Az utóbbi hetekhez hasonlóan a szerdai repotenderen is 70 milliárd forintnyi ötéves fedezett hitelügyletet kötött az MNB a bankokkal. Az újdonság viszont, hogy a keddi kamatvágás után ennek kamata már 0,75%! a futamidő végéig.
A kamat szinte biztosan változatlan marad az MNB Monetáris Tanácsának keddi ülése után, azonban érkezik friss inflációs és GDP-prognózis, ami a jelen helyzetben sokkal fontosabb lehet. Közben viszont a Portfolio által megkérdezett elemzők közül már ketten várnak kamatcsökkentést 2021-re.
Itthon a kamatdöntés lesz a hét legfontosabb eseménye, főleg úgy, hogy friss növekedési- és inflációs előrejelzés is érkezik a jegybanktól. A Nemzetközi Valutaalap szerdán publikálja friss világgazdasági prognózisát, az utóbbi hetekben a szervezet szakemberei többször utaltak rá, hogy jelentősen ronthatják áprilishoz képest a kilátásokat.
Szinte mindenkit meglepett a lengyel jegybank, amikor május végén újabb 40 bázisponttal 0,1 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az elemzők szerint elsősorban a zloty túl erős szintje miatt léphettek, ez viszont akár devizaháborút is elindíthat a régióban, hiszen ha a lengyelek leértékelnek, akkor a cseh és a magyar hatóságok sem nézhetik tétlenül.
Százmilliárd font pótlólagos likviditást juttat a brit gazdaságba a Bank of England az új koronavírus okozta járvány súlyos hatásainak enyhítése érdekében.
Az utóbbi hetekhez hasonlóan ezúttal is 70 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatot szokásos fedezett hiteltenderén (repo) az MNB. A jegybank továbbra is az ötéves futamidőn nyújt hitelt a bankoknak, hogy azok állampapírt vegyenek.
Minden eddiginél magasabb, 1382,5 milliárd forintos összegben helyeztek el a bankok egyhetes betétet az MNB-nél csütörtökön. Ez bő 10 milliárd forinttal magasabb a múlt heti összegnél.
Az ukrán központi bank erőteljesen, 8 százalékról 6 százalékra, az ország függetlenné válása óta legalacsonyabb szintre csökkentette az alapkamatot csütörtökön.
Sokan értetlenül állnak a magyar jegybank lépései előtt: a meghirdetett 1000 milliárd forintos állampapírvásárlási program alig 15%-ának kimerülése után második hete nem vásárol az MNB, pedig a hozamok elég sokat emelkedtek az utóbbi időszakban. Egyelőre a szakemberek is csak találgatják, miért állhatott le a jegybank, ez akár Nagy Márton alelnök távozásával is összefüggésben lehet, illetve komolyabb fordulatot jelezhet az eddigi monetáris politikához képest. Ha tartósan leáll a program, akkor az magasabb hozamokat, viszont stabilabb forintárfolyamot hozhat.
A vártnak megfelelően 0-0,25%-on hagyta az irányadó kamatot szerdán a Fed. Mivel az amerikai jegybank nem híve a negatív kamatszintnek, ezért jó eséllyel fogadni lehetett arra, hogy nem lazít tovább a márciusi két rendkívüli lépés után. A döntést követően a friss makrogazdasági- és kamatpálya-előrejelzés is megérkezett, így már tudjuk, hogy látja a kilátásokat a Fed a koronavírus-járvány kellős közepén.
A márciusban bejelentett eszközvásárlási program keretösszegét 600 milliárd euróval 1350 milliárdra emelte az Európai Központi Bank (EKB), és az eszköz futamidejét is meghosszabbították fél évvel. A kamatokon nem változtatott csütörtökön az eurózóna jegybankja.
Akár már a csütörtöki ülésen növelheti az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa a márciusban bejelentett koronavírus elleni eszközvásárlás keretösszegét – írja a CNBC a Berenberg elemzése alapján. Az eurózóna jegybankja holnap kora délután jelenti be esetleges újabb lépéseit.
Gyakorlatilag nulla százalékra csökkentette az alapkamatot csütörtökön a lengyel jegybank, a lépés meglepetést okozott, mégsem gyengült jelentősen a zloty. Az elemzők szerint azonban később még visszaüthet a mostani lépés, amit a piac egyelőre félreértelmezhet.
Az utóbbi egy hónapban is alig csökkent a külföldi befektetők forint elleni spekulatív pozíciója – derül ki az MNB friss ábrakészletéből. Ennek ellenére a magyar deviza felülteljesítette a régiós versenytársait, stabilan 350 környékére erősödött az euróval szemben. Ennek oka elsősorban az, hogy már nem a magyar alapkamat a legalacsonyabb, miközben az MNB emelt a rövid kamatokon, a régió többi jegybankja éppen ellenkező utat járt be.
Eddig nem látott rekordra, 1066,3 milliárd forintra emelkedett az MNB egyhetes betéti eszközének igénybevétele. A jegybank továbbra is 0,9%-on fogadja be a betéteket.
A forint- és devizapiaci helyzet függvényében piaci devizakötvény kibocsátására is sor kerülhet 2021-ben – olvasható a kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatban. Vagyis a járvány tartós hatása akár az is lehet, hogy a jövőben nem utasítja el „élből” a kormány a devizakibocsátást az adósság biztonságos finanszírozása érdekében. Egyébként a javaslat szerint nem változnak az adósságkezelés alapelvei, az adósság idei átmeneti megugrása után jövőre újra a GDP 70 százaléka alá csökkenhet.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem módosított a kamatkondíciókon kedden az MNB Monetáris Tanácsa. A délután megjelent közlemény szerint a jegybank sikeresnek ítéli az eddig meghozott válságkezelő intézkedéseket, megfelelőnek tartja a jelenlegi kondíciókat.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon keddi ülésén az MNB Monetáris Tanácsa. Hamarosan érkezik a jegybank közleménye az indoklással.
Magyar szempontból az MNB keddi kamatdöntése határozhatja meg a hét hangulatát, a jegybank tud reagálni a koronavírus-válság eddigi fejleményeire, ha szeretne. Emellett a hét végén jelenik meg az első negyedéves GDP részletes adata, melyből kiderül, minek köszönhette a 2 százalék feletti növekedését a magyar gazdaság az első negyedévben.