Az Egyesült Királyság szén-dioxid kvótáinak ára június óta nem látott magasságba emelkedett, miután egy kormányzati tisztviselő arról beszélt, hogy brit vezetés tárgyalásokat folytat a szén-dioxid-piacának összekapcsolásáról az Európai Unió nagyobb rendszerével - írja a Bloomberg.
Kína akár 6 milliárd jüan (830 millió dollár) értékben bocsáthat ki zöldkötvényeket Londonban, három- és ötéves futamidővel – írja a Bloomberg. A tervezett áprilisi kibocsátás célja, hogy erősítse az ország szerepét a fenntartható finanszírozásban, valamint bővítse az Egyesült Királysággal folytatott pénzügyi együttműködést.
Az elmúlt hetekben átalakult az Energiaügyi Minisztérium, az átszervezés és bővülés miatt két új államtitkár is munkába lépett - közölte az Energiaügyi Minisztérium.
Harmadszor is elhalasztották a világ legfontosabb klímajelentése elkészítésének időzítésére vonatkozó döntést, miután a ENSZ szakmai testületében az országok képviselői nem tudtak megegyezni a kérdésről. A megállapodás azon olaj- és gáztermelő államok, valamint növekvő kibocsátású országok ellenállása miatt hiúsult meg, amelyek igyekeznek elkerülni, hogy nagyobb nyomás alá kerüljenek az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása érdekében. A találkozón hangsúlyt kapott az Egyesült Államok küldötteinek és tudósainak távolléte is, miután a Trump-adminisztráció lényegében felfüggesztette ez irányú tevékenységüket, megakadályozva a találkozóra való kiutazásukat is.
Kína szerdán bejelentette, hogy átfogó klímavédelmi programot dolgoz ki, amelynek célja az ország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, ami 2030-ra akár tetőzhet is. A tervek ellenére egyelőre növekszik az ország szénkitermelése, és jó pár mutatóban el is marad a kitűzött zöldülési terveitől - írta meg a Reuters.
A zöld energiaipar válságos időszakot él meg, miközben a fosszilis alapú óriáscégek sorra faragnak le klímacéljaikból, és a tőkepiac is inkább a hagyományos szektor felé fordul. A háttérben a magas kamatok, a politikai bizonytalanság és az ellátási lánci zavari állnak, ám a villamosenergia-hálózatok fejlesztésében hosszútávú lehetőség rejlik - olvasható a Bloomberg beszámolójában.
Közel három évtizeddel azután, hogy Olaszország szakított a nukleáris energiával, az ország kormánya most újra napirendre tűzte annak visszavezetését. A tervek szerint már 2030-ra működésbe léphetnek az első új generációs atomreaktorok, ami jelentős fordulatot jelent az olasz energiapolitikában - számol be az Euractiv. Az olasz kormányzat eközben egy 3 milliárd eurós csomagot is elfogadott előző héten, ami a vállalkozások és háztartások rezsiszámláin segíthet.
Egy új tanulmány szerint az Atlanti-óceán áramlási rendszere várhatóan nem fog összeomlani a század végéig, még a súlyos éghajlatváltozás ellenére sem. A kutatók szerint az óceáni áramlatok és szelek együttes ereje stabilizálja a rendszert - számolt be a Scientific American.
Bár jelen állás szerint az AfD (Alternatíva Németországért) kormányra kerülésének kicsi az esélye, mivel a vele való együttműködést a közvélemény-kutatásokban vezető konzervatív CDU/CSU és a harmadik legnépszerűbb szociáldemokrata SPD is kizárta, de a szélsőjobboldali párt mint a második számú németországi politikai erő egyértelműen meghatározó tényező. Jelentőségét és érdekességét magyar szempontból fokozza, hogy a közlekedésilámpa-koalíció felbomlását, illetve az Olaf Scholz kancellár által elveszített bizalmi szavazást követően a február 23-i előrehozott szövetségi parlamenti választásokra készülő német pártok közül Orbán Viktor miniszterelnök az AfD és politikája mellett állt ki. Az AfD energia- és klímapolitikájának alapvetése az ember által előidézett klímaváltozásról szóló „állítólagos tudományos konszenzus" megkérdőjelezése, és akkor is óvatosabb álláspontra késztetheti a többi pártot a megújulókkal kapcsolatban, ha nem lesz kormányerő.
A nagy szennyező vállalatoknak kötelezővé kellene tenni a légkör megtisztítását – javasolja az Európai Unió tudományos tanácsadó testülete friss jelentésében. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése mellett a légkörből történő szén-dioxid eltávolítás is elengedhetetlen a globális felmelegedés mérsékléséhez.
A klímaváltozás hatásai térségtípusonként különböző módon jelennek meg Magyarországon is, ezért a területi/térségi szempontokat célszerű a klímapolitikába is beemelni, különösen a szélsőséges időjárási körülményekhez való alkalmazkodásra tekintettel. Ezzel együtt e szempontok jelenleg alig vagy egyáltalán nincsenek jelen az ágazatok alkalmazkodási irányvonalában, stratégiafejezeteiben és a klímapolitikai alkalmazkodási tervdokumentumok általános szemléletében, illetve tartalmi elemeiben egy új tanulmány szerint.
