Kína felszólítja a NATO-t és az Európai Uniót, hogy kezdjen átfogó párbeszédet Oroszországgal - jelentette ki csütörtökön Vang Ji kínai külügyminiszter a BRICS-országcsoport tagjainak videokonferencia formájában tartott találkozóján.
Hosszas írást tett közzé Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegramon, melyben azt írja: nyugati dezinformáció, hogy Oroszország nukleáris háborúval fenyegetőzik vagy hogy Oroszország atomcsapásra készül. Szerinte semmi ilyesmi nincs tervben és szerinte a nyugati országok csak a pánikot keltik a nukleáris háborúval kapcsolatosan, hogy hidegháborús nosztalgiával rettegtessenek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton nukleáris fegyverekkel való hadgyakorlatot indított el – számol be a hírről a Reuters.
Boris Johnson szerint van remény az egységes nyugati fellépésre az Ukrajna elleni orosz invázió esetén. Kedden megjelent írásában a brit miniszterelnök ugyanakkor alig burkolt utalásokat tesz arra, hogy a nyugati országok között nem teljes a nézetazonosság a Moszkva elleni szankciók ügyében, és London emiatt nyomást gyakorol szövetségeseire.
1970. november 23-án egy amerikai és egy szovjet hajó találkozott az amerikai partok közelében. A szovjet hajó litván rádiósa egyszer csak átugrott az amerikai Parti Őrség hajójára, és menedékjogot kért. Nem adták meg neki, hanem visszaszolgáltatták a Szovjetuniónak, ahol aztán hazaárulásért elítélték. De itt nem ér véget a történet, amelybe két amerikai elnök, Richard Nixon és Gerald Ford is belesodródott, miközben amerikaiak sokasága mozdult meg, hogy követelje a litván tengerész szabadon bocsájtását. Fél évszázaddal később a litván rendező, Giedrė Žickytė készített dokumentumfilmet a történtekről Egy nagy ugrás címmel, amelyben megszólal a már idős dezertőr, Simas Kudirka és a hidegháborús történet számos szereplője, köztük Henry Kissinger egykori külügyminiszter. A többszörös díjnyertes film most a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) keretében mutatkozik be a magyar közönség előtt. (Figyelem, a cikkben említésre kerülnek a film cselekményének egyes részletei!)
Az Egyesült Államok arrogánsan viselkedett a hidegháborút követően - jelentette ki Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke, korábbi kommunista pártfőtitkár.
A hidegháború során vadabbnál vadabb ötletek születtek mind szovjet, mind pedig amerikai részről arra vonatkozóan, hogy tudnak minél nagyobb geopolitikai, stratégiai előnyre szert tenni egymással szemben a nagyhatalmak. Amerikának különösen fájó seb volt, amikor a hozzájuk földrajzilag és politikailag is igencsak közelálló Kubában átvette a hatalmat Fidel Castro, aki gyorsan a szovjet érdekszférába tolta az országot. A kudarcos Disznó-öböli invázió után az amerikai katonai vezérkar azt fontolgatta, hogy nyílt támadást indít Kuba ellen, ehhez pedig annyira abszurd tervet dolgoztak ki, hogy Kennedy elnök inkább menesztette az akkori vezérkari főnököt, mintsem hogy megvalósítsa az öntámadással, hamis zászlós hadművelet kivitelezésével járó hadműveletet.
2014 alighanem egyfajta törésvonalat jelent a nemzetközi diplomáciában. Miközben a Vasfüggöny leomlása után békülékeny, együttműködésre nyitott stílus jellemezte a világ nagyhatalmainak kommunikációját, a Krím annexiója után meredeken romlani kezdett a viszony Amerika és Oroszország közt. Aztán 2017-ben jött Donald Trump elnök és tett arról is, hogy a Kína és Amerika közti óvatos rivalizációt is kifejezetten konfrontatív, barátságtalan kommunikáció váltsa fel. A nagyhatalmak ma már szinte havonta dobálják egymásra a gazdasági szankciókat, kisebb kiberháborút folytatnak egymás ellen az interneten, illetve nyíltan beszélnek az egymással kapcsolatos bizalmatlanságról, egy-egy extrémebb esetben pedig a nyílt háború lehetősége is felmerül, mint elkerülendő kimenetel. Az igazság az, hogy a világ három katonai és politikai nagyhatalma - az Egyesült Államok, Kína és Oroszország -, mindig is egymással sok szempontból ütköző érdekek mentén működött, elsősorban az változott most meg, hogy ezt most már nyíltan felvállalják, ahelyett, hogy az együttműködés és együttélés lehetőségét keresnék egymással. De mit is akarnak ezek a nagyhatalmak egymástól? Nézzük.
