Idén sem ért véget a bérrobbanás Magyarországon, a KSH adatai szerint januárban 10% feletti emelkedést láthattunk. Milyen hatása lesz a kitartóan gyors béremelkedésnek? Mire számíthatnak a munkavállalók és mire a vállalatok? És mekkora béremelkedést várhatunk a következő években? Videónkból ez is kiderül!
Az utóbbi hónapokban számos közgazdász hívta fel a figyelmet a bérnövekedésről számot adó statisztikák ellentmondásaira. A munkaügyi statisztikák - amelyek a gazdasági híradások alapjául szolgálnak - a mögöttünk lévő nyolc évre olyan mértékű bérnövekedést mutatnak, ami a gazdasági teljesítményünk alapján a valós béremelkedésnek a közelében sem lehet. A nemzeti számlás béradatok ezzel szemben jóval kisebb növekedést jeleznek, ám ezekkel kapcsolatosan Oblath Gábor a közelmúltban arra mutatott rá, hogy ezek az adatok valószínűleg némileg alábecsülték a tényleges bérnövekedés mértékét. Minderre tekintettel érdemesnek tűnik a közgazdasági elméletre támaszkodva a bérnövekedés felső határát megbecsülni, s az egyes statisztikák adatait ahhoz viszonyítva vizsgálni. Ez alapján pedig meglehetős biztonsággal leszögezhetjük:
A KSH módszertani újításának köszönhetően képet kapunk arról, hogy miként alakul a nők és a férfiak keresete, valamint az is kiderül ezentúl a havi tájékoztatókból, hogy az egyes korcsoportok mennyi pénzt keresnek.
Januárban a bruttó átlagkereset 343 500 forint, a nettó átlagkereset 228 400 forint volt, mindkettő 10,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - derült ki a KSH friss számaiból. Az adatok alapján elmondható, hogy a hazai béremelkedési ütem továbbra is nagyon erős. Az idei évben a legkisebb bérek növekedése (a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8%-os emelése és az egyre fokozódó munkaerőhiány hajtja felfelé a kereseteket.
Az elmúlt években olyan gyors béremelés valósult meg Magyarországon, amit nem bírnak ki a cégek - értettek egyet a Videoton konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén résztvevő vállalatvezetők. Már jellemző, hogy maradnak el beruházások a bérrobbanás miatt, mert kiszámíthatatlan lesz a megtérülés, így nem jönnek létre tervezett munkahelyek. Ha viszont mindent automatizálunk, akkor otthon is maradhat a tőke. Miután nem lehet megmondani, hogy mikor áll meg a bérrobbanás, így a külföldi tulajdonosok egyre kevésbé szívesen hozzák ide a tőkét, egyre kevésbé lehet őket meggyőzni arról, hogy Magyarországot válasszák. Végső soron ez a folyamat munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni.
A Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) 2019. március 25-i ülésén a MÁV Zrt. és a képviselettel rendelkező szakszervezetek megállapodtak az 5%-os bérfejlesztés végrehajtásáról - közölte a MÁV.
Az MLBKT friss kutatása szerint a nem reprezentatív, bruttó havi átlagkereset 578 ezer forint az ellátási lánc területén dolgozók esetében, ami alapján kijelenthető, hogy a logisztika a top területek közé tartozik a fizetések tekintetében.
Tavaly jelentősen nőttek a keresetek a KSH friss, 2018 egészére vonatkozó adatai szerint. Ebből azt is összegyűjtöttük, hogy melyik ágazatban mennyit lehet keresni, és azt is, hogy hol milyen gyorsan nőttek a bérek. A legtöbbet a pénzügyi, biztosítási tevékenységben dolgozók vihették haza, míg a legkevesebbet a szociális ellátásban lehetett keresni. A béremelés mértékével azonban már nem lehettek elégedettek a pénzügyi szféra munkavállalói, ahogy az oktatásban vagy a szakmai, tudományos tevékenységben dolgozók is a sereghajtók között voltak. Az egészségügyben dolgozók kiugró béremelésével azonban a szektor a nemzetgazdasági átlag fölé emelkedett a korábbi, híresen alacsony fizetés után.