Alig egy hónap múlva, március 6-án rendezzük meg az első Portfolio Green Transition & ESG konferenciát. A rendezvény célja, hogy gyakorlati útmutatást nyújtson a vállalatok számára a zöld átállás megvalósításához és az ESG témában felmerülő jogszabályi, riportálási, stratégiakészítési kérdésekben. Regisztráljon most és legyen részese a fenntartható jövő alakításának!
Szlovénia csaknem 27 millió euró értékű, hét éves időszakra szóló projektet indít az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelésére - közölte a szlovén környezetvédelmi minisztérium.
A német Szövetségi Tengerészeti és Hidrográfiai Hivatal (BSH) felülvizsgálta a tengeri szélerőművek fejlesztési tervét, és bizonyos korlátozó intézkedések mentén a korábbi 50 gigawattos célról 40 gigawattra csökkentette a 2034-ig megcélzott tengeri (offshore) szélerőművek kapacitási terveit. A lépésre azért volt szükség, mert a hatóság kimutatása alapján az erőművek túl sűrű telepítése komoly kihatással van azok teljesítményére. A döntés célja az energiatermelés hatékonyságának megőrzése, azonban az iparági szereplők vegyes reakciókkal fogadták a lépést.
A 2023-as és az 2024-es globális, vagy akár hazai hőmérsékleti rekordokat elnézve aligha kétséges, hogy a Föld éghajlata egy jelentős átalakuláson megy át jelenleg. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez a felmelegedés valójában az emberiség fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid kibocsátásának tudható-e be, valamint, hogy mennyire jelent súlyos veszélyt a felmelegedés jelenlegi üteme. Ahogyan abban sem teljes az egyetértés, hogy vajon mennyi erőforrást lenne érdemes a globális felmelegedés kezelésére fordítani. Ugyan néhány millió éve a jelenlegihez hasonló szén-dioxid koncentrációk már előfordultak a Földön, azok jóval magasabb hőmérsékletek és tengerszintek mellett voltak jellemzők. Egyértelmű intő jelnek tekinthető, hogy a földtörténet korábbi, extrém éghajlattal jellemezhető időszakaiban is a jelenleg becsült, emberi tevékenységből származó globális szénkibocsátás mintegy töredéke jellemezte a bolygónkat, ezért a helyzet igenis súlyosnak mondható, ami azonnali beavatkozást kíván.
A globális felmelegedés egyre gyorsuló üteme világszerte érezteti hatásait. Egy új tanulmány szerint a Föld klímaegyensúlyáért nagyban felelő óceánok felszíni hőmérséklete négyszer gyorsabban emelkedik, mint az 1980-as években, amely a kutatók szerint akár a közelmúltban tapasztalt szélsőséges időjárási eseményekhez is hozzájárulhat - számolt be a ScienceAlert.
Az Európai Bizottság szerdán mutatja be a Versenyképességi Iránytű (Competitiveness Compass) nevű gazdaságélénkítő programját, amely az elkövetkező öt évre határozza meg az EU gazdaságpolitikai irányait – írja a Politico. Egy a Portfolio által látott bizottsági előterjesztés szerint az egyik legfontosabb intézkedés a zöld szabályozások egyszerűsítése lesz, amelynek célja a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése, valamint jóval előrébb hozzák a tőkepiaci unió bevezetését is.
Európának radikálisan újragondolt gazdasági stratégiákra van szüksége, hogy kezelni tudja az Egyesült Államok által gerjesztett kihívásokat – figyelmeztet Gabriel Zucman, a Paris School of Economics professzora. Úgy véli, Donald Trump vámokkal és adócsökkentésekkel kapcsolatos politikája jelentős veszélyt jelent a globális gazdaság stabilitására. Helyette egy interpozícionális adóztatási rendszert javasol: vagyis az amerikai európai profitját kell keményen megadóztatni.
Donald Trump beiktatási beszédében energiavészhelyzetet hirdetett. Egy fehér házi dokumentumból kiderül, hogy az újonnan beiktatott elnök kilépteti az Egyesült Államokat a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezményből.
A 2024-es év volt a valaha volt legmelegebb év mind Magyarországon, mind globálisan. Ez azért is meglepő, mert – a várakozásokkal ellentétben – az El Nino elmúltával hűvösebb évre számítottunk. A kijózanító helyzet miatt nem marad más választásunk, minthogy sürgősen lépjünk a felmelegedés megakadályozása érdekében, nagyobbat, mint eddig, akár a versenyképesség csökkenésének az árán is. Hamarosan ugyanis könnyen lehet, hogy nem egymással fogunk versenyezni, hanem a fennmaradásért.
Augusztus közepéig ezért pótlóbuszokkal lehet közlekedni.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Helikopterrel utaztak a zarándokok.
Nyolc óra, nyolc vállalkozó, nyolc működő megoldás.
Hosszú még a lista a célpontokról.
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