Néhány hete írtunk a szovjet „Hét nap alatt a Rajnáig” fedőnevű haditervről, melyben a kommunista blokk vezetői villámháborúval akarták elfoglalni Nyugat-Németországot és Ausztriát, számos nagyvárost nukleáris sivataggá változtatva az akció közben. Ha kirobbant volna a harmadik világháború, a Vasfüggöny túloldalán sem ódzkodtak volna az atomfegyverek használatától: Washington több mint 1000 olyan célpontot jelölt ki a kommunista érdekszféra országaiban, melyet atomcsapás ért volna, köztük 15-öt Magyarországon.
Visszatért a hidegháború, ahogy azt a szakértők gondolják? A szabad világ újra növekvő autoritarianizmussal néz szembe? A nagyhatalmi versengés újbóli felerősödése a szövetségépítés külső előmozdítójaként fog működni? Természetesen, ha a múlt héten bejelentett, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália részvételével létrehozott, AUKUS-ra keresztelt, indiai-csendes-óceáni védelmi szövetségből indulunk ki, akkor határozott igen a válasz. Ezt a nézetet erősíti a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) új közvélemény-kutatása is, amelyet 12 EU-tagállamban vettek fel. A megkérdezett európaiak közel kétharmada úgy véli, hogy egy új hidegháborúhoz hasonlítható szakadás alakul ki Kína és az Egyesült Államok között. Ebben az új konfrontációban azonban van egy csavar: a legtöbb uniós polgár nem érzi úgy, hogy saját országa részt vesz ebben a háborúban.
Az ECFR közvélemény-kutatások által alátámasztott új jelentése szerint az európaiak többsége úgy látja, hogy új „hidegháború” alakult ki az Egyesült Államok és a nemzetközi riválisai, Kína és Oroszország között. Európában azonban csak nagyon kevesen gondolják úgy, hogy saját országuk közvetlenül részt vesz ezekben a konfliktusokban – sokan viszont úgy látják, hogy az EU brüsszeli vezetése konfliktusban áll Kínával és Oroszországgal. Ezek a számok azt mutatják, milyen veszélyeket rejt magában az európai közvélemény és az USA közötti szakadék növekedése, valamint a nemzeti hozzáállások és az EU brüsszeli politikai vezetésének harcias helyzete között.
Néhány hete írtunk az Operation Unthinkable-ről, Winston Churchill abbéli terveiről, hogy a legyőzött Wehrmacht-katonákat újrafegyverezve megtámadja a Szovjetuniót. A későbbi Vasfüggöny túloldalán is ötleteltek arról, hogy lehetne gyorsan legyőzni a Nyugat hadseregeit, az erre vonatkozó haditerveket viszont a Kreml a mai napig hétpecsétes titokként kezeli. Szerencsére a rendszerváltás után néhány volt kommunista ország közlékenyebb lett: lengyel politikusoknak köszönhetően a világ tudomást szerezhetett pár éve a „Hét nap alatt a Rajnáig” fedőnevű, a NATO-elleni katonai akció terveiről. A kommunista vezetés elképzelése az volt, hogy nukleáris sivataggá változtatják Nyugat-Európa nagyvárosait, majd összfegyvernemi invázióval meghódítják Ausztriát és Németországot. A tervek kivitelezésében a Magyar Néphadseregnek is kulcsfontosságú szerep jutott volna.
