Bár a keddi kamatdöntési sajtótájékoztatón még egyszerinek mondta a jegybank vezetése a váratlan 15 bázispontos vágást, ma a Kossuth Rádióban Virág Barnabás új alelnök arra célzott, hogy júliusban valószínű egy újabb 15 bázispontos vágás 0,6%-ra, de az lesz az utolsó, tovább nem vághatnak.
Egyelőre kiszámíthatatlan, hogyan hat majd a koronavírus-járvány és annak gazdasági hatása az inflációra, viszont a szakemberek egyre nagyobb része gondolja úgy, hogy véget érhet az évekig tartó korszak, amit alacsony infláció jellemzett. Több dolog is mutat ebbe az irányba az elhalasztott vásárlásoktól a növekvő adósságteherig. Ha pedig tényleg elszabadul az áremelkedés, akkor az a befektetések piacát is teljesen átalakíthatja, már most látszanak annak jelei, hogy elkezdtek az értékálló befektetések felé elmozdulni a piaci szereplők.
A márciusi inflációs jelentésben előre jelzett 2-3%-os idei GDP-növekedéshez képest jelentősen: +0,3–2,0 százalékos sávra rontotta le idei évi növekedési előrejelzését az MNB-stáb és közben az idei évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 2,6-2,8%-ról 3,2-3,3%-ra megemelte – derült ki a jelentésről ma kiadott főbb előrejelzésekből. Utóbbi azért érdekes, mert a Monetáris Tanács a kamatdöntési közleményében arra hivatkozva vágott kamatot, hogy a romló gazdasági növekedési környezet erős dezinflációs hatással jár, így a gazdaság támogatása érdekében van lehetőség a kamatvágásra.
Ma délután 3-kor online sajtótájékoztatót tart a Magyar Nemzeti Bank felsővezetése – áll a szerkesztőségünknek küldött jegybanki tájékoztató levélben.
Burton Malkiel szerint a piacon az utóbbi időben megjelenő sok kisbefektető számára a tőzsdézés a sportfogadások helyettesítője lett. Szerinte a day trédeléssel időről időre lehet nyerni, de hosszabb távon ez egy vesztes pozíció. Beszélt arról is, hogy el kell felejteni a 60/40-es portfóliókat és vannak biztonságosabb eszközök is már a piacon, mint a kötvények.
Január óta nem látott szintre emelkedett a prémium állampapír iránti kereslet májusban, ami azt mutatja, hogy a magyar befektetők egy része igyekszik védelmet keresni az esetlegesen megugró infláció ellen. A lakossági állampapírok közül egyedül a szuperállampapír mutatott nagyobb állománynövekedést még múlt hónapban, de ez is inkább az egyéves állampapír kárára történt. Összességében az állomány tovább csökkent, ami az intézményi lejáratoknak is köszönhető. Friss megtakarítások már alig jönnek be a rendszerbe.
A korábbinál is optimistábbá vált az aranyra és az ezüstre a Goldman Sachs, az elemzőház mindkét nemesfémre megemelte a célárát.
A globális erőegyensúly eltolódásával párosuló magas amerikai költségvetési deficit miatt lényegében elkerülhetetlen a dollár összeomlása – véli Stephen Roach, a Morgan Stanley volt ázsiai vezetője, aki a CNBC-nek nyilatkozott.
Májusban három és fél éve a legkisebb infláció alakult ki Németországban a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden publikált jelentése szerint.
Surányi György március 25-én e helyütt közzétett válságkezelési-javaslatával bő két hónapja folyó diskurzus vette kezdetét, melyben, ha nem is kizárólagosan, de különös hangsúllyal került szóba az úgynevezett helikopterpénz, mint olyan gazdaságpolitikai eszköz, mely egyszerre lehet képes a koronavírus-járvány miatt erőteljesen lefékeződött gazdaság élénkítésére és a lefékeződés okozta szociális problémák enyhítésére. Hogy valójában mi is az a helikopterpénz és mibe kerül – többen tévesen úgy gondolták, hogy semmibe –, azt Dedák István május 29-i írásában igen meggyőzően tisztázta (a helikopterpénz „egy monetáris expanzióval kísért keynesi típusú fiskális élénkítés”; „a konszolidált költségvetés szintjén jelentkező kamatkiadás növekedése helikopterpénz … illetve jegybanki kötvényvásárlás esetén pontosan ugyanakkora.”) Ennek ellenére úgy gondolom – elsősorban azért, mert az erről szóló diskurzus sajnálatosan átpolitizálódott –, hogy érdemes még beszélni róla.
