2022. szeptember 08. 16:20 | Portfolio
Az indiai kormány csütörtökön közleményben tudatta, hogy az indiai és a kínai csapatok megkezdték a kivonulást a nyugati Himalájában fekvő Gogra-Hotsprings határvidékről. A kivonulásra két évvel azután kerül sor, hogy a határon történt összecsapások jelentősen rontották Peking és Újdelhi között a diplomáciai kapcsolatokat - írta a Reuters.
2022. augusztus 31. 11:57 | Portfolio
A Kreml szerdán Mihail Gorbacsov volt szovjet vezetőt olyan államférfinak nevezte, aki megváltoztatta a világtörténelmet, de kijelentették, hogy a Nyugathoz való közeledéssel kapcsolatos "romantikája" helytelen volt. A Szovjetunió utolsó elnökének halála miatt Vlagyimir Putyin részvéttáviratot küldött - számolt be a Reuters.
2022. augusztus 27. 18:00 | Király-Gál Gábor
Észak-Korea hetedik nukleáris kísérletére készül, az elmúlt időszakban azonban a sajtó nem ettől volt hangos, hanem az észak-koreai vezető nagy hatalmú húgától. Kim Jodzsong először halálos megtorlással fenyegette meg a dél-koreai tisztviselőket, majd nem sokkal később gyerekesnek nevezte Jun Szogjol dél-koreai elnököt, és javasolta neki, fogja be a száját, pedig alig egy évvel ezelőtt még a két ország közötti megbékélésről is tárgyalt volna.
Láthatóan Dél és Észak viszonya ismételt mélypontot ért el a 2019-es Trump-Dzsongun találkozó óta, de valójában egy 1960-as évektől tartó mókuskerék egyik pontját szemléljük újra: ha az észak-koreai nemzetközi kommunikációt megfigyeljük, visszatérő sablonokat fedezhetünk fel benne, amelyek mind az ország nukleáris fejlesztéséhez kapcsolódnak.
2022. augusztus 26. 10:13 | Portfolio
A Tajvani-szoroson át húzódó, Tajvan és Kína közti képzeletbeli "középvonal" közel 70 éven át segítette a béke fenntartását a felek között, de úgy tűnik, hogy a kínai haditengerészet nyomásgyakorlása miatt Tajvan kénytelen lesz feladni a korábban de facto határként funkcionáló választóvonalat - írja a Reuters.
2022. augusztus 24. 09:51 | Portfolio
Választást tartanak ma Angolában, ahol egy soha nem látott szoros verseny van kialakulóban, amelyben a fő ellenzéki koalíciónak évtizedek óta a legnagyobb esélye van a győzelemre, mivel az ország olajra építő fellendüléséből kimaradt fiatalok milliói fejezik ki várhatóan csalódottságukat a regnáló kormánypárt közel öt évtizedes uralmával kapcsolatban.
2022. augusztus 07. 15:58 | MTI
Kínai hadihajók hadgyakorlatuk során ismételten megsértették a Tajvani-szorosban a nem hivatalos ütközőövezet határát vasárnap.
2022. június 29. 19:38 | MTI, Portfolio
A hidegháború óta most a legrosszabbak a kapcsolat Oroszországgal - mondta Jens Soltenberg NATO-főtitkár a szervezet csúcstalálkozóján.
2022. május 19. 20:09 | MTI
Kína felszólítja a NATO-t és az Európai Uniót, hogy kezdjen átfogó párbeszédet Oroszországgal - jelentette ki csütörtökön Vang Ji kínai külügyminiszter a BRICS-országcsoport tagjainak videokonferencia formájában tartott találkozóján.
2022. április 29. 14:25 | Portfolio
Hosszas írást tett közzé Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegramon, melyben azt írja: nyugati dezinformáció, hogy Oroszország nukleáris háborúval fenyegetőzik vagy hogy Oroszország atomcsapásra készül. Szerinte semmi ilyesmi nincs tervben és szerinte a nyugati országok csak a pánikot keltik a nukleáris háborúval kapcsolatosan, hogy hidegháborús nosztalgiával rettegtessenek.
2022. február 19. 14:13 | Portfolio
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton nukleáris fegyverekkel való hadgyakorlatot indított el – számol be a hírről a Reuters.
2022. február 08. 11:14 | MTI
Boris Johnson szerint van remény az egységes nyugati fellépésre az Ukrajna elleni orosz invázió esetén. Kedden megjelent írásában a brit miniszterelnök ugyanakkor alig burkolt utalásokat tesz arra, hogy a nyugati országok között nem teljes a nézetazonosság a Moszkva elleni szankciók ügyében, és London emiatt nyomást gyakorol szövetségeseire.
