Bár a gazdaság növekszik, de az infláció jelentősen lassul, így ma a svéd jegybank nagy meglepetésre nem 25, hanem 50 bázisponttal 0,25%-ra csökkentette az alapkamatot. A hír az összes elemzőt meglepte, és a váratlan döntést tükrözi, hogy a svéd korona az euróval és a dollárral szemben bő 2%-ot zuhant percek alatt, majd kissé szépített.
Úgy tűnik, hogy egyhamar nem sikerül szabadulnunk a dezinflációs nyomástól az eurózónában. Az Eurostat előzetes közlése szerint ugyanis júniusban nem emelkedett az euróövezeti infláció, továbbra is pusztán fél százalékot mutat.
Júniusban emelkedésnek indult a német infláció, ami jól jelzi előre az eurózónás mutató változását is. Az Európai Központi Bankon levő nyomás ez által a következő hónapban csökkenhet.
Hiába vetette vissza az áfaemelés a japánok fogyasztási kedvét, a munkaerőpiacuk továbbra is nagyon jó egészségnek örvend. A munkanélküliségi rátájuk megdöbbentően alacsonyra, 3,5 százalékra esett májusban, ami 16 éves mélypont. Az áfaemelés hatásaitól szűrt infláció ugyanakkor továbbra is nagyon gyenge, de a japán jegybank mégis bizakodó. Szerintük jövőre már el is érhetik céljukat, és a piac ennek fényében nem is vár tőlük további stimulust. A pénteki adatok tehát nem mozdították el a befektetői konszenzust, és így a japán jen sem reagált érdemben.
Az Eurostat felülvizsgált közlése megerősítette, hogy az eurózónás infláció drasztikusan alacsony szintre esett vissza májusban. A fogyasztói árindex éves összevetésben pusztán 0,5 százalékos emelkedést mutat, ami a negyede az Európai Központi Bank céljának.
A pénteken közzétett májusi lengyel inflációs adat az elmúlt fél évszázad egyik legalacsonyabb értéke lett, így könnyen előfordulhat, hogy a lengyel jegybank kénytelen lesz tovább vágni az alapkamatot.
Az euroövezet jegybankárai körében már hónapok óta az egyik kiemelt téma a defláció esetleges kialakulása és annak veszélyei az övezet gazdaságaira. A KSH adatközlése szerint Magyarországon éves összevetésben áprilisban és májusban is 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. A rendszerváltozás utáni gazdaságtörténetünkben ez idáig egyedül álló adatok hatására, az elmúlt hetekben a hazai folyamatok kapcsán is egyre több elemzés taglalta a defláció kialakulásának esélyeit. Az MNB két szakértője, Soós Gábor Dániel és Hajnal Mihály alábbi írásának célja, hogy a jegybank makro szintű és dezaggregáltabb elemzéseire alapozva megvizsgálják, hogy valóban közel állunk-e a defláció és a vele együtt járó negatív hatások kialakulásához. Megállapítható, hogy az aktuális hazai folyamatok egyelőre nem utalnak deflációs veszély kialakulására.
Májusban -0,1 százalékos volt az éves infláció. A piac előzetesen azt várta, hogy az áprilisi 0,1 százalékos defláció után visszatér az árindex a pozitív tartományba, és 0,1% százalék lesz a pénzromlás üteme. Ehhez képest tehát a mutató stagnálása újra meglepetést jelent.
A fogyasztói árindex áprilisi csökkenése után valószínűleg májusban is negatív, vagy legfeljebb zéró lehetett az éves összevetésű infláció Magyarországon - jósolták a jövő heti adatismertetés előtti első prognózisaikban londoni pénzügyi elemzők.
Az Európai Központi Bank (EKB) konvergenciajelentéséből kiderült, hogy Magyarország esetében aggályos lehet a jövőben az inflációs konvergencia fenntarthatósága. Ráadásul hazánkban még a jog sem felel meg maradéktalanul a jegybanki függetlenségre és a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó követelményeknek. Nekünk még távoli, de Litvánia már jövőre csatlakozna az euróövezethez - noha az EKB szerint, náluk is vannak megválaszolatlan problémák. A jövőben felzárkózódó országnak ugyanis szintén meggyűlhet a baja az inflációs konvergenciával, hiába annyira nyomott náluk is az árindex.
