A múlt hónapban Kína eddig sosem látott összegben, összesen 8,3 milliárd dollárért vásárolt energiatermékeket Oroszországtól. A világ vezető importőre ezzel tovább erősíti a stratégiai szövetséget és egyben növeli is a Moszkvától való függőségét energiaellátás terén.
A hétfő este kihirdetett és október elsején hatályba lépő kormánydöntés részletesen szabályozza, hogy a gázkrízis miatt hogyan korlátozza az állami intézmények energiafogyasztását a kormány, a hőmérsékletek központi szabályozásán keresztül. Egyúttal megjelent egy másik rendelet arról, hogy egyes intézmények milyen mennyiségben használhatnak földgázt az idei fűtési szezonban (25%-os csökkentés-előírás), valamint kihirdette a határozatát a kormány arról is, hogy alternatív fűtési módokat vizsgálnak oktatási intézmények esetén.
Franciaország várhatóan október 10-e körül kezdi meg a földgáz exportját Németországba - közölte a francia CRE energiaszabályozó vezetője, hozzátéve, hogy a felügyelet jelenleg is a határátkelőn történő áramlás megfordításával kapcsolatos tarifakérdéseken dolgozik.
Ipari csoportok arra figyelmeztettek, hogy az Európai Unió sürgősségi intézkedéscsomagja az energiaköltségek csökkentése érdekében nem megy elég messzire, és sürgetik Brüsszelt, hogy tegyen többet a gázárak megfékezése érdekében - írja a Reuters.
Szijjártó Péter néhány hete a Tranzit fesztiválon beszélt arról, hogyan nem jutott dűlőre jó pár éve az amerikai osztrák konzorcium a fekete-tengeri román gázmezők kiaknázásával kapcsolatban. A miniszter állításai abszolút igazak, azonban ezt a helyzetet, mint oly sok minden mást, felülírta a háború.
Az Európai Bizottság (EB) rendkívüli intézkedéseket javasol a villamosenergia-kereslet mérséklésére, melyek révén csökkenhetnek a fogyasztókra háruló energiaköltségek. Ezenfelül javaslatot tesz arra vonatkozóan is, hogy miképpen lehetne az energiaágazat többletbevételeit a végső fogyasztók javára felhasználni – olvasható az EB honlapjára szerda este felkerült sajtóközleményben.
Az elszálló rezsiárakkal, a dráguló fejlesztésekkel és az inflációval is szembe kell néznie a terézvárosi önkormányzatnak, amelynek valamennyi intézményeit és a cégeit is sújtják ezek a kihívások, valamint a fejlesztések is rányomják a bélyeget - mondta a kerület honlapján megjelent interjúban Soproni Tamás polgármester, aki megjegyezte, hogy a hivatal igyekszik tudatosan kezelni a válsághelyzetet, optimalizálja a kiadásait, ugyanakkor tűzön-vízen át megvédi a dolgozóit.
Hétfőn hosszú idő óta először zárt 200 euró alatt a gázár az európai tőzsdén, a tegnapi stagnálás után azonban ma ismét felfelé vette az irányt a gázár. A mostani emelkedést vélhetően annak köszönhetjük, hogy még két-három hétig biztosan nem várható döntés az EU-tagok energiaválság kezelési irányairól, ez a fejlemény teret adhatott a spekulatív befektetőknek. Emellett nemrég tartotta meg szokásos évértékelő beszédét az Európai Parlament előtt Ursula von der Leyen, érdemi új bejelentést azonban nem tartalmazott a beszéd a múlt héten szintén általa bejelenetett ötpontos csomaghoz képest, inkább megismételte az üzeneteket és kibontotta a szükségességüket.
Szeptember 30-ra, tehát az új gázév előtti utolsó napra hívta össze a cseh soros elnökség a következő rendkívüli uniós energiaügyi miniszteri tanácsülést, ami jól mutatja, hogy nem lesz azonnali megoldása az uniós energiaválságnak, illetve a gáz- és áramárak leszorításának. Ráadásul az állam- és kormányfők októbert 7-i prágai informális csúcstalálkozóján is szóba kerül majd a gázár sapka kérdése, így tehát még legalább két-három hétig kérdéses, hogy mi lesz ezen a téren.
A magyar háztartások energia kiadásai közel 55%-kal nőhettek augusztusban az új rezsiszabályok miatt – mutat rá elemzésében a GKI Gazdaságkutató. Ebből és az új szabályokból kiindulva úgy kalkulálnak, hogy egy magyar háztartás éves átlagos gáz- és áramszámlája a tavalyi 281 ezer forintról idén 333 ezer forintra, jövőre pedig 436 ezer forintra ugorhat, feltéve, hogy a most ismert áram- és gázárak lesznek érvényesek jövőre is az átlagfogyasztás feletti részre.
Egy friss kormányrendelet után külön figyelemfelhívó közleményt is kiadott a Miniszterelnökség azzal kapcsolatban, hogy a többgenerációs családi házban élő családok is rezsicsökkentett áron kaphatnak gázt, ha előtte egy jegyzői igazolást beszereznek és elküldenek az energiaszolgáltatójuknak.
A hét második napja csökkenéssel indul a gázpiacon, azonban a délutáni órákban már a tegnapi záróérték fölött jár a jegyzés, miután nagyon úgy tűnik, nem sikerül az orosz gázra vonatkozó direkt uniós ársapkát bevezetni.
