Már megjelent a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében a bankszektor kilátásairól, valamint arról volt szó, hogy miképpen látja az előttünk álló időszakot dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója. A műsor második részében a hazai makrogazdasági pályáról volt szó, amiről Bebesy Dánielt, az ERSTE Alapkezelő szenior portfóliómenedzserét kérdeztük.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében azzal foglalkoztunk, hogy a kormány megint a kamatok környékén sertepertél, újabban önkéntes kamatplafonon keresztül gyakorolna hatást a hitelezésre. A tervezett intézkedés abból a szempontból is érdekes, hogy a Bankszövetség sincs elutasító állásponton. A témáról Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük. Műsorunk második részében a Gloster 2023. évi első félévéről beszéltünk Szekeres Viktorral, a cég igazgatósági elnökével. A harmadik blokkban pedig az OTP-ről volt szó, a legnagyobb magyar pénzintézet ugyanis nemcsak, hogy nemrég lekerült a háborút finanszírozó cégek ukrán listájáról, de még osztalékot is kivehetett az orosz leánybankjából, az viszont egyáltalán nem egyértelmű, hogy érdemes-e maradnia Oroszországban. Ezzel kapcsolatban Nagy Viktor, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzője volt a vendégünk.
A Portfolio múlt heti értesülésének megfelelően kamatplafont vezet be a kormány egyes új hitelekre. Igaz, csak „önkéntes alapon”: a jövő héttől a lakáshiteleket legfeljebb 8,5%-os THM-mel, a vállalkozói forgóeszköz-hiteleket pedig legfeljebb 12%-os kamattal kínálják azok a bankok, amelyek (például egy adóemeléstől való félelmükben) meg akarnak felelni a kormány elvárásának. A Gazdasági Versenyhivatal üdvözölte, a Magyar Bankszövetség támogatja az elképzelést, mi pedig megnéztük, mennyire kell megerőltetniük magukat a hitelintézeteknek a lakáshitelek területén. Mindössze három banknál találtunk olyan hitelt, amely már most „csont nélkül” megfelel a 8,5%-os elvárásnak.
"A Gazdaságfejlesztési Miniszter önkéntes kamatplafon bevezetéséről szóló sajtóközleményében foglaltakra ezúton támogatólag felhívjuk tagbankjaink figyelmét" - közölte a Magyar Bankszövetség.
Az új vállalati- és a lakáshitelek esetén önkéntes kamatplafon bevezetését kéri a kormány - derül ki a friss GFM-közleményből.
Érdekes játékba fogott a kormány az utóbbi napokban a magyar bankok két nagy állami terhével: a különadóval és a kamatstoppal. Miközben felvillantotta egy harmadik banki különadó ultimátumszerű feltételhez kötött lehetséges bevezetését (egyszerre próbálva stimulálni az állampapír-, illetve a hitelpiacot), a lakossági hitelek kamatstopjának a várható kivezetését szép csendben tovább halasztotta, és két lépcsőssé tervezte át. Kormánydöntés még sem a különadóról, sem a kamatstopról nincs, de azért érdemes kontextusba helyezni mindkettőt.
Miközben évi 250 milliárd forintnyi extraprofitadó is sújtja a szektort, a 2022 eleje óta élő kamatstop eddig közel 330 milliárd forintjába került a bankszektornak és a pénzügyi vállalkozásoknak a Nagy Márton (képünkön) vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium friss közleménye alapján. Ennyi maradt eközben a hiteladósok zsebében, akik közül jelenleg mintegy 300 ezer családot és 28,5 ezer vállalkozást érint az intézkedés.
Májusban és júniusban is kamatot csökkentett az MNB, ennek köszönhetően lefordultak a csúcsról a bankközi kamatok is. A jegybank által ma közzétett, a jelzáloghitelek szempontjából mérvadó BUBOR-adatok alapján azonban még így is 16-18 százalékra ugrana a változó kamatozású jelzáloghitelek kamata, ha június 30-án lejárna a kamatstop intézkedés, ahogy korábban szó volt róla. Legutóbbi elemzői felmérésünkből kiindulva viszont csak a jövő év első felében várható az - egyébként idén év végéig meg is hosszabbított - intézkedés kivezetése, de ez nem fogja megóvni a törlesztőrészletek megugrásától a hiteladósokat. Sőt, mivel nem a kivezetés időzítése dönti el, mennyire ugorhatnak meg a törlesztőrészletek, sokaknak akár olyan magas is lehet az adósságszolgálatuk jövőre, mintha most vezetnék ki az intézkedést.
Tegnap írtunk arról, hogy egyelőre még nem hosszabbította meg a kormány a június 30-ig életben lévő betéti kamatstopot, ahogyan a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházására vonatkozó tilalmat sem. A lépésre azonban nem sokat kellett várni, a tegnap esti közlönyben a határidőket szeptember 30-ig kitolták.
