A fenntarthatósághoz szervesen kapcsolódik az ingatlanpiac, azon belül is az új építések és a meglévő állomány felújításának folyamata. Mi a jobb, ha felújítunk egy régi épületet vagy ha egy modernebb, alacsonyabb kibocsátásút építünk? Milyenbe költöznének szívesebben a cégek? Hogyan kapcsolódik ehhez az új Magyar Építészetről Szóló Törvény? Az irodai fitout és működés során mennyire épült be a bérlői köztudatba a fogyasztásra való odafigyelés? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek a Property Investment Forum 2023 konferencia II/B szekciójának szakértői.
Az épületek energetika korszerűsítésének a fontosságára, a napenergiában rejlő lehetőségekre, valamint a civilizáció végleges egzisztenciális veszélyeire is felhívta a figyelmet Ürge-Vorsatz Diána, a Pénzcentrumnak adott interjújában. A klímakutatót a napokban választották meg az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnökévé.
Magyarország legfrissebb üvegházhatásúgáz-kibocsátási leltára alapján a 2021-es kibocsátás emelkedett a 2020-as évhez képest - ahogy arra számítani is lehetett a Covid-19 járvány időszakában ugyanis a meegszokotthoz képes alacsonyabb kibocsátást produkáltak az országok. A jelenlegi állás szerint, ha egyenletes, lineáris pályán akarnánk elérni a 2050-es klímasemlegességi célt, akkor 2020-tól kezdve évente bő 2%-kal kellene csökkennie a kibocsátásnak. A 2021-es növekedés +2 százalék volt, ez a mérték ráadásul meghaladta a várakozásokat, az előzetes adatok alapján csak 1,4%-os emelkedésre lehetett számítani - áll a Green Policy Center elemzésében. A kibocsátás tartós csökkentése nélkül, veszélyben lehetnek a 2030-as, és 2050-es célok.
A lakosság érdekeit képviselő szervezetek, illetve a klímapolitikai szakértők többsége abban egyetértett, hogy a rezsicsökkentés hosszú távon - a jelen piaci környezetben - nem fenntartható. Különböző energiapolitikai javaslatokat, hosszú távú és kiszámítható, egyfajta "jó út felé" tereléseket hangoztattak ezek a szervezetek, hogy a magyar lakosság és üzleti szféra is minél hamarabb enyhítse a saját energiapiaci kiszolgáltatottságát, egyszerre azzal, hogy a zöld átállás felé is elindul. Akár még egy "win-win" szituáció is kialakulhatott volna mindebből, jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a bevételkiesések gyors visszaszerzése megakasztja a hosszú távú zöld stratégiát. A rezsicsökkentés részleges megszüntetése egyrészt a gázfogyasztásban visszaesést fog eredményezni, ami rövid és hosszú távon is enyhítheti a gazdasági, illetve az energiapiaci nyomást, másrészt azonban a gyors, felkészítés nélküli beavatkozás, illetve a gázzal szembeni "tisztább" energiaforrások megdrágulása, komoly gondokat fog eredményezni a lakosság számára. Ugyan a kormány már döntött, és olyan beavatkozást eszközöl amit „van, aki majd megért és van aki, nem”, ennek ellenére érdemes végigvenni néhány szervezet javaslatait, akik körültekintő lépésekkel, fokozatosan szerették volna feladni a rezsicsökkentést, megszüntetni a gázfüggőséget, és közben segíteni a szegényebb csoportoknál is a zöld átállást.
Most, hogy az EU, illetve a tagországok öt klímavédelmi törvényt is elfogadtak, megindulhat Magyarországon is a teljes zöld átállás. Rövid távon az egyik legégetőbb problémát az orosz gázfüggőség, illetve az energiaválság jelenti, még akkor is, ha a jelenlegi hőségben távolinak tűnhet a téli fűtési szezon nagy kérdése: Lesz elég orosz gáz? Legalább ilyen fontos lenne, a hazai épületállomány energetikai korszerűsítése is, ez is elengedhetetlen ahhoz, hogy kevesebb legyen a lakosság fosszilis energiafelhasználása, és mégse fagyjunk meg télen. Az Egyensúly Intézet két szakpolitikai csomagjában (Hogyan érjük el a klímasemlegességet? II., és Hogyan kezeljük a zöld átmenetet?) többek között a gázfüggőség és az energetikai mélyfelújításokkal járó kihívásokat, és az erre adott lehetséges válaszokat gyűjtötték össze. A tanulmányok bemutója során az Intézet, illetve a Greenpeace szakértőivel beszélgettünk.
Eredményesen zárultak a brüsszeli tárgyalások, az uniós tagországok környezetvédelmi miniszterei megegyeztek öt klímavédelmi javaslatról. Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Környezetvédelmi Tanács ülését követően elmondta, hogy a tagállami körben elfogadott jogszabálycsomag megfelel Magyarország érdekeinek, a bekerült garanciális elemek hosszú távon is biztosítják a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését és a hazai ipar versenyképességét.
Nem volt teljes egyetértés Magyarország energiastratégiáját illetően a napokban zajló Klímasemlegesség 2050 Konferencián. A szakértők eltérő mértékben támaszkodnának a különböző lehetőségekre: az atomnergiára, a gázra, a napenergiára, vagy az egyéb megújulókra a jövőben. Az elhangzottak alapján, a várható energiapiaci változásokat, a háború hatásait és a magyar vonatkozásokat foglaltuk össze, kitérve arra, hogy miért nem lehet egyszerre megszabadulni az orosz függőségtől, biztosítani az olcsó energiaárat és fenntartani a klímasemlegességi célokat. Valamiből engednie kell Magyarországnak is.