Az orosz-ukrán háborúnak köszönhetően energiaválság alakult ki a világban, a fogyasztók világszerte igyekeznek minél nagyobb mértékben a fölgáz alternatíváira támaszkodni, számos egyéb tényezővel karöltve ez egyfajta tökéletes vihart alakíthat ki az európai dízelpiacon. A sosem látott aszályhelyzet, a rekordalacsony tartalékok, a kínai dízelexport visszaesése, az amerikai finomítók karbantartásai és a rövidesen életbe lépő orosz importtilalom egyes elemzők szerint valószínűvé teszik a dízelpiac összeomlását. Adódik a kérdés, hogy ebben a szélsőséges helyzetben honnan jöhet a megoldás, ki pótolhatja érdemben az Oroszország felől kieső importot és mentheti meg az öreg kontinenst a dízelpiaci összeomlástól? Elemzésünkben többek között ennek a kérdésnek járunk utána.
A Guardian által látott, feltehetőleg kiszivárogtatott tervezet szerint a villamosenergia-vészhelyzeti eszközről szóló rendelettervezet nem tartalmaz sem az orosz gázra, sem az importált gázra vonatkozó árplafont, miután a tagállamok a múlt héten nem tudtak megállapodni a korlátozásokról. Ezzel együtt a Portfolio információi szerint Brüsszelben továbbra is vizsgálják még a bizottsági szakértők azt, hogy egy átfogó gázpiaci ársapkát hogyan lehetne úgy megvalósítani, hogy az kordában tartsa az árakat és közben ne sodorja veszélybe az ellátásbiztonság terén a tagállamokat. Az biztosnak tűnik, hogy az Európai Unió a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok magas nyereségére vetne ki szolidaritási hozzájárulást, és külön felső határt szabna az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelők bevételeire.
Az elmúlt másfél hét az eddig tapasztaltaknál is nagyobb bizonytalanságban telt az energiapiacon, miután a Gazprom leállította az Északi Áramlat 1 vezetéken az Európába irányuló gázszállítást. A gáz ára egy közel 35 százalékos sávban mozgott. Péntek délután már 200 euró alatt is volt a jegyzés, a bravúr azonban nem jött össze, így 200 euró fölött zárt a gáz, ehhez képest hétfőn már 200 euró alatti volt a zárás.
Jövő kedden előállhat az Európai Bizottság az orosz vezetékes gázszállításokra vonatkozó ársapka javaslatával, egy átfogó gázár sapka rendszer részeként, amely arra is figyel majd, hogy ne kerüljön veszélybe az orosz gáztól erősen függő országok gázellátása – ez rajzolódik ki a pénteken lezajlott rendkívüli brüsszeli energiaügyi miniszteri találkozó alapján. Az egyre biztosabbnak tűnik, hogy árbevételi korlátot kapnak a nyakukba a nem fosszilis energiahordozóból áramot előállítók, szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie az olaj- és gázipari szereplőknek a profitjukból, önkéntes áramfogyasztás csökkentési intézkedések is várhatók és az energiaszolgáltatók likviditási jellegű megsegítése jönni fog.
Németország harmadik legnagyobb gázimportőre, a Verbundnetz Gas (VNG) állami segítséget kért a szövetségi kormánytól megrendült likviditási helyzete miatt, mivel az orosz gázimport csökkenése után jelentős többletköltségei keletkeztek a gáz piaci áron történő beszerzésével.
„Kemény és komoly tárgyalások” segítségével sikerült elérnünk azt, hogy a Gazprom a hosszú távú szerződésben vállalt mennyiségeken felül további napi 5,8 millió köbméternyi gázt szállítson Magyarországra, és ennek segítségével „biztosítani tudjuk a télen, hogy mind a háztartásokat, mind az ipart el tudjuk látni” – jelezte az uniós energiaügyi miniszterek mai brüsszeli ülésének nyilvánosan közvetített részében Szijjártó Péter.
Nem kapott széleskörű támogatást az orosz gázra irányuló ársapka javaslata, inkább más irányba mozdulhat az Európai Unió – jelezte két diplomata a most is zajló rendkívüli energiaügyi tanácsülésről a Reutersnek.
Energiaválság alakult ki Európában, miután a gáz és az áram ára a korábbi évek átlagának sokszorosára emelkedett, az idei tél pedig már nem csak az elszálló árakról, hanem arról is szól, vajon lesz-e elég áram és gáz a vállalkozások és a háztartások ellátására. Ilyen környezetben minden ország drasztikus lépéseket tesz az ellátásbiztonság növelésére, így vannak ezzel a horvátok is, ahol Davor Filipovic gazdasági miniszter tegnap bejelentette, hogy az energiaellátás-biztonság érdekében az állam betiltja a Horvátországban kitermelt gáz exportját. Az ügynek politikai színezete is van, Filipovic ugyanis azt is kiemelte, hogy a több mint 50 milliárd forintnyi veszteséggel járó csalással botrányba keveredett Mol-leányvállalat, az INA vezetősége már nem élvezi a zágrábi kormány támogatását. Megnéztük, hogyan hat a horvát gázpiaci korlátozás a Molra.
Döbbenetes számokat pereltek ki.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Súlyos kijelentések hangzottak el a hétfői bírósági tárgyaláson.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