2022. január 16. 18:10 | Kiss Csaba
1970. november 23-án egy amerikai és egy szovjet hajó találkozott az amerikai partok közelében. A szovjet hajó litván rádiósa egyszer csak átugrott az amerikai Parti Őrség hajójára, és menedékjogot kért. Nem adták meg neki, hanem visszaszolgáltatták a Szovjetuniónak, ahol aztán hazaárulásért elítélték. De itt nem ér véget a történet, amelybe két amerikai elnök, Richard Nixon és Gerald Ford is belesodródott, miközben amerikaiak sokasága mozdult meg, hogy követelje a litván tengerész szabadon bocsájtását. Fél évszázaddal később a litván rendező, Giedrė Žickytė készített dokumentumfilmet a történtekről Egy nagy ugrás címmel, amelyben megszólal a már idős dezertőr, Simas Kudirka és a hidegháborús történet számos szereplője, köztük Henry Kissinger egykori külügyminiszter. A többszörös díjnyertes film most a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) keretében mutatkozik be a magyar közönség előtt. (Figyelem, a cikkben említésre kerülnek a film cselekményének egyes részletei!)
2021. december 25. 08:53 | MTI
Az Egyesült Államok arrogánsan viselkedett a hidegháborút követően - jelentette ki Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke, korábbi kommunista pártfőtitkár.
2021. november 28. 17:00 | Huszák Dániel
A hidegháború során vadabbnál vadabb ötletek születtek mind szovjet, mind pedig amerikai részről arra vonatkozóan, hogy tudnak minél nagyobb geopolitikai, stratégiai előnyre szert tenni egymással szemben a nagyhatalmak. Amerikának különösen fájó seb volt, amikor a hozzájuk földrajzilag és politikailag is igencsak közelálló Kubában átvette a hatalmat Fidel Castro, aki gyorsan a szovjet érdekszférába tolta az országot. A kudarcos Disznó-öböli invázió után az amerikai katonai vezérkar azt fontolgatta, hogy nyílt támadást indít Kuba ellen, ehhez pedig annyira abszurd tervet dolgoztak ki, hogy Kennedy elnök inkább menesztette az akkori vezérkari főnököt, mintsem hogy megvalósítsa az öntámadással, hamis zászlós hadművelet kivitelezésével járó hadműveletet.
2021. november 25. 12:30 | Huszák Dániel
2014 alighanem egyfajta törésvonalat jelent a nemzetközi diplomáciában. Miközben a Vasfüggöny leomlása után békülékeny, együttműködésre nyitott stílus jellemezte a világ nagyhatalmainak kommunikációját, a Krím annexiója után meredeken romlani kezdett a viszony Amerika és Oroszország közt. Aztán 2017-ben jött Donald Trump elnök és tett arról is, hogy a Kína és Amerika közti óvatos rivalizációt is kifejezetten konfrontatív, barátságtalan kommunikáció váltsa fel. A nagyhatalmak ma már szinte havonta dobálják egymásra a gazdasági szankciókat, kisebb kiberháborút folytatnak egymás ellen az interneten, illetve nyíltan beszélnek az egymással kapcsolatos bizalmatlanságról, egy-egy extrémebb esetben pedig a nyílt háború lehetősége is felmerül, mint elkerülendő kimenetel. Az igazság az, hogy a világ három katonai és politikai nagyhatalma - az Egyesült Államok, Kína és Oroszország -, mindig is egymással sok szempontból ütköző érdekek mentén működött, elsősorban az változott most meg, hogy ezt most már nyíltan felvállalják, ahelyett, hogy az együttműködés és együttélés lehetőségét keresnék egymással. De mit is akarnak ezek a nagyhatalmak egymástól? Nézzük.
2021. október 09. 06:30 | Huszák Dániel
Néhány hete írtunk a szovjet „Hét nap alatt a Rajnáig” fedőnevű haditervről, melyben a kommunista blokk vezetői villámháborúval akarták elfoglalni Nyugat-Németországot és Ausztriát, számos nagyvárost nukleáris sivataggá változtatva az akció közben. Ha kirobbant volna a harmadik világháború, a Vasfüggöny túloldalán sem ódzkodtak volna az atomfegyverek használatától: Washington több mint 1000 olyan célpontot jelölt ki a kommunista érdekszféra országaiban, melyet atomcsapás ért volna, köztük 15-öt Magyarországon.
