Az Argentínát hitelező alapkezelők elutasították az ország kormányának ajánlatát, amelyben 66 milliárd dollár adósságot kívántak átütemezni, mondván az túl nagy terhet ró az argentin állampolgárokra.
2020 első negyedévében összesen 1266 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság állampapírt. A nettó állománynövekedés a lejáratok, a visszaváltások és a visszavásárlások miatt 29,6 milliárd forintot tett ki – derült ki az ÁKK közleményéből.
A globális kockázatvállalási kedv megnövekedése következtében korrigál az arany árfolyama, mely az elmúlt napokban igen szép emelkedésen van túl. Hosszútávon továbbra is stabilak a sárga nemesfém fundamentumai.
Márciusban az előző havi fél éves csúcsról a várakozásoknak megfelelő mértékben lassult a németországi infláció a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis csütörtöki jelentése szerint.
50 ezer forintos gyorssegyélre és egyéb támogatásra van szüksége az alacsonyabb nyugdíjélből élő nyugdíjasoknak a mostani krízishelyzetben - véli a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET), aki közleményben kértek segítséget az állami szervezetektől.
A Fed korlátlan monetáris stimulusának köszönhetően szárnyra kapott az arany, és idén már 15 százalékot emelkedett, szemben a kockázatos eszközök árának masszív hanyatlásával. Továbbra is működik a sárga nemesfém menedék eszköz jellege, melynek köszönhetően akár hamarosan új abszolút csúcsot dönthet az árfolyam.
Az utóbbi napok adatai alapján erősödik a bizalom, hogy ha lassan is, de kezdenek beérni a korlátozó intézkedések a világban: a koronavírus terjedése gyorsulásból egyenletessé kezd válni. Ez lehet az előjele annak, hogy a lassuló szakaszba érkezünk. Már a fenti helyzetleírás sugallja, hogy a koronavírus-járványnak még nem ma lesz vége, de sok közgazdász már a jövőre gondol – és nem lesznek tőle boldogok. Provokatív gondolatok a közeljövőről.
A kezdeti lelkesedés már a múlté a szuperállampapír körül, a konstrukció hétről hétre egyre gyengébb értékesítési adatokat mutat, pedig az államnak nagyobb szüksége lesz most a lakossági papírok értékesítéséből befolyó pénzre, mint eddig valaha. A koronavírus terjedése jócskán átírta a lakossági állampapírok piacát is: a gazdasági megtorpanás kieső jövedelmeket generál a háztartásoknál, a kincstári értékesítési pontok bezártak, a szuperállamapíprral versengő termékek vonzereje nő, miközben több százmilliárdnyi lakossági papír jár le a hetekben. Nagy kérdés, mit lép az állam, ha nem vesznek érdemben több lakossági papírt a magyarok. Ennek jártunk utána mostani cikkünkben.
Ray Dalio, a világ legnagyobb hedge fundjának vezetője belerúgott a készpénzbe: úgy gondolja, a pénznyomtatás és a rekordalacsony kamatok mellett nem nevezhető a készpénz az elérhető legbiztonságosabb eszköznek – írja a MarketWatch.
Tavaly csak úgy röpködtek a 10% feletti hozamok a nyugdíjpénztáraknál, az idei első negyedévben pedig már a mínusz 10% feletti hozamok voltak gyakoriak. A koronavírus miatti tőzsdei esés a nyugdíjra gyűjtő magyarok megtakarításait is megnyirbálta, az idei első három hónap elég volt ahhoz, hogy sok portfólió egész tavalyi teljesítményét eltörölje. Ha valaki tehát most megy nyugdíjba, valószínűleg még nem érdemes hozzányúlnia a pénzéhez, de a többiek se búslakodjanak: a piacok még bőven ledolgozhatják ezeket a mínuszokat.
Márciusban 3,9% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Ezzel az infláció (a februári 4,4%-ról) visszatért a jegybank 3±1%-os célsávjába, ugyanakkor a mérséklődés üteme kisebb lett a várakozásoknál: az elemzők 3,7%-os pénzromlási ütemre számítottak.
A februári 4,4%-ról jelentősen lassulhatott az áremelkedési ütem Magyarországon, a Portfolio által megkérdezett elemzők 3,6-3,7%-os drágulásra számítottak előzetesen. A lassulásért elsősorban az üzemanyagárak felelősek, viszont az élelmiszerek árának emelkedése akár fokozódhatott is márciusban.
A globális (nagy) jegybankok az elmúlt hetekben óriási, dollár száz- és ezermilliárdokban mérhető programokat indítottak. Ezek részeként tetemes kötvényvásárlásokat is bejelentettek, lényegében – közvetetten – megfinanszírozva azt az extra költekezést, amelyet a költségvetések indítottak a koronavírus elleni védekezés és keresletélénkítés céljából. A válság gyökere és nagyrészt megvalósulási formája hasonló a fejlett és feltörekvő gazdaságokban, mégis, az említett luxus a fejlődőket nem segítheti. Nekik aránytalanul nehéz lesz a kialakult helyzetet kezelni, és úgy élénkíteni, hogy ne kelljen külső segítséghez folyamodniuk.
Az ausztrál központi bank rekordalacsonyan tartotta a kamatot, hogy ezzel biztosítsa a hároméves kötvények 0,25%-os hozamát, a jegybank emellett a következő negyedévre „nagyon nagy visszaesésről” szóló előrejelzést tett.
A globális gazdaság 4,1 ezermilliárdos veszteséget szenvedhet el a koronavírus miatt az Ázsiai Fejlesztési Bank szerint, ez a globális GDP 5%-a. A bank március 6-án még csak 0,4%-pontos GDP-hatással számolt, azóta viszont a fejlődő Ázsia helyett a fejlett világ vált a járvány epicentrumává.
Frissítette pénteken a koronavírus miatti válság hatására a gazdasági előrejelzéseit a francia nagybank, a BNP Paribas és ők most arra számítanak, hogy az olasz gazdaság az idei év átlagában (!) 8,2%-os gazdasági visszaesést szenved el, mert súlyosan és tartósan megüti őket a vírus elleni küzdelem. Eközben a francia gazdaság 3,1%-os, a német pedig 3,7%-os átlagos visszaeséssel „megússza” az idei évet. Jövőre aztán mindenhol markáns gazdasági növekedés várható, főleg ott, ahol idén jelentős visszaesés lesz.
Ma van a negyvenéves évfordulója az úgynevezett ezüst csütörtöknek, amikor egy mesteri spekuláció omlott össze a szürke nemesfém piacán. A Hunt fivéreknek sikerült meghétszerezniük az ezüst árát azzal, hogy bekerítették a nemesfém piacát, de aztán elkezdték szúrni az amerikai kormány szemét, és ez lett a végzetük. Remek olvasmányos és tanulságos történet a tőzsdei spekulációról, mesés vagyonokról, és végül a bukásról és annak következményeiről.
Februárban kissé visszaesett a forintos lakossági állampapírok állománya januárhoz képest. Múlt hónapban 9193 milliárd forintot tett ki a lakossági állampapírok állománya, amely valamivel elmarad a január végi 9211 milliárdtól. Ebben szerepet játszhat az is, hogy az ÁKK múlt hónapban összesen közel 194 milliárd forint értékben vett vissza lakossági papírt a bankoktól és egyéb, nem lakossági szereplőktől. Valószínűleg márciusban sem lesz jobb a helyzet, az már most látszik, hogy a szuperállampapír értékesítésében az eddigi legrosszabb hónapot jelentheti a mostani.