Az Ormuz-öböl térségében repkedő hipermodern amerikai F-35-ös felett az ellenség a távolból átveszi az irányítást és földre kényszeríti a gépet; Washingtonban az elnök tanácsadóját kínai tárgyalópartnere figyelmezteti az édesanyjától érkezett sms-re – s azt is megmondja, mi áll benne; a kormányzat teljes kommunikációs rendszere lehal, beleértve a hivatali telefonokat, hitelkártyákat, e-maileket; a Dél-kínai-tengeren felvonuló amerikai flotta pedig megsüketül, elnémul, megvakul egy kínai kibertámadás következtében – a hadihajók végül egymás közt zászlókkal jeleznek. A „2034 – a következő világháború” című, nemrég megjelent könyvben James Stavridis tengernagy, korábbi NATO-főparancsnok, és szerzőtársa vetítik előre ezeket a jeleneteket. Tökéletes időzítéssel. Mostanság ugyanis, amikor a Huawei, ZTE, Google, Facebook és techóriás társaik kapcsán egyre sokasodó, egyre nagyobb port kavaró döntések születnek, a politikusok gondolatmenetének végén éppen ilyen rémforgatókönyvek lebegnek.
Magyarország a NATO elkötelezett és szolidáris tagjaként nem akar új hidegháborút, nem akar új ellenségeskedést sem Kelet és Nyugat között - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben, a NATO-tagországok kétnapos külügyminiszteri ülésének szünetében.
Joe Biden bő egy hónapja tartó elnöksége alatt látványosan feltekerte az Oroszországot célzó katonai, gazdasági és verbális nyomásgyakorlást, olyannyira, hogy vannak, akik már attól félnek, háborús cselekményre is sor kerülhet a két ország közt. Fontos tudni, hogy ilyen drasztikus akció egyik félnek sem áll érdekében, mindössze politikai kardcsörtetésről van szó, mellyel Joe Biden egyszerre üzen az orosz hackerektől rettegő szavazóbázisának és a nemzetközi közösségnek is. Vlagyimir Putyin pedig az orosz választópolgárok és a szövetséges országok szemében próbál kemény, határozott vezetőként tetszelegni, aki nem retten meg a NATO nyomásgyakorlásától. Az eddigi "drámai összecsapásoknak" nagyobb volt a füstje, mint a lángja és bár várhatóan hűvös és konfrontatív lesz az orosz-amerikai viszony a következő négy évben, nincs reális esély a nyílt katonai összecsapásra.
A koronavírus elleni vakcinák szétosztásának jelentős logisztikai kihívására is hivatkozik Joe Biden leendő amerikai elnök, hogy miért az amerikai csapatok Irakból történő 2011 végi kivonulását levezénylő Lloyd Austint jelölte a védelmi minisztérium élére, aki, ha átmegy a szenátusi jóváhagyáson, a Pentagon első afroamerikai vezetője lesz. A jelölést bírálók kifogásolják, hogy Biden egy, a közel-keleti térségben jártas volt tábornokot jelöl védelmi miniszternek, miközben szerintük az USA számára a fő fenyegetést Kína jelenti.
Kína a második világháború óta nem látott fenyegetést jelent a világ demokráciájára és a szabadságára nézve, hiszen a diktatórikus ország „világuralomra tör” – írta John Ratcliffe, a Trump-kormány hírszerzési vezetője egy Wall Street Journalon megjelent véleménycikkben.
Andrew Wheeler, az amerikai környezetvédelmi igazgatóság első embere Tajvanba látogat - mondta a szigetország miniszterelnöke pénteken. Ez már augusztus óta a harmadik alkalom, amikor amerikai kormányzati tisztviselő a szigetre látogat. Kínát felháborította a lépés.
Henry Kissinger, az Egyesült Államok volt külügyminisztere arra figyelmeztet, hogy ha Joe Biden nem javítja meg gyorsan a Kínával való kommunikációt, a helyzet könnyen katonai konfliktussá fajulhat – írja a Bloomberg.
A dollár tovább gyengülhet a közeljövőben, Joe Biden megválasztása ugyanis mérsékli a geopolitikai és kereskedelmi kockázatokat, az elfogadásra váró mentőcsomag pedig kisebb lehet, mint amelyet előzetesen várhattunk – mondák a Citi stratégái a CNBC-nek.
A Pénztárszövetség elnöke kifejtette a véleményét.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Csőre töltött fegyverrel várják Washington válaszát.
Aleksandar Vučićot Bakuban állították meg.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