2021. szeptember 22. 12:00 | Ivan Krastev, Mark Leonard
Visszatért a hidegháború, ahogy azt a szakértők gondolják? A szabad világ újra növekvő autoritarianizmussal néz szembe? A nagyhatalmi versengés újbóli felerősödése a szövetségépítés külső előmozdítójaként fog működni? Természetesen, ha a múlt héten bejelentett, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália részvételével létrehozott, AUKUS-ra keresztelt, indiai-csendes-óceáni védelmi szövetségből indulunk ki, akkor határozott igen a válasz. Ezt a nézetet erősíti a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) új közvélemény-kutatása is, amelyet 12 EU-tagállamban vettek fel. A megkérdezett európaiak közel kétharmada úgy véli, hogy egy új hidegháborúhoz hasonlítható szakadás alakul ki Kína és az Egyesült Államok között. Ebben az új konfrontációban azonban van egy csavar: a legtöbb uniós polgár nem érzi úgy, hogy saját országa részt vesz ebben a háborúban.
2021. szeptember 22. 10:00 | Portfolio
Az ECFR közvélemény-kutatások által alátámasztott új jelentése szerint az európaiak többsége úgy látja, hogy új „hidegháború” alakult ki az Egyesült Államok és a nemzetközi riválisai, Kína és Oroszország között. Európában azonban csak nagyon kevesen gondolják úgy, hogy saját országuk közvetlenül részt vesz ezekben a konfliktusokban – sokan viszont úgy látják, hogy az EU brüsszeli vezetése konfliktusban áll Kínával és Oroszországgal. Ezek a számok azt mutatják, milyen veszélyeket rejt magában az európai közvélemény és az USA közötti szakadék növekedése, valamint a nemzeti hozzáállások és az EU brüsszeli politikai vezetésének harcias helyzete között.
2021. szeptember 11. 06:00 | Huszák Dániel
Néhány hete írtunk az Operation Unthinkable-ről, Winston Churchill abbéli terveiről, hogy a legyőzött Wehrmacht-katonákat újrafegyverezve megtámadja a Szovjetuniót. A későbbi Vasfüggöny túloldalán is ötleteltek arról, hogy lehetne gyorsan legyőzni a Nyugat hadseregeit, az erre vonatkozó haditerveket viszont a Kreml a mai napig hétpecsétes titokként kezeli. Szerencsére a rendszerváltás után néhány volt kommunista ország közlékenyebb lett: lengyel politikusoknak köszönhetően a világ tudomást szerezhetett pár éve a „Hét nap alatt a Rajnáig” fedőnevű, a NATO-elleni katonai akció terveiről. A kommunista vezetés elképzelése az volt, hogy nukleáris sivataggá változtatják Nyugat-Európa nagyvárosait, majd összfegyvernemi invázióval meghódítják Ausztriát és Németországot. A tervek kivitelezésében a Magyar Néphadseregnek is kulcsfontosságú szerep jutott volna.
2021. július 24. 06:15 | Vincze Hajnalka
Az Ormuz-öböl térségében repkedő hipermodern amerikai F-35-ös felett az ellenség a távolból átveszi az irányítást és földre kényszeríti a gépet; Washingtonban az elnök tanácsadóját kínai tárgyalópartnere figyelmezteti az édesanyjától érkezett sms-re – s azt is megmondja, mi áll benne; a kormányzat teljes kommunikációs rendszere lehal, beleértve a hivatali telefonokat, hitelkártyákat, e-maileket; a Dél-kínai-tengeren felvonuló amerikai flotta pedig megsüketül, elnémul, megvakul egy kínai kibertámadás következtében – a hadihajók végül egymás közt zászlókkal jeleznek. A „2034 – a következő világháború” című, nemrég megjelent könyvben James Stavridis tengernagy, korábbi NATO-főparancsnok, és szerzőtársa vetítik előre ezeket a jeleneteket. Tökéletes időzítéssel. Mostanság ugyanis, amikor a Huawei, ZTE, Google, Facebook és techóriás társaik kapcsán egyre sokasodó, egyre nagyobb port kavaró döntések születnek, a politikusok gondolatmenetének végén éppen ilyen rémforgatókönyvek lebegnek.
Az orosz Rubikon egység drónraktárát is támadás érte.
A vezető német kormánypárton belül robbant ki vita.
Az önkormányzat adócsökkentéssel motiválná a hosszútávú bérbeadást.
Az idő nem Kínának dolgozik a szakértő szerint.
Aukciós gigahetet tartanak New York-ban.
Teljesen új hatalmi erőtér emelkedett fel a héten Brüsszelben.
Az online játékiparban akkora pénz van, hogy az már a bűnözői csoportok figyelmét is felkeltette.
Jelentett a cég.
Elgondolkodtak a gazdák.
