Négyből három 16 és 24 év közötti magyar fiatal gondolja úgy, hogy pályakezdőként nem könnyű manapság elhelyezkedni – derül ki az OTP Fáy Alapítvány friss, reprezentatív kutatásából. A válaszadók közül minden második külföldön képzeli el tíz év múlva aktuális munkahelyét. Az olyan globális problémák, amilyen a klímahelyzet, a járványok vagy a háborúk pedig lényegesen kevésbé aggasztják őket, mint saját anyagi helyzetük.
A kiújuló izraeli-palesztin konfliktus hullámai elérték Európát is, a földrészen állandóak a tüntetések, sokszor a Gázai övezet mellett. Hiába foglalt állást az összes európai kormány Izrael mellett, a közhangulat látszólag mást mutat. Ez azért is különleges, mert korábban a kontinensen élt a világ zsidóságának döntő többsége, ám az elmúlt évtizedekben radikálisan megváltoztak az arányok. A folyamat egyértelműnek tűnik, míg a judaizmus eltűnőben van, addig az iszlám felemelkedik a régióban, és nincs jele annak, hogy a folyamatban egyhamar változás állna be.
Huszonhét kijelölt kormányhivatalban nyújtanak a jövőben „hazatérést segítő szolgáltatást” – derül ki a keddi Magyar Közlönyben megjelent rendeletből. Az irodákban a külföldön élő magyarok visszatérését segítenék, kérdés azonban, hogy ezzel nagyobb sikert tudnak-e elérni, mint az egykori „Gyere haza, fiatal!” programmal, melyet érdektelenség miatt kellett lefújni.
Hongkong szerepe kettőssé vált, miután Kína határozottan kiterjesztette a befolyási övezetét a városra. Az egykori brit gyarmat különleges státuszt élvezett, sokkal nagyobb szabadságjogok illették meg az ittenieket, mint a szárazföldi Kínában. Peking lépése után az egész rendszer felborult 2019-ben, dinamikus folyamatokat eredményezve: tízezrek döntöttek a távozás mellett, helyükre viszont sorban állnak a kínai beköltözők.
Az ukrajnai invázió után az országot elhagyó orosz állampolgárok közül egyre többen térnek vissza hazájukba - Írja a Financial Times.
Jelenleg 150-200 ezer fő hazai munkaerő mozgósítható Magyarországon, azonban – egyrészről az EU más országaiban tapasztalható, kedvezőbb munkafeltételek, másrészt a demográfiai okok miatt – a többi igényt átmenetileg vendégmunkásokkal kell megoldani – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Hadházy Tamás, a Pensum Group Nyrt. igazgatósági tagja. A vendégmunkások szabályozásáról szóló új törvény szerinte átgondoltabb, a magyar munkaerőpiac és társadalom sajátosságait jobban figyelembe véve fog megszületni. A szakember szerint be kell látni, hogy a magyar munkaerő-kínálat kimerülőben van, a külföldi munkavállalókat pedig nem azért foglalkoztatják a partnereik, mert olcsóbban dolgoznak, hanem egyszerűen azért, mert rendelkezésre állnak.
Magyarország lakosságszámának csökkenése az elmúlt időszakhoz képest nagyobb ütemben folytatódik majd a következő évtizedekben – állapította meg a Statisztikai Szemle szeptemberi számában megjelent tanulmány. Az elemzés alapforgatókönyve szerint 2050-re a jelenlegi 9,6 millióról 8,5 millióra csökken az ország népessége. A tanulmány két másik lehetséges forgatókönyvet is felvázolt arra vonatkozóan, hogy mennyi lesz az ország népessége kevesebb mint harminc év múlva. A magas (vagyis a jelenlegi szintet meghaladó) termékenységi rátával jellemezhető forgatókönyvük szerint sem kerülhető el a létszámcsökkenés: ebben a verzióban 800 ezerrel lennénk kevesebben 2050-re. Az úgynevezett nemzetközi vándorlás nélküli szcenárió esetében (amikor a számítás egyáltalán nem veszi figyelembe az országba bevándorlók, illetve az azt elhagyók számát) pedig 8,2 millióra csökkenne az ország lakosságszáma az évszázad közepére.
Svájci „száműzetésbe” kényszerült több tucat norvég milliárdos, mivel a jelenlegi kormány kőkemény adókat szedne be rajtuk – írja a Bloomberg.
