Óriási meglepetés! 1% alatt az infláció!
Októberben 0,9 százalék volt az egy évre visszatekintő drágulás. Szeptemberre 1,4 százalékos inflációt jelentett a KSH, most az elemzők 1,3 százalékra várták az árindexet.
Októberben 0,9 százalék volt az egy évre visszatekintő drágulás. Szeptemberre 1,4 százalékos inflációt jelentett a KSH, most az elemzők 1,3 százalékra várták az árindexet.
Ezen a héten kiderül, hogy a vártnál jobb amerikai GDP adatokat követően Európa összgazdasága miként szuperált a harmadik negyedévben, ugyanakkor ezt leszámítva kevés jelentős esemény lesz. Itthon viszont nemcsak a GDP-t, hanem az októberi fogyasztói árindex alakulását is megismerhetjük, ami a Portfolio.hu által felmért konszenzus szerint 1,3 százalék lehet.
A szeptemberi 1,4 százalék után októberben 1,3 százalék lehetett az egy évre visszatekintő drágulás a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint. A dohánykereskedelmi árrés emelésének folytatódó hatása emelhette, az üzemanyagárak csökkenése lefelé nyomhatta az inflációt a múlt hónapban. Novembertől a második körös rezsicsökkentés még tovább lökheti lefelé az inflációt, ami így decemberben 1% alá bukhat, és ott is maradhat február-márciusig.
Az inflációt a hagyományos mutatón kívül számos más módon is megpróbálják mérni, amelyek célja, hogy a tartósabb, egyszeri sokkoktól szűrt áremelkedésről is információt kapjunk. A Magyar Nemzeti Banknak is vannak ilyen mutatói, mindjárt három is.
Központi kérdésnek számít, hogy sikerül-e a japán gazdaságpolitikának végre legyűrnie a gazdaság vérét oly régóta szívó deflációt. A jegybank áprilisban soha nem látott méretű mennyiségi lazításba kezdett és sok piaci jelentésből azt szűrhettük le, hogy az infláció is megindulni látszik. Márpedig ez így nem teljesen igaz sajnos. Valójában a headline infláció emelkedéséhez leginkább a fukushimai katasztrófa miatt folyamatosan emelkedő energiaárak járultak hozzá és ezek egyelőre még nem gyűrűztek kellően tovább a gazdaság többi részébe. Ne higgyük el tehát a korai sikerjelentéseket, már csak azért se, mert jelenleg még a japán jegybank saját előrejelzései szerint sem teljesül az inflációs cél 2015-ig.
A mai nap egyik legfontosabb eseménye az Európai Központi Bank döntése, amit magyar idő szerint délután 13:45-kor ismerhetünk meg. Bár a piac nem számít kamatvágásra, mégis rengeteg érdekességet tartogathat a 14:30-kor kezdődő sajtótájékoztató, ugyanis az eurózónás inflációs mutató brutálisan alacsony szintre került, míg a munkanélküliségi ráta az egekben repdes. A romló számok lehet, hogy csak átmeneti hatásokat tükröznek, de mégis egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az EKB-nak a jövőben további lazító lépéseket kell tennie.
Az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) csökkentheti a monetáris lazítás egyik korlátjaként meghatározott munkanélküliségi célszámot - vonta le a következtetést a Goldman Sachs főközgazdásza két Fed-funkcionárius tanulmányából.
Mint kiderült, a kormány döntése értelmében a nyugdíjhoz hasonlóan a rokkantsági és rehabilitációs ellátások is a várt inflációnak megfelelő mértékben, 2,4%-kal emelkednek jövő év elején. Az átlagos havi ellátotti össze ma 63 000 forint, ehhez viszonyítva az emelés 1500 forintos összeget jelent, bár az egyes háztartások esetében nagy különbségek lehetnek, a járandóság összegétől függően. Minden tekintetben a 2013-as év nevezhető kivételnek, ekkor a kormány a rezsicsökkentések hatására jóval több jövedelmet tudott a háztartásoknál hagyni, azonban a jövőben inkább az inflációnak megfelelő emelésre kell felkészülnie az ellátottaknak, vagyis a pénzük vásárlóértékének megőrzésére.
Meglepetésként érte a piacokat az októberi eurózónás inflációs adat, az ugyanis az előző havi 1,1 százalékos szintjéről egészen 0,7 százalékig esett vissza, míg a piac stagnálásra számított. Ezzel pedig konkrétan a defláció veszélye kerül terítékre, a CPI által számított infláció ugyanis sokszor felülbecsüli annak valós értékét. Amikor korábban azt gondoltuk, hogy végre csökkenni kezd az eurózónás munkanélküliségi ráta, akkor tévedtünk. Szeptemberben a piaci várakozásokat felülmúló 12,2 százalékra kerültünk és a múlthavi 12 százalék is tévedés volt, felülvizsgálást követően 12,2 százalékot látunk.
