A tegnapi napon egészen a 195 eurós szintig emelkedett a gáz ára, miután kiderült, hogy az Északi Áramlat 2 után az Északi Áramlat 1 gázvezetéken is szivárgást észleltek, az emelkedés ma is folytatódik, a reggeli nyitáskor már a 210 eurós szint közelében állt a jegyzés, a kora délutáni órákra azonban enyhülni látszik a piacokra nehezedő nyomás. Az események hátterében orosz szabotázst sejtenek. Ma pedig a Gazprom jelentette be, hogy akár le is állíthatják a Nyugat-Európába Ukrajnán keresztül áramló gázszállítást.
Oroszország az "Ukrajna európai szövetségeseihez" vezető utolsó gázvezeték elvágásával fenyeget, miközben a hét hónapja tartó inváziója során elszenvedett katonai kudarcok közepette ukrán területek annektálására készül.
A Magyar Nemzeti Bank megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését, ezért a mai, vártánál nagyobb kamatemelést követően az alapkamat-emelési ciklus leállításáról döntött - áll a jegybanki döntést értelmező közleményből. A dokumentum kiemeli, hogy a szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, előretekintve a likviditás szűkítése és a monetáris transzmisszió további erősítése kerül az MNB fókuszpontjába, aminek érdekében a jegybank a jövőben újabb intézkedésekről dönthet.
A Bloomberg elemzői szerint Európa egyre hevesebb cseppfolyósított földgázvásárlása azt jelenti, hogy a télen valószínűleg elegendő is lesz az LNG az oroszországi szállítások ellensúlyozására. Az elemzés szerint azonban létezik olyan kedvezőtlen szcenárió, hogy egy hideg észak-ázsiai tél miatt rengeteg LNG-kapacitás fog a kontinensre jutni elsősorban Japán keresletének kielégítésére, ez a forgatókönyv pedig valószínűleg fokozott árversenyt és a gázárak emelkedését eredményezheti. Elemzésünkben utánajárunk, hogy jelenleg hogyan alakulnak az EU-s gáztároló-kapacitások, illetve a fogyasztásarányos töltöttségeket is megnézzük.
A világgazdaság folyamatai erősen hatnak a magyar munkaerőpiacra, hiszen ha akarjuk, ha nem, a világ egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. A legfontosabb trendekre, kihívásokra érkező globális vagy helyi válaszok hol pozitívan hatnak, hol meg még rontanak is a munkaerőpiac helyzetén a mai, óriási kilengésekben gazdag világunkban.
A német hatóságok tegnap esti információi szerint hirtelen nyomáscsökkenést észleltek az Északi Áramlat 1 vezeték mindkét ágában, illetve az Északi Áramlat 2-nél is. Egyelőre dolgoznak a szakemberek az ügy felderítésén, de nem kizárt, hogy célzott támadás történt az infrastruktúra ellen. Több elmélet is van arról, hogy ki lehet a felelős a nyomáscsökkenésért, az egyik szerint "önmerénylet" történt és Oroszország robbanthatta fel a vezetékeket azzal a céllal, hogy megosztottságot szítson a nyugati szövetségesek között és bizonytalanságot keltsen a piacokon, hogy ismét feljebb tornássza a gázárakat. A német szóvivők szerint egyébként a gázszállításokra nincs hatással a nyomáscsökkenés, az európai gázár sem reagált érdemben a fejleményre.
„A magyar kormány nem támogatja a gázársapka bevezetését” az európai importra, mert az a gázhiányt és így az árakat is növelné – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Steiner Attila. A Technológiai és Ipari Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára a holland TTF gáztőzsdei árakra húzott esetleges ársapkáról – ami a magyar-orosz gázszerződés keretében vett gázra is ársapkát húzna – azt mondta, hogy elsődlegesen az ellátásbiztonsági szempontokat kell mérlegelni. Az, hogy hogyan alakul a TTF tőzsdei gázár a következő időszakban, egyrészt azért nem mindegy, mert a januártól érvényes lakossági nem-rezsicsökkentett tarifa kapcsán kijelentette: „a piaci ár függvénye lesz majd, hogy mennyi lesz a gázár”, másrészt a távhőtermelésben 70%-os a gáz súlya. A most induló fűtési szezon kapcsán viszont ezzel együtt is leszögezte, hogy „a távhő árak a lakossági fogyasztók számára nem fognak változni”, a geotermia alapú fűtést pedig egyre több városban el akarják terjeszteni. Elárulta, hogy a jelenlegi energiapiaci helyzetben a szélenergia felé történő kormányzati fordulat kérdése „megfontolás tárgyát képezi”. Az interjúban szó volt még például a magyar gáztárolók feltöltésének kedvező alakulásáról, az áram- és gázspórolásról, a KÁT-kasszából való kilépés megállításáról, illetve az orosz gázról való teljes leválás időigényéről is, amit a reális forgatókönyvek alapján csak 2030 utánra tett az államtitkár.
A Volkswagen vizsgálja, hogyan tudná biztosítani termelését az Oroszországból érkező földgáz jelentős mértékű hiánya esetén – írta meg a Bloomberg. Európa legnagyobb autógyártója számol a globális gyártóhálózatán belüli átcsoportosítással is, mint lehetséges megoldással. Egy ilyen forgatókönyv akár negatív hatással is lehet a Kelet-Európában található gyárak működésére középtávon, amennyiben a gázhiány az idei télnél tovább tart majd.