A háború kirobbanása óta milliós tömegek menekültek el Ukrajnából. Az egyébként sem túl rózsás állapotban lévő ukrán társadalmi folyamatok ezzel még egy erős gyomrost kaptak. A konfliktus előrehaladtával azonban el kell kezdeni azon is gondolkodni Kijevben, hogy mivel tudják a külföldön tartózkodó állampolgáraikat az országba csalogatni. A helyzet kifejezetten borús, de nem teljesen reménytelen.
Ukrajna megszállása óta a nyilvánosságban időről időre felvetődik az orosz szakemberek elvándorlásának témája. Bár mindez nehezen számszerűsíthető, digitális nyomkövetési adatok felhasználásával mégis megbecsülhetjük az orosz értelmiség eltűnésének mértékét. Módszerünk szerint 2022 őszéig az IT szakemberek 11 százaléka emigrált, de ez az adat inkább az alsó határát jelentheti a valós elvándorlásnak: úgy véljük akár egyharmaduk is elhagyhatta az országot. Az adatok alapján azt is megfigyelhetjük, hogy az emigrált szakemberek sokkal produktívabbak és együttműködőbbek, illetve információt kaphatunk arról is, hogy milyen célpontokat részesítenek előnyben.
A közelmúltban vette el Kínától a világ legnépesebb országa címet India. Bárki azt hihetné, hogy egy több mint 1,4 milliárd lakosságú országban nem lehet gond a népesedéssel, ez azonban koránt sincs így. Pekingnek gyorsuló népességfogyással, és rohamos elöregedéssel kell szembenéznie a jövőben. A probléma aggasztó lehet, és ráadásul az ország globális ambícióit is veszélyeztetheti.
Ukrajna 1991-es függetlenedése után Európa hatodik legnépesebb országa volt, viszont ezt követően erős negatív trendek kezdték meghatározni az ország demográfiai kilátásait. Az oroszokkal vívott háború hatására a régóta negatív folyamatok sosem látott mértékben gyorsultak fel. A háború során a nemzetközi figyelem gyakran inkább a gazdasági, vagy a fizikai újjáépítés felé fordul, pedig a humán rekonstrukció nélkül vélhetően egyik sem lesz sikeres.
Egyre több digitális nomád jön rá, hogy a munkát és az utazást összeegyeztetni próbáló "hiperszabad" életmód nem is olyan csodálatos, mint amilyennek gondolták.
Újra egyre több magyar vándorol ki - derült ki a Portfolio korábbi cikkéből. A KSH most azt is nyilvánosságra hozta, hogy melyik országba mennek az emberek.
Tavaly 606 ezer főt tett ki a nettó migráció az Egyesült Királyságban, ami új rekordot jelent – írja a brit statisztikai hivatal friss számaira hivatkozva a Reuters.
Tavaly 26 500 magyar állampolgár vándorolt külföldre, ennél magasabb számot utoljára 2017-ben láttunk – derül ki a KSH előzetes adataiból. Ezzel megfordult a 2021-es pozitív trend, amikor többen tértek haza, mint amennyien elmentek Magyarországról. A jó hír, hogy a vándorlási különbözet így sem romlott jelentősen, mivel a korábbi éveknél lényegesen több külföldön született magyar állampolgár költözött az országba.
Kevesebb, mint 11,5 millió magyar él a Kárpát-medencében, a határon túli magyarok száma 1,8 millióra zsugorodott, Magyarországon pedig az itt élő külföldiekkel együtt sem vagyunk többen 9,6 milliónál – írja népszámlálási adatokra hivatkozva a Válasz Online. A demográfiai zsugorodás a környék többi országát is érinti, Románia lakossága 20 millió fő alatt van.
Elkészült az InterNations idei felmérése a külföldre kivándorlók körében, ami alapján összeállt a friss lista, hogy melyek a legjobb és legrosszabb városok a világon a kiköltözők számára – írja a Bloomberg.
Az orosz statisztikai hivatal (Roszstat) szerint 419 ezren hagyták el Oroszországot 2022 első felében, kétszer annyian, mint a tavalyi év első hat hónapjában - tájékoztatott az RBC ukrán hírügynökség keddre virradóra.
Újabb történelmi rekordot döntött az Ausztriában dolgozó magyarok száma, eddig még sohasem dolgozott több mint 114 ezer magyar állampolgár odaát. Eközben a foglalkoztatott külföldiek összlétszáma minimális mértékben még csökkent is Ausztriában - számolt be a Sozialversicherung.at alapján a Privátbankár.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Állítólag sikeres volt a találkozó.
A garázsból se mernénk kiállni vele, nem hogy így összesározni.
Százmilliós nagyságrendű lehet a kár.
Az amerikai kormány tudósai szerint.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