Szűkös energiaforrások, az EU-s átlagnál jóval alacsonyabb megújuló energia arány, többségében fosszilis tüzelőanyagot használó háztartások, rossz energiahatékonyságú épületek, egyre szennyezőbb közlekedési szektor és alacsony hulladék-újrafeldolgozás. Ezekkel a dicséretnek egyáltalán nem nevezhető állításokkal jellemezhető hazánk helyzete a zöld átállási folyamatban, az Európai Bizottság néhány napja kiadott, Magyarországra vonatkozó elemzése alapján. Lényegében nincs olyan szektor, ahol Magyarország éllovas, vagy legalább jól teljesítő lenne, ami hosszú távon versenyképességi és gazdasági szempontból is komoly problémákat eredményezhet az országnak, vagyis a sor végén nekünk, itt lakóknak. A külföldi tőke, a cégek, a források már nem kérnek azokból az országokból, ahol nem tudnak zöld beruházásokat indítani, de a jól teljesítő gazdaságra vonatkozó vágyaink mellett, az orosz gáz és olajtól való kitettségünket sem ártana minél hamarabb csökkenteni az ipar, a közlekedés, vagy az energiaszektor zöldítése által.
Elég régóta „él” a magyar klímapolitika abból, hogy a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetátalakulás miatt „maguktól” csökkentek az üvegházhatású kibocsátásaink. Ugyanakkor ennek olyan társadalmi költsége volt, amit a jövőben nem szabad megismételni. Az utóbbi években viszont stagnáltak a kibocsátásaink, miközben – helyesen - egyre ambiciózusabb célokat tűztünk magunk elé. A magyar klímateljesítmény kapcsán sokat hallunk a múlt kétes eredményeiről, illetve a jövő nagy terveiről, de sokkal kevesebbet a jelenlegi szakpolitikai intézkedések hatásairól és a kibocsátások mostani tendenciáiról. Márpedig, ha nem tudjuk, hogy most hol állunk és milyen folyamatokat generálunk az intézkedésekkel, akkor csak sodródunk céltalanul, és a beavatkozások csak a semmiből a semmibe vezető látszatmegoldások maradhatnak.
Az orosz-ukrán háború teremtette meg annak a politikai lehetőségét, hogy Ukrajna gyorsított eljárásban kapjon felvételt az Európai Unióba, az eddigi hosszú évtizedes gyakorlattal szemben. Eltekintve ennek politikai, gazdasági és biztonságpolitikai szempontjaitól, a Green Policy Center (GPC) a klímapolitikai aspektusait vizsgálta meg egy ilyen esetleges csatlakozásnak.
A nagyvilágban szinte minden napra jut egy-egy nagyvállalati bejelentés ESG témakörben. Egyes cégek még a célkitűzéseikről, mások az első lépésekről, az úttörők pedig már az eredményeikről is be tudnak számolni. Az ESG Today összesítése alapján mutatjuk be a múlt heti történéseket, a vállalati szektor fenntarthatósági lépéseit illetően.
A legideálisabb helyzet az lenne, ha családok energia- és élelmiszerköltségei nem emelkednének a zöld átállás során, megelőzve ezzel a lakossági terhek növekedését, illetve biztosítva a klímasemlegességi átmenet társadalmi támogatottságát. Figyelembe kell azonban venni, hogy hiába nem fizetnének közvetlenül a háztartások a zöld átállásért, más költségek szükségszerű növekedése miatt közvetetten nem maradnának ki belőle. Ha pedig „semmit sem teszünk”, akkor hosszú távon nézve biztosan a legdrágább lehetőséget választjuk. A Green Policy Center cikkében azt vizsgálta, hogy kimaradhatnak-e a háztartások a zöld átállás költségeiből.
A hazai élenjáró vállalatok 31%-ának már van nettó zéró vállalása, ez az arány egyre gyorsabban fog növekedni, a vállalás teljesüléséhez azonban jelentős pénzügyi források is szükségesek. A zöld finanszírozás vajon felkészült, hogy akcióba lépjen?
Ezen a héten rendezik meg a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozót, ahol a látogatók egyfelelől a fenntarthatósági vállalati megoldásokat ismerhetik meg, másrészt egy élményalapú kiállítási térben magáról a fenntarthatóságról kaphatnak információkat, valamint az iskolás csoportok egy interaktív bemutatón keresztül ismerhetik meg a klímaváltozás súlyát. Az expóval egyidőben zajlott, a mai napon már véget érő nemzetközi diplomáciai találkozó, ahol többek között politikai döntéshozók, a tudományos élet képviselői és nemzetközi szervezetek tisztségviselői is felszólaltak.
Az energiaár-válság kiváltó okairól és a hazai zöld átállás előtt álló kihívásokról volt szó a Green Policy Center podcast beszélgetése során, ahol Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökhelyettese elmondta, hogy bár örömteli lenne ha a megújuló technológiák már ki tudnák váltani a földgázt az energiatermelésből, és ezáltal egy jövőbeni hasonló földgázpiaci zavar nem lenne ekkora hatással a villamosenergia árára, azonban ehhez még gyerekcipőben járnak. Elmondta azt is, hogy alapvető fontosságú lenne a fogyasztói oldal alkalmazkodása és az energiahatékonyság növelése, erre azonban még „mostohagyerekként” tekint a politika.
Meglepő energia- és klímapolitikai tervekkel is rendelkeznek a szeptember végi parlamenti választásra készülő németországi pártok. A nagyobb pártok egyetértenek abban, hogy a kibocsátáscsökkentési célok szükségesek, ám ezek ