Közel fél év kellett ahhoz a fordulathoz, amit júniusban láthattunk a lakossági állampapírok piacán: január után június lett az első olyan hónap, amikor ismét nőtt a lakossági állampapírokban lévő vagyon.
Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mai 15 bázispontos kamatvágás után nem csökkenti tovább a kamatszintet, hosszú ideig 0,6%-on maradhat a ráta. A Századvég elemzője szerint bár az MNB vezetése korábban mindig hangsúlyozta az inflációs célkövetést, mint keretrendszert, amelyben a jegybank mozog, a mostani döntést az infláció múltbeli és várható alakulása nem támasztja alá. A TakarékBank úgy véli, hogy a következő időszakban nem lesz szükség szigorításra.
Németországban júniusban emelkedtek a nagykereskedelmi árak az előző hónaphoz viszonyítva.
A Kopint-Tárki friss előrejelzésében úgy látja, hogy az idei évre várható alig több mint 3%-os infláció helyett az emberek 4-4,5%-os áremelkedést fognak érezni.
Eljött az ideje, hogy beszéljünk egy kicsit a spórolásról. No de most ne a lehangoló makrogazdasági következményeiről – hogy éppenséggel kinyírja a fellendülésünket – hanem egy sokkal vidámabb aspektusáról. Arról, hogy számunkra tulajdonképpen milyen brutális eredménye is lehet a garasoskodásnak, ha azzal kitartóan büntetjük a fogyasztói társadalmat. Talán mindenkiben felmerült már, hogy ha nem költene cigire, kávéra, sörre – vagy egy tetszőlegesen helyettesíthető dologra – akkor mennyire sok pénze is lenne. Nos, mi ezt most kiszámoltuk, lemodelleztük és ezennel le is írjuk, hogy bizony az erőteljes spórolással tényleg lehet valamire vinni. Például évekkel előbbre hozhatjuk a nyugdíjunkat, vagy ha újból lecsap a koronavírus, akkor már nem fog minket felkészületlenül érni. Az alábbi cikkben a FIRE mozgalom szemszögéből nézzük meg, hogy mennyivel hamarabb válhatunk pénzügyileg függetlenné, ha a fizetésünk egyre kisebb hányadával is hajlandóak vagyunk beérni.
Bulgária és Horvátország karnyújtásnyira áll attól, hogy megkapja az engedélyt az euró előszobájának tartott ERM-2 árfolyamrendszerhez történő csatlakozáshoz - írja az MTI. A két ország nagyrészt teljesíti az egyéb konvergencia feltételeket, ezért vélhetően a két éves "próbaidő" nem fog sokkal tovább tartani a minimumnál.
Az afrikai sertéspestis miatt rendkívüli mértékben, júniusban éves szinten közel 82%-kal drágult a sertéshús fogyasztói ára Kínában, így ez önmagában 2,05 százalékkal tolta fel a teljes fogyasztói árindexet, ami végül az elemzők által várt 2,5%-os mértékű lett éves alapon. A koronavírus miatti ellátási láncokbeli zavarok a zöldségárakat is felfelé húzták a hónap során. Közben a termelői árak sorozatban ötödik egymást követő hónapban mutattak negatív értéket éves alapon, igaz egyre kisebb lett az árcsökkenés.
Júniusban 2,9%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon az előző év azonos időszakához képest - jelentette a KSH. Az előző hónapban 2,2%-os inflációt láthattunk, miközben a Portfolio által megkérdezett közgazdászok 3%-os júniusi áremelkedésre számítottak, vagyis az adat gyakorlatilag nem okozott meglepetést. Az elemzők a forint árfolyamának esését és az üzemanyagárak emelkedését emelték ki, amelyek növelték az inflációt. A következő időszakban jelentős volatilitás jöhet, azonban
A koronavírus-válságban sem "szűnt meg" az infláció Magyarországon, sőt, az előző hónaphoz képest érdemben magasabb áremelkedési ütemet láthattunk.
A májusi 2,2%-ról júniusban kereken 3%-ra ugorhatott az éves alapú infláció Magyarországon a Portfolio által készített elemzői konszenzus szerint, döntően az üzemanyagok jókora drágulása miatt. A tényadatot szerdán reggel 9-kor közli a KSH. A felmérésünkből az is kiderült, hogy az idén decemberre várt éves infláció konszenzusa a májusi 2,65%-ról mostanra 3,1%-ra ugrott, ebben a koronavírus-válságból való várt helyreállásnak lényeges szerepe van, jövő év végén viszont 3,1% helyett most 3%-os inflációt vár az elemzői konszenzus, így tehát közép távon továbbra is teljesülhet a jegybank 3%-os inflációs célja.