Májusban ismét beszakadt az eurózónás infláció, és ezzel a korábbi mélypontjára tért vissza. A 0,5 százalékos éves drágulás lényegében a negyede az Európai Központi Bank középtávú céljának. Ráadásul az energiától és élelmiszerektől szűrt mutatók is jelentősen estek. A piac ennél kisebb visszaeséssel számolt, de reakciót nem látunk az adatközlésre.
Májusban erőteljesen visszaesett Európa legnagyobb gazdaságában az inflációs nyomás. A harmonizált fogyasztói árindex havi alapon 0,3 százalékkal süllyedt Németországban, míg az éves mutató 1,1 százalékról egészen 0,6 százalékig zuhant, ami négyéves minimum. Ez az adat érdemben meghatározza az eurózónás inflációt, és így az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki döntésének kimenetét is befolyásolhatja - noha a piac a kamatvágást már beárazta.
Áprilisban 3,4 százalékra emelkedett az éves infláció Japánban, míg az élelmiszerektől tisztított maginfláció 3,2 százalékra változott. Senki ne lepődjön meg, ugyanis a megugró fogyasztói árindex pusztán az áprilisi áfaemelés hatását mutatja.
Nem fogja megrázni a piacot, hogy a sokáig lélektani szintnek tekintett 2,5% alá süllyed a jegybanki alapkamat. Mai ülésén a monetáris tanács tagjai elgondolkodhatnak a gyorsuló gazdaság és a rendkívül alacsony infláció közötti ellentmondáson is.
Egyre szélesebb körben esnek az árak idehaza, éves szinten pedig immár hét EU-tagországban süllyed az árszint. Deflációról egyelőre Magyarországon nem beszélhetünk, de az elmúlt hónapokban érezhetően közeledtünk hozzá. Amíg a várakozások nem alkalmazkodnak ehhez, addig nincs baj.
A negatív áprilisi infláció nyomán felülvizsgálatra szorul az az eddigi előrejelzés, amely szerint véget ért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris enyhítési ciklusa - közölték pénteki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Varga Mihály csütörtök este a Hír TV-nek nyilatkozott a vártnál kedvezőbb első negyedéves GDP-adatról és a legutóbbi inflációs számokról. Szerinte a gazdaság kirobbanó formába került, a költségvetés jó állapotban van. Felhívta a figyelmet azonban arra is, hogy az inflációval, illetve az annak hiánya miatt várható költségvetési bevételcsökkenéssel az új kormánynak foglalkoznia kell. Azt is hozzátette: az MNB-nek még lehet mozgástere a kamatcsökkentésre.
A jegybank új Alapokmányának mai bemutatója kapcsán újságírói kérdésre Balog Ádám, az MNB alelnöke a minap napvilágot látott deflációs adat kapcsán megjegyezte: "személy szerint nem vagyok nyugodt ezektől a folyamatoktól".
11 órakor a jegybank közzétette az alternatív inflációs alapmutatóit, amelyek szintén az árnyomás további mérséklődését jelzik. Az MNB a rövid elemzésében szintén arra utal, hogy gyakorlatilag a gazdaság egyetlen szegmensében sincs érdemi árnyomás.
Áprilisban -0,1 %-os volt az egy évre visszatekintő drágulás - jelentette a KSH. Az elemzők előzetesen 0,2%-os inflációt vártak a márciusi 0,1% után, egyetlen közgazdász várt pont -0,1%-ot. A magyar piacgazdaság történetében még sosem jelzett deflációt az árstatisztika, 1968-ban jegyezhettünk fel hasonlót.
Óvatosak voltak a mozgások.
Ez az Amazon Games első európai stúdiója.
Aggasztónak érziki az oroszok tevékenységét.
Az országban továbbra is elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.
Még több bizonyosság kell.
Most a kis kapitalizációjú papírok ideje jön?
Tévhit, hogy az átlagnál jobban melegszenek és sötétek?
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