Enyhén, de a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek a termelői árak az Egyesült Államokban májusban az előző hónaphoz képest, miközben a maginfláció nyomott maradt. A washingtoni munkaügyi minisztérium statisztikai intézetének (BLS) csütörtökön közölt adatai szerint májusban az előző havihoz képest 0,4 százalékkal nőttek a termelői árak. Elemzők csak 0,1 százalékos emelkedést vártak az áprilisban mért rekordmértékű, 1,3 százalékos csökkenés után.
Az ukrán központi bank erőteljesen, 8 százalékról 6 százalékra, az ország függetlenné válása óta legalacsonyabb szintre csökkentette az alapkamatot csütörtökön.
Sokfelé olvashatunk mostanában a helikopterpénzről, elsősorban mint a koronavírus által okozott súlyos gazdasági válság elleni harc lehetséges eszközeként. De akkor is előjön, amikor jellemezni akarjuk az amerikai kormány háztartásoknak juttatott csekkjeit, vagy az angol jegybank Ways and Means programját. Ebben az írásban néhány alapvető dolgot szeretnék tisztázni a helikopterpénzzel kapcsolatban, valamint elmagyarázni a hasonlóságokat és a különbségeket a helikopterpénz és a mennyiségi lazítás (QE az angol rövidítés szerint). Emellett szintén megvitatok stratégiákat, amik számításba jöhetnek a jegybankok számára a jelenlegi helyzetben.
Májusban 2,2%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon a KSH adatai alapján, ami kissé visszafogottabb drágulást jelez, mint amire az elemzők számítottak. Később megjelentek az MNB inflációs alapmutatói is, amelyek inkább lefelé mozdultak.
Májusban 2,2%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon a KSH adatai alapján, ami kissé visszafogottabb drágulást jelez, mint amire az elemzők számítottak. A mélyben meghúzódó folyamatok azonban magasabb árdinamikát tükröznek, hiszen a maginfláció 4%-on alakult. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben. Az infláció lassulásában a szolgáltatások tavalyi évnél mérsékeltebb áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet.
Idén 800 milliárd forintnyi olyan lakossági állampapír jár le, amely nem lakossági ügyfelek kezében van, ezzel őszre szinte már teljesen átveheti az uralmat a lakosság a lakossági állampapírok piacán. Az adatok szerint már csak Prémium és Bónusz Állampapírokban vannak intézményi pénzek, az idei lejáratok is szinte csak intézményi pénzeket érintenek, így a júliusban és augusztusban felszabaduló százmilliárdok aligha lesznek újrabefektetve a lakossági állampapírok piacára.
Májusban 2,4%-kal nőhettek a fogyasztói árak Magyarországon a Portfolio által megkérdezett elemzők várakozása szerint, azonban a maginfláció 3% felett alakulhatott. A szakértők szerint az élelmiszerárak emelkedése felfelé, míg több termék és szolgáltatás árváltozása lefelé húzhatta az indexet. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a korlátozó intézkedések miatt akadályokba ütközött az árak összegyűjtése a hónapban, ami fokozza a bizonytalanságot.
A Goldman Sachs múltbeli elemzésével azzal érvel, hogy az elemzők széles körében attraktívnak tartott aranybefektetés mégsem olyan jó ötlet, sőt ki is mondja, hogy nem javasolja stratégiai befektetésként az ügyfelek portfoliójába a sárga nemesfémet. Hosszú távon alig hoz többet, mint az infláció, ráadásul csak igen magas inflációs környezetben tűnik jó befektetésnek. Amennyiben a múlt medvepiacait vizsgáljuk, nem minden esetben nyújtott védelmet az arany, azonban a jelenlegi helyzetben jól teljesít.
Jelentősen rontotta gazdasági előrejelzéseit az Európai Központi Bank (EKB) stábja a koronavírus-járvány hatására. Így az idén 8,7 százalékos visszaeséssel számol a jegybank.
Akár már a csütörtöki ülésen növelheti az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a márciusban bejelentett koronavírus elleni eszközvásárlás keretösszegét – írja a CNBC a Berenberg elemzése alapján. Az eurózóna jegybankja holnap kora délután jelenti be esetleges újabb lépéseit.
Egyelőre kevés részlet ismert.
Moszkva is felléphetne.
Hatalmas az emberi és technikai veszteség.
Az ukránok hibáztak az elején.
Bevetették magukat az európai hatalmak.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