Rendkívül mozgalmas hét előtt állunk, számos fontos adat érkezik a magyar gazdaságból. Megismerjük a júniusi infláció alakulását, megtudjuk, az áprilisi visszaesés után magára talált-e a kiskereskedelem, de jön adat a turizmusról és a külkereskedelemről is. A világban is történnek fontos események, a Bizottság közzéteszi a növekedési várakozásait, de a német ipari teljesítményről is érkeznek adatok.
A távozó ukrán jegybankelnök, Yakic Smoliy pénteki nyilatkozatában tiltakozásnak nevezte saját lemondását. Szerinte rendszeres politikai nyomás nehezedett rá, hogy gazdaságilag megalapozatlan döntéseket hozzon. A parlament ma megszavazta a távozását.
Bulgária és Horvátország bejelentette, hogy még idén csatlakoznak az ERM2-höz, és már 2023-ban bevezetnék az eurót, az EKB pedig ehhez zöld utat adott. A közös pénz átvételének sok feltétele van az árfolyamstabilitás mellett, amelynek a két ország nagyészt megfelel, így jó esélyekkel fordulnak rá a kétéves "próbaidőre", de a koronavírus sok bizonytalanságot hozott. Az euróövezetnek azonban pozitív üzenet ez, az eddig kimaradó tagállamokra - köztük Magyarországra - pedig nyomást helyezhet az esetleges bolgár és horvát csatlakozás.
A kelet-közép-európai országok jelentős gazdasági visszaesésen mehetnek keresztük az idei évben a koronavírus-járvány hatásai miatt, a kilábalás pedig fokozatos lesz az ING Bank friss előrejelzése szerint. A bank eddig is recessziót jósolt Magyarország számára (mint minden régiós ország esetében), most azonban rontotta az előrejelzését, vagyis mélyebb válságot prognosztizál.
Éppen két éve írtuk meg, hogy a 320 az új 310. Tavaly már a 330 volt az új 320. Akkor szoktuk megírni ezeket a cikkeket, amikor a forint gyengébb szinten stabilizálódik, miközben kevés az esély az érdemi felértékelődésre. Most – húsz forintot ugorva – jöhet a 350 az új 330!
Zimbabwe kormánya elrendelte az ország mobilfizetési szolgáltatásainak felfüggesztését, miután a hatalom szerint azok szabotálják a gazdaságot – írja a Quartz.
A várt lassulás helyett gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének éves üteme júniusban Németországban, de még így is messze elmaradt az Európai Központi Bank (EKB) célszámától.
A válságkezelés kapcsán még jobban eladósodnak a világ országai. A nagy jegybankok politikája következtében a vállalatoknak könnyebb forráshoz jutni, mint valaha, aminek hatására folyamatosan nő a vállalati és lakóssági hitelállomány. A nyugati világban az állampapír hozamok a hosszabb távú inflációs célok alatt tanyáznak, miközben a jegybaki pénznyomtatások hatására erősödik az inflációs félelem a világban.
A világgazdaság kilátásai romlottak az elmúlt hónapokban, de legalábbis nem javultak a Reuters körképe szerint, a recesszió mélyebb lehet, mint azt a múlt hónapban előrevetítették. A lap által megkérdezett közgazdászok 2020-ra 3,7%-os visszaeséssel számolnak, és a munkanélküliség még 2021 végén sem áll majd vissza a válság előtti szintre.
Bár a keddi kamatdöntési sajtótájékoztatón még egyszerinek mondta a jegybank vezetése a váratlan 15 bázispontos vágást, ma a Kossuth Rádióban Virág Barnabás új alelnök arra célzott, hogy júliusban valószínű egy újabb 15 bázispontos vágás 0,6%-ra, de az lesz az utolsó, tovább nem vághatnak.
Folytatódtak a rakétatámadások.
Eddig hazájában is titok fedte kilétét.
Lesújtó képet festenek az előrejelzések.
Nem volt határozott irány.
Trump szerint Európa nem tud segíteni az iráni-izraeli konfliktusban.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