Németország fokozza a készültséget arra az esetre, ha a téli időszakban vészhelyzetbe kerülne az ország legnagyobb vállalatainak gázellátása - írja a Bloomberg.
„Ezt a telet már tényleg meg tudjuk csinálni orosz gáz nélkül, ami óriási eredmény, amit az Európai Bizottság össze tudott hozni” az elmúlt hónapok erőfeszítése nyomán – jelentette ki a 60. Közgazdász-vándorgyűlés uniós útkeresésről szóló pénteki panelbeszélgetésében Csermely Ágnes. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elemzési és modellezési főosztályvezetője hozzátette: abban, hogy a jövő telet is ki tudja-e húzni Európa orosz gáz nélkül, „még sok lukat látok” infrastrukturális okok miatt, mert a tartós orosz gázhiány olyan fejlesztéseket tenne szükségessé, amelyek ellentétben állhatnak a 2050-es klímacélokkal, illetve a gázfelhasználás visszaszorításával kapcsolatos stratégiai céllal. A panelbeszélgetésben egyéb komplex témák is szóba kerültek, mint az uniós tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció gördülékenysége, illetve az Európai Központi Bank cselekvési szabadsága is.
Európa országait súlyos energiaválság sújtja, elsősorban az orosz-ukrán háború és annak különböző vonzatai - mint például az orosz gázszállítások masszív csökkenése - miatt. Bár azt túlzás lenne állítani, hogy az energiaárak emelkedését a háború kirobbanása indította el, az mindenképp világosan látszik, hogy az emelkedés jelentősen felgyorsult február óta. Az energiaárak emelkedése sajnos nem csak közvetett inflatórikus hatása miatt helyezi nyomás alá a háztartások büdzséjét, hanem közvetlen hatásokról is beszélhetünk például a rekordközeli benzinár vagy a bő egy év alatt kilencszeresére emelkedő gázár miatt. Az elmúlt hetekben azonban jelentősen estek az energiaárak, aminek több oka is van, és még ezzel együtt is jóval magasabban állnak, mint egy évvel ezelőtt.
Az európai országokban a gazdaságpolitika fontos feladatává vált a jelenlegi energiakrízisben, hogy beavatkozzon a vállalati szektorban. Ennek több iránya is lehetséges, a magyar kormány a célzott támogatás útját választotta - értékelte az aktuális helyzetet és a kormány legújabb lépéseinek hátterét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) rendezvényén. Előadásában két vállalat egyedi és látványos példáján keresztül mutatta be, hogy az energiaárak elszállása mit okoz az energiaintenzív cégek működésében.
Már csak néhány nap és elkezdődik október 4-én a Portfolio Energy Investment Forum konferenciája, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szakmai támogatásával szervezünk és négy szekcióban beszéljük át az elszálló energiaárak, az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás, a klímacélok és a megújuló energiák terjedésének sokféle kihívását és egyúttal a kínálkozó megoldási lehetőségeit is. A konferenciára regisztrálni itt lehet, az összes releváns részlet itt érhető el.
A világ legnagyobb elektromosautó-akkumulátorgyártója, a kínai Contemporary Amperex Technology egy harmadik európai gyár létesítését fontolgatja - közölte a vállalat régióbeli elnöke a Bloomberg beszámolója szerint. Ez ugyanaz a kínai cég, amely pár hete Magyarországon jelentett be gigantikus autóipari beruházását.
Az Európai Bizottság további intézkedéseken dolgozik az egekbe szökött gázárak megfékezése, és a likviditási gondokkal küzdő energiaipari vállalatok támogatása érdekében, és a jövő héten ismertetheti terveit az uniós tagállamokkal - írja a Reuters.
Az áram után a földgáz árát is korlátozhatják Németországban, a pénzügyminisztérium külön munkacsoportot alakított a szabályozás előkészítésére - jelentették csütörtökön német hírportálok.
Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz frakció balatonalmádi kihelyezett ülésén az oroszországra kivetett szankciók visszavonását sürgette, szerinte azok ugyanis gazdasági problémákat okoznak Európában - tudta meg a Magyar Nemzet.
Ma reggel Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy részleges mozgósítást fog elrendelni Oroszországban, ezt követően pedig ismét 200 euró fölé emelkedett a gáz ára. A délutáni órákban azonban úgy tűnik csökken a nemzetközi piacokra nehezedő nyomás, így ismét a kritikus 200 eurós árszint alatt van a jegyzés.
Nem fordulhat elő, hogy a románokat fűtés nélkül hagyják, vagy leoltsák a villanyt, az viszont "természetes, nagyon helyes, etikus és szolidaritást kifejező magatartás", hogy mindenki észszerű módon takarékoskodjon az energiával, ahol csak tud – hangsúlyozta Klaus Johannis román államfő New Yorkban az ENSZ közgyűlése keretében tartott sajtótájékoztatón a Hotnews.ro hírportál tudósítása szerint.
Az elmúlt napok csökkenése után úgy tűnt ma is folytatódhat az esés a gázpiacon, a nyitást követően rövid időre már 170 euró alatt is állt a jegyzés, ezt követően azonban ismét emelkedni kezdett a gáz ára, így újra a kritikus 180 eurós szint fölött áll a jegyzés.