Továbbra sem látunk jelentős fogyasztói árnyomást az Egyesült Államokban, tehát ez a szempont biztosan nem sürgeti a Fed döntéshozóit a ma este záródó ülésen (bár ők egyébként a PCE-t és nem a CPI-t figyelik). Szeptemberben ugyanis év/év alapon nézve 1,2 százalékos inflációt látunk a fogyasztói kosárban, míg havi alapon 0,2-t. Mind a két szám teljesen összhangban van a piaci várakozásokkal.
Az indiai jegybank a második kamatemelését hajtotta most végre két hónapon belül, hogy felvegye a kesztyűt az ország lángoló inflációs folyamataival. Az újdonsült jegybankelnök, Raghuram Rajan határozottan az infláció letörésére akarja használni a monetáris politikát, miközben az ország növekedési kilátásai is egyre rosszabbak.
A japán fizetőeszköz meglehetősen sokat gyengült idén, amitől pont az export fellendülését vártuk volna, de ez a legfrissebb adatok szerint sem valósult meg. Jelentős külkereskedelmi mérleghiány jellemzi az országot, ami jelen esetben a sérülékenységre utal és a jövőre tervezett forgalmi adóemelés kockázatait növeli. A japán jegybank szerint ugyanakkor jól állnak a reflációs folyamat terén, a korábban látott magas energiaárak elkezdtek átgyűrűzni a gazdaság többi részébe is és így elérhetőnek gondolják a kitűzött két százalékos célt a két éves időtávon.
Csupa jó hírt osztott meg hallgatóságával Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu csütörtöki konferenciáján tartott előadásában. Az MNB-nek az alacsony inflációs környezetben szerinte lehetősége van arra, hogy rugalmasan értelmezze mandátumát. Az ország pénzügyi sérülékenysége folyamatosan csökken, és ezt tovább segítheti szerinte, hogy a jegybank pénzügyi stabilitással kapcsolatos feladatköre is jelentősen bővül. Az alapkamat csökkenése ellenére nem lett érdemben kevésbé vonzó forint melletti pozíciót felvenni a befektetők számára - vélte.
A vártnál nagyobb inflációt látunk Kínában, ami összefüggésben lehet a gazdaság továbbra is erőteljesen bővülő ütemével (7,8 százalékos Q3-as növekedést várnak). Szeptemberben egészen 3,1 százalékig gyorsult a fogyasztói árak változása év/év alapon, míg a piac pusztán 2,9 százalékot várt.
A dohánytermékek megemelt kiskereskedelmi árrésének nehezen megjósolható átszűrődési üteme okozta a vártnál magasabb szeptemberi magyarországi inflációt, ám ettől még a következő hónapokban folytatódik a dezinflációs folyamat, és így nyitva marad az út a további jegybanki kamatcsökkentések előtt is - jósolták a múlt havi inflációs adatsor pénteki ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.
Szeptemberben 1,4 százalék volt az egy évre visszatekintő drágulás - jelentette a KSH. Előzetesen a piaci várakozások mediánja 1,1 százalék volt, az augusztusi mutató 1,3% volt.
Tovább süllyed az infláció, szeptemberben már 1,1 százalék lehetett a pénzromlás éves üteme a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint, decemberre pedig 1 százalék alá süllyedhet az infláció. Miközben az elemzők számítanak az újabb rezsicsökkentés hatásaira, már jobban látszódhat az inflációs adatokban a dohányárrés és tranzakciós illeték emelése. A maginflációs folyamatok viszont mutatják, hogy az inflációt csökkentő tényezők nem feltétlenül tartósak.
Továbbra is dezinflációs nyomást látunk az eurózónában, ami gyenge keresletet tükröz. A szeptemberi előzetes eredmények szerint 1,1 százalékon áll a harmonizált fogyasztói árindex az augusztusi 1,3 százalékot követően.
A japán infláció az energiaárak emelkedésének köszönhetően 0,8 százalékig emelkedett augusztusban - derült ma ki a japán statisztikai hivatal közléséből. Az előzetes szeptemberi adatok ugyanakkor a reflációs törekvések egyenetlen alakulására mutatnak rá, ráadásul az energiaáraktól szűrt magár mutató még mindig deflációt mutat.
A japán jegybank monetáris tanácsának egyik tagja arról számolt be, hogy rendkívül bizonytalannak érzi az inflációs céljuk időbeni teljesítését. Bár Harihuko Kuroda, japán jegybankelnök nagyon elkötelezett a refláció mellett, a piac nem bízik a 2015-re tervezett két százalékos rátában, ahogy erre az árazások is jól rámutatnak. Ezek fényében pedig nagyon kíváncsian várjuk a péntek hajnalban érkező japán inflációs számokat, a piac arra spekulálhat majd a publikálásukat követően, hogy a gyenge lábakon álló refláció mikor kerül majd további monetáris stimulussal megtámogatásra.
Amerikában a Nasdaq vezette az esést.
Már 2021-ben súlyos aggályok merültek fel a cég vakcinájával kapcsolatban.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
