Az IMF közölte, hogy megállapodásra jutott az argentin hatóságokkal a kibővített hitelmegállapodás harmadik felülvizsgálatáról, amelynek révén a dél-amerikai ország mintegy 6 milliárd dollárhoz juthat hozzá – írja a Reuters.
Azután, hogy Franciaország milliárdokat költött a háztartások és a vállalatok helyzetének könnyítésére az energiakrízis hatásival szemben, jövőre meg kell kezdenie pénzügyei rendbetételét, a nyugdíjbiztosítási és a munkanélküli ellátások rendszerének reformját is beleértve - javasolta a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója a Washington Postnak adott, szombaton megjelent interjúban beszélt arról, hogy Kína és az Egyesült Államok közötti rivalizálás világgazdaságot fenyegető kockázatokkal jár, a Donald Trump korábbi amerikai elnök által a kínai importra kivetett vámokat pedig kontraproduktívnak nevezte – szemlézi az interjút a Reuters.
Szerdán jelentette be a nigériai kormány, hogy december közepétől lecserélnék a naira bankjegyek nagyobb címleteit. A váltásra mindössze másfél hónap lenne az afrikai országban, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint viszont fokozott óvatosságra van szükség, hogy ne rendüljön meg a bizalom a pénzügyi rendszerben.
A Világbank 2011-ben készített először globális szintű felmérést a pénzügyi szolgáltatások hozzáférhetőségéről, amelyet két további tanulmány követett 2014-ben és 2017-ben. A Global Findex Database kitüntetett figyelmet szentel a hátrányos helyzetű csoportok és a nők pénzügyi integrációjának, a legfrissebb, 2021-es tanulmányban pedig a kártyahasználat mellett a mobilos és az internetes fizetési lehetőségek elérhetőségéről is látványos statisztikákat tettek közzé. Összességében elmondható, hogy világszinten javult a pénzügyi hozzáférhetőség szintje, vagyis egyre többen nyitnak számlát valamilyen szabályozott pénzintézetnél. A számlatulajdonosok arányát tekintve hazánk régiós összevetésben némileg le van maradva, ami nem behozhatatlan hátrány, de kijózanító, hogy szomszédaink közül többen is közelítenek már a teljes lefedettséghez.
Magyarország már nem tartozik és nem kíván azon országok közé tartozni, amelyek rá vannak szorulva a Valutalap forrásaira – hangsúlyozta a szervezet és a Világbank őszi közgyűlésén Washingtonban Varga Mihály a közmédiának nyilatkozva.
Libanon vezetőinek mielőbb ki kell tűznie az elnökválasztás időpontját, ha nem akarják tovább mélyíteni a politikai válságot - szögezte le pénteken Bejrútban a francia külügyminiszter, aki a gazdasági reformok fontosságát is aláhúzta.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a kormányoknak folytatniuk kell a költségvetési hiány csökkentését, annak ellenére, hogy támogatni kívánják a háztartásokat az energia- és élelmiszerárak emelkedése közepette.
Az idén a korábban vártnál lényegesen erősebb lehet a magyar gazdaság növekedése, 2023-ban viszont ez jelentősen lelassulhat – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden megjelent előrejelzéséből. A szervezet szakemberei magasabban tetőző és tartósan fennmaradó inflációra és jelentős folyó fizetési mérleg hiányra számítanak.
Csökkenti a 2023-as növekedési előrejelzéseket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a világgazdaság helyzetéről szóló, jövő héten megjelenő frissítésében - közölte egy amerikai egyetemi konferencián Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója csütörtökön.
A mai adás első részében Orbán Viktor miniszterelnök hétfői, az Országgyűlésben elhangzott napirend előtti felszólalásáról volt szó. A miniszterelnök ugyanis egyebek mellett arról beszélt, hogy a magyar energia-infrastruktúra megújításának fedezéséhez szükséges forrásokról nemcsak az Európai Bizottsággal tárgyalunk, hanem más nemzetközi partnerekkel is. Itt körülbelül 6400 milliárd forintról van szó, és kérdés, hogy kik finanszírozhatnának meg egy ekkora összeget Magyarország számára, ha nem az EU. A témával kapcsolatban Madár István, a Portfolio vezető makroelemzője volt a Checklist vendége. A mai adás második részében az új Bónusz Magyar Állampapír ismertetője volt a téma, mely államkötvényről eddig nagyjából annyit lehetett tudni, hogy az első évben 11 százalékos kamatot fizet. Az adásban arról is beszéltünk Árgyelán Ágnessel, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjével, hogy az új termék alkalmas lehet-e arra, hogy megvédje a lakosság megtakarításait az inflációtól.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége június 27. és július 5. között Magyarországon tartózkodott– erősítette meg a Szabad Európa információit a szervezet. Kiemelték, a júliusi találkozón „gazdasági fejleményekről” beszélgettek a magyar hatóságokkal, vagyis az nem a szokványos évenkénti megbeszélés része volt, erre ugyanis csak 2022 végén kerül sor a valutaalappal.
A világgazdasági kilátásokat továbbra is a lefelé mutató kockázatok uralják, egyes országok várhatóan 2023-ban recesszióba süllyednek, de azt még túl korai lenne megmondani, hogy lesz-e széles körű globális recesszió – írja a Reuters az IMF sajtótájékoztatójára hivatkozva.
Európában társadalmi feszültségek alakulhatnak ki, ha kemény lesz a tél, Oroszország ukrajnai hadművelete pedig már most borzalmas gazdasági következményeket okoz és recessziós félelmeket gerjeszt - közölte szerdán Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója.
Az elszálló adósságfinanszírozási költségek és a nyugati befektetők elfordulása miatt a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult Szerbia készenléti hitelkeretért – jelentette kedd este egy szerb lap az IMF szerb misszióvezetőjére hivatkozva és ugyanezt erősítette meg az IMF belgrádi irodája a Financial Times-nak.
Srí Lanka és a Nemzetközi Valutaalap előzetes megállapodásra jutott a válság sújtotta országnak nyújtandó hitelről, és a hivatalos bejelentésre csütörtökön kerül sor - írta meg a Reuters.
Az elmúlt hetekben hozzászokhattunk, hogy a kormány képviselői napi rotációban adnak hangot az Európai Unióval való megegyezéssel kapcsolatos optimizmusuknak. A derűlátó nyilatkozatok lényege természetesen az, hogy a közelgő megegyezéssel az uniós támogatások gyorsan kiszabadíthatók a jelenlegi „beragadt” állapotukból, és ezért hamarosan újra jelentős mennyiségű pénz érkezik az országba.
Az IMF sürgette az európai kormányokat, hogy az emelkedő energiaköltségeket hárítsák át a fogyasztókra az "energiatakarékosság" és a környezetbarátabb energiaforrásokra való áttérés ösztönzése érdekében, a szegényebb háztartások védelme mellett, írja a Financial Times.