokakban felmerülhetett már az a gondolat, hogy a Magyar Nemzeti Bank, annak ellenére, hogy nincs kimondott árfolyamcélja, minden lehetséges eszközzel igyekszik megakadályozni a forint túlzott erősödését. Az MNB márciusi kamatdöntését követő kommunikációja újabb bizonyíték lehet erre. A piaci szereplők többségét meglepte az ülést követő jegybanki kommunikáció, ha jobban megnézzük azonban az összképet, több magyarázat is van rá, mit miért tett az MNB, ugyanis nagyon kényes helyzetben kell manővereznie kimondott és kimondatlan céljai szem előtt tartásával. Ez egyelőre sikerült neki, a jövőben azonban komoly kihívás elé állíthatja a döntéshozókat ez az összetett célrendszer. De miért kellett közbelépnie a jelentős forinterősödést követően az intézménynek? Milyen veszélyek leselkednek az MNB-re, ami miatt kényelmetlen döntéskényszerbe kerülhet? Illetve miért a lakossági állampapírok jelenthetik a megváltást a jegybank számára? Többek között ezen kérdések megválaszolásával igyekeztünk kontextusba helyezni a nagy jelentőségű márciusi MNB kamatdöntő ülést, illetve az azt kísérő kommunikációs zsonglőrködést.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