Június 30-ig hosszabbította meg a betéti kamatstopot a kormány, és ugyanígy június végéig van érvényben az a kikötés is, amely szerint tilos a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházása. Egyelőre nincs szó arról, hogy ezeket az intézkedéseket meghosszabbítanák, ami azt jelenti, hogy július 1-től ismét elérhető lehet a hazai intézményi szereplőknek és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfeleknek a 16% körüli jegybanki kamatszint.
A kamatcsapda kiszárította a hazai hitelpiacot, így elképzelhető, hogy ősszel lesz egy második szakasza a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter a vg.hu-nak. Szerinte a magyar gazdaságnak át kell állnia egy uniós forrás nélküli létre, ami a külföldi működőtőke-beruházások, illetve a hitel-, és tőkeellátottság előtérbe helyezését jelenti. A lakossági kamatstop kivezetése két lépcsőben történhet meg.
A hitelek árazása szempontjából egyelőre átütő erejűnek még nem mondható, de biztató csökkenés indult a bankközi kamatlábakban az MNB tegnapi kamatdöntése után.
A kormány jövőre azzal számol, hogy kivezeti az extra terheket, ahogy azt korábban ígérték - jelentette ki a pénzügyminiszter a Magyar Bankszövetség 34. éves testületi ülésén pénteken Budapesten. Az ülésen új elnökséget választott a szervezett, erről itt számoltunk be.
A várakozásoknak megfelelően még fél évig marad a kamatstop, derült ki a tegnap esti Magyar Közlönyből. A rendeletek szerint a kamatstop 2023. december 31-ig marad érvényben.
Már elérthető a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy döntött a kormány a kamatstop meghosszabbításáról. Ezzel párhuzamosan azt is bejelentették, hogy meddig maradhat biztosan érvényben az intézkedés. Vendégünk volt Palkó István, a Portflolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben az OTP Bankkal foglalkoztunk, amely az elmúlt 10 évben több mint egy tucat pénzintézetet felvásárolt és sokszor a könyv szerinti értéknél alacsonyabb vételárat fizetett. Hogy ez hogy lehetséges, arról Nagy Viktort, lapunk vezető részvényelemzőjét kérdeztük.
Friss adatokat osztott meg a Gazdaságfejlesztési Minisztérium a kamatstopban lévőkről és az általuk elért megtakarítás összegéről. A közlemény alapján 2023 közepéig 220-225 milliárd forintot mozgat át az intézkedés a bankoktól a hiteladósok zsebébe, ezt a második félévben pedig további 100-105 (a Portfolio becslése alapján is legalább 70) milliárd forinttal fejelheti meg az intézkedés bejelentett meghosszabbítása.
Fennmarad a kamatstop, amíg nem csökken 10% alá az alapkamat, és legalább részben megmaradhatnak jövőre is az extraprofitadók – derült ki a mai Kormányinfón. A kamatstopos döntés becslésünk szerint még legalább 70 milliárdjába, az adóügyi pedig jövőre akár több mint 200 milliárdjába is kerülhet a bankszektornak. Bár a kamatstopos ügyfelek számára jó hír a kamatstop meghosszabbítása, ezzel együtt szinte biztossá vált, hogy jelentősen emelkedni fognak a törlesztőrészletek akkor, amikor tényleg kivezeti majd a kormány az intézkedést, hiszen nem azon a kamatszinten vezetik ki, ahol bevezették. Sőt, lehetnek olyanok, akik akár 20%-ot megközelítő lakáshitelkamatot fognak fizetni még a kamatstop kivezetése utáni hónapokban is. Mutatjuk, miért.
Csányi Sándor OTP-vezér már több ízben kritizálta a kormány által bevezetett kamatstopot, legutóbb a bank éves közgyűlése után nevezte "teljesen értelmetlennek" az intézkedést. Erre reagálva most megszólalt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki az Indexnek nyilatkozva azt mondta, "Csányi Sándor örüljön a kamatstopnak, ennek hiányában sokkal roszabb lenne a helyzet".
Mindösszesen 6,3 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel zárta az első negyedévet a magyar Erste Bank, miután az állami terhek mintegy 38 milliárd forinttal rontották az eredményét. Miközben a lakossági hitelezés jelentősen lelassult, a vállalati hitelállomány 36%-kal nőtt egy év alatt, ennek csak kisebb részét adta a Commerzbank felvásárlása. Jelentős ügyfélpénzállomány ment át betétből befektetésbe az Ersténél, aminek kifejezetten örülnek a banknál.
Most már öt hónapja alig mozdul a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR), az MNB tegnapi kamatcsökkentésére is csak minimálisan rezdült. A változó kamatozású hitellel rendelkezők számára ez azt jelenti, hogy ma is 17-19 százalék körüli kamatot kellene fizetniük, ha nem lenne érvényben a kormányzati kamatstop, amely jelen állás szerint június 30-áig tart. Megnéztük, mennyivel ugranának meg a törlesztőrészletek, ha a mostani piaci kamatszintek mellett eltörölnék az intézkedést.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ellentmondásosnak tartják a bank kommunikációját az Európai Parlamentben.
Szerinte túl szigorúak a szabályok.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
