Az energetikusok szerepe a vállalatoknál jelentősen megváltozott, két évtizede az energetikust valahol a telephely bal hátsó sarkában, két olajos rongy és egy hordó mellett átvágva lehetett megtalálni, aztán szép lassan beköltözött a főépületbe, most pedig a felsővezetés közelében foglal helyet, érzékeltette az energetikai átalakulásokat a Portfolio Energy Investment Forumon tartott előadásában ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója, a BCSDH elnöke.
Miután négy témában megszületett a politikai konszenzus az energiaügyi miniszterek mai brüsszeli ülésén, élő Facebook-videóban foglalta össze a fejleményeket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Az október 1-től hatályba lépő, köbméterenként 20 forintos, rendszerhasználati díjemelés nem érinti azokat, akik az átlagnál kevesebb gázt fogyasztanak a rezsicsökkentés új szabályrendszerében – hívja fel a figyelmet pénteki közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Ez azt jelenti, hogy az átlagfogyasztásig továbbra is országos átlagban 102 forint körüli áron jár a gáz köbmétere, viszont aki az átlagfogyasztás fölé lóg, nála az augusztusi és szeptemberi 732,4 forint után októbertől a rendszerhasználati díj emelése miatt 752,5 forintba kerül a többletben elfogyasztott gáz ára. A januártól érvényes „versenypiaci költségeket tükröző földgázár” még nem ismert, karácsony körül határozza meg a MEKH, ezzel kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő is csak annyit mondott a ma reggeli rádióinterjúban, hogy remélhetőleg fent tudják tartani a most érvényes kereteket.
A német szövetségi számvevőszék csütörtökön élesen bírálta a német kormányt a gázárplafonra vonatkozó tervezete miatt, állításuk szerint a kormány a program fedezésére létrehozott 200 milliárd eurós külön alap révén megkerülné az adósságszabályokat - írja a Politico.
Magyarok tömegei várták a rezsicsökkentés módosítása óta eltelt időszakuk második gázszámláját viszonylagos nyugalommal, hiszen azt feltételezték: mivel a gázfogyasztásuk jócskán elmarad havi 144 (éves 1729) köbméteres átlagfogyasztási limittől, ezért nem kell szembesülniük a rezsicsökkentettnél sokkal magasabb piaci árral. A napokban kézhez kapott számlák alapján sokan közülük csalódottak lehetnek - derül ki a hozzánk beérkező olvasói levelekből. Volt ugyanis olyan felhasználó, aki 8 köbméteres fogyasztásának egy részére már piaci árat fizetett. Cikkünkben bemutatjuk, mi ennek az oka és hogy az érintettek hogyan tudják ezt a problémát orvosolni.
Kétszázmilliárd eurós kerettel támogatási programot indít a német kormány az energia drágulásának ellensúlyozására - jelentették be csütörtökön Berlinben.
Idén legalább 3-4 ezer milliárd forinttal ugrik meg a magyar állam energiaügyi kiadása – ismerte el a brutálisan magas számtartományt a mai Kormányinfón Gulyás Gergely.
Elég, ha október 15-ig befizetik a lakossági gázfogyasztók a számlákat az MVM-nek, és nem lesz ennek semmiféle következménye, például késedelmi kamata sem – nyugtatta meg a Kormányinfón keresztül az érintetteket, így például a nyugdíjasokat Gulyás Gergely.
Az ország energiaellátása és költségvetése körüli befektetői aggodalmak hatására tegnap nyolcéves csúcsra ugrott a magyar állam következő 5 évi csődje elleni piaci biztosítás ára. Fontos, hogy ez még mindig nagyon alacsony, mindössze 15%-os kumulált csődvalószínűséget jelent a következő 5 évben gondolkodva.
Egy szélesebb körű, a vezetékes és a cseppfolyósított gázimportra is rátett (tőzsdei) ársapkának kedvezőtlen hatásai lehetnek az uniós ellátásbiztonságra, mert nem biztos, hogy minden szállító érdekelt lesz gázt küldeni Európába – figyelmeztet az Európai Bizottság abban az anyagban, amelyet szerdán készített el és amelybe a Reuters is betekintést nyert.
„A kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél” – jelezte egy szerda esti közleményben a Pénzügyminisztérium. Ezzel lényegében elismerte a napközben már kiszivárgott, kifizetési stoppal kapcsolatos, kormányhatározat tartalmát.
A tegnapi napon egészen a 195 eurós szintig emelkedett a gáz ára, miután kiderült, hogy az Északi Áramlat 2 után az Északi Áramlat 1 gázvezetéken is szivárgást észleltek, az emelkedés ma is folytatódik, a reggeli nyitáskor már a 210 eurós szint közelében állt a jegyzés, a kora délutáni órákra azonban enyhülni látszik a piacokra nehezedő nyomás. Az események hátterében orosz szabotázst sejtenek. Ma pedig a Gazprom jelentette be, hogy akár le is állíthatják a Nyugat-Európába Ukrajnán keresztül áramló gázszállítást.
Oroszország az "Ukrajna európai szövetségeseihez" vezető utolsó gázvezeték elvágásával fenyeget, miközben a hét hónapja tartó inváziója során elszenvedett katonai kudarcok közepette ukrán területek annektálására készül.
A Magyar Nemzeti Bank megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését, ezért a mai, vártánál nagyobb kamatemelést követően az alapkamat-emelési ciklus leállításáról döntött - áll a jegybanki döntést értelmező közleményből. A dokumentum kiemeli, hogy a szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, előretekintve a likviditás szűkítése és a monetáris transzmisszió további erősítése kerül az MNB fókuszpontjába, aminek érdekében a jegybank a jövőben újabb intézkedésekről dönthet.
A Bloomberg elemzői szerint Európa egyre hevesebb cseppfolyósított földgázvásárlása azt jelenti, hogy a télen valószínűleg elegendő is lesz az LNG az oroszországi szállítások ellensúlyozására. Az elemzés szerint azonban létezik olyan kedvezőtlen szcenárió, hogy egy hideg észak-ázsiai tél miatt rengeteg LNG-kapacitás fog a kontinensre jutni elsősorban Japán keresletének kielégítésére, ez a forgatókönyv pedig valószínűleg fokozott árversenyt és a gázárak emelkedését eredményezheti. Elemzésünkben utánajárunk, hogy jelenleg hogyan alakulnak az EU-s gáztároló-kapacitások, illetve a fogyasztásarányos töltöttségeket is megnézzük.
A világgazdaság folyamatai erősen hatnak a magyar munkaerőpiacra, hiszen ha akarjuk, ha nem, a világ egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. A legfontosabb trendekre, kihívásokra érkező globális vagy helyi válaszok hol pozitívan hatnak, hol meg még rontanak is a munkaerőpiac helyzetén a mai, óriási kilengésekben gazdag világunkban.
A német hatóságok tegnap esti információi szerint hirtelen nyomáscsökkenést észleltek az Északi Áramlat 1 vezeték mindkét ágában, illetve az Északi Áramlat 2-nél is. Egyelőre dolgoznak a szakemberek az ügy felderítésén, de nem kizárt, hogy célzott támadás történt az infrastruktúra ellen. Több elmélet is van arról, hogy ki lehet a felelős a nyomáscsökkenésért, az egyik szerint "önmerénylet" történt és Oroszország robbanthatta fel a vezetékeket azzal a céllal, hogy megosztottságot szítson a nyugati szövetségesek között és bizonytalanságot keltsen a piacokon, hogy ismét feljebb tornássza a gázárakat. A német szóvivők szerint egyébként a gázszállításokra nincs hatással a nyomáscsökkenés, az európai gázár sem reagált érdemben a fejleményre.
„A magyar kormány nem támogatja a gázársapka bevezetését” az európai importra, mert az a gázhiányt és így az árakat is növelné – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Steiner Attila. A Technológiai és Ipari Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára a holland TTF gáztőzsdei árakra húzott esetleges ársapkáról – ami a magyar-orosz gázszerződés keretében vett gázra is ársapkát húzna – azt mondta, hogy elsődlegesen az ellátásbiztonsági szempontokat kell mérlegelni. Az, hogy hogyan alakul a TTF tőzsdei gázár a következő időszakban, egyrészt azért nem mindegy, mert a januártól érvényes lakossági nem-rezsicsökkentett tarifa kapcsán kijelentette: „a piaci ár függvénye lesz majd, hogy mennyi lesz a gázár”, másrészt a távhőtermelésben 70%-os a gáz súlya. A most induló fűtési szezon kapcsán viszont ezzel együtt is leszögezte, hogy „a távhő árak a lakossági fogyasztók számára nem fognak változni”, a geotermia alapú fűtést pedig egyre több városban el akarják terjeszteni. Elárulta, hogy a jelenlegi energiapiaci helyzetben a szélenergia felé történő kormányzati fordulat kérdése „megfontolás tárgyát képezi”. Az interjúban szó volt még például a magyar gáztárolók feltöltésének kedvező alakulásáról, az áram- és gázspórolásról, a KÁT-kasszából való kilépés megállításáról, illetve az orosz gázról való teljes leválás időigényéről is, amit a reális forgatókönyvek alapján csak 2030 utánra tett az államtitkár.
A Volkswagen vizsgálja, hogyan tudná biztosítani termelését az Oroszországból érkező földgáz jelentős mértékű hiánya esetén – írta meg a Bloomberg. Európa legnagyobb autógyártója számol a globális gyártóhálózatán belüli átcsoportosítással is, mint lehetséges megoldással. Egy ilyen forgatókönyv akár negatív hatással is lehet a Kelet-Európában található gyárak működésére középtávon, amennyiben a gázhiány az idei télnél tovább tart majd.