Decemberben is kitartott a keresetek emelkedése, így az év egészében dinamikus, 11,3%-os béremelés valósult meg Magyarországon - derült ki a KSH friss adataiból. A reálkeresetek jelentősen, 8,3%-kal nőttek az év egészében, miután az infláció viszonylag alacsony volt tavaly, habár ősszel - amikor hatéves csúcsra nőtt - azért érdemben erodálta a keresetek reálértékét. Idén folytatódhat a keresetek jelentős emelkedése, miután a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8%-kal növekszik, miközben a munkaerőhiány is felfelé hajtja a béreket.
A frissdiplomások 287 ezer forintot kereshetnek, a műszaki és az informatikai képzésen végzettek azonban ennél sokkal magasabb fizetésben reménykedhetnek.
A győri Audi-gyárban látott események következménye hosszabb távon akár az is lehet, hogy a Volkswagen-csoport nem Magyarországra hozza a termelést, hanem a régió más országaiba. Most azonban még nem tart itt a dolog, Túry Gábor, az MTA kutatója szerint a győri üzem erős bástyája az Audinak, és a magyar bérek kifejezetten alacsonyak a konszern gyárai között. Azonban ha sztrájkok akadályozzák a termelést és Ingostadtban azt látják a vezérek, hogy romlik a profitráta és Magyarországon nagyon nehéz megegyezni a szakszervezetekkel, akkor átgondolhatják a további fejlesztéseket. A helyzetből még jól is kijöhet az Audi, hiszen javulhat a tárgyalási pozíciója a magyar kormánnyal szemben.
Visszajelzések alapján az idén a vállalatoknál általában 10 százalék körüli, vagy ezt egy picit meghaladó bérnövelésre törekszenek - mondta Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán.
Számos országban kimutatták az anyák bérhátrányát és az apák bérelőnyét a gyermektelenekhez képest, egy friss kutatás pedig most Magyarországon is rávilágított arra, hogy az anyák sokkal alacsonyabb bérre számíthatnak, már a gyermek születése előtt is. A kutatás szerint a nyugati országokban kisebb a különbség, míg Magyarországon, Csehországban és Olaszországban nagyobb.
Habár a járműgyártás az ipari termelés és a GDP-növekedés motorja volt a világgazdasági válság után Magyarországon, mostanra kissé nehezebb helyzetben van az ágazat. A keresetek és a foglalkoztatottak száma folyamatosan növekszik a járműgyártásban, azonban az elmúlt két évben már nem ez a szektor a gazdaság elsőszámú motorja, az ipar növekedéséhez alig járul hozzá. A következő időszakban kulcskérdés lesz, hogy el tud-e mozdulni a digitalizáció és a termelékenység növekedése felé az ágazat.
A versenyszférában októberben is 11% felett nőttek a keresetek, de a teljes nemzetgazdaságban is ehhez közeli mértékű volt a béremelkedés. Az emelkedő infláció miatt azonban a reálkeresetek egyre lassabban nőnek.
Az Aldi bruttó 300 000 forint fölé emeli a kezdő pénztárosi, illetve logisztikai munkatársak bérét.
Szeptemberben tovább folytatódott a gyors béremelkedés Magyarországon, amit a minimálbér emelése és a munkaerőhiány is hajt, azonban az egyre magasabbra kúszó infláció miatt a reálbérek már lassabb ütemben emelkednek.
A június 1-gyel záruló 12 hónapban a világ 10 legjobban kereső sorozatszínésze összesen 181 millió dollárt vitt haza. A Forbes friss összeállítása szerint az öt legjobban fizetett sorozatszínész közül négy az Agymenők című sorozatban szerepel, az első helyet birtokló színész az idei évvel együtt már negyedszerre áll a lista élén.
Habár a versenyszférában továbbra is dinamikus béremelkedés hátható Magyarországon, a több mint öt és fél éves csúcsra emelkedő infláció miatt egyre lassabban nőnek a reálkeresetek.
A KSH 2019-ben - alapos módszertani előkészítés után - megújítja a keresetstatisztikai adatgyűjtését, a havi létszám és keresetinformációkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járulékbevallásából állítja elő és publikálja, a havi munkaügyi adatgyűjtés kivezetésével párhuzamosan - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az egyik brit sportszerláncnál voltak problémák.
Moszkva és Kijev is nagyszabású támadást indított a másik fél ellen.
Ezt talán nem annyira gondolták végig.
Vita volt a fejlesztési forrásokkal kapcsolatban.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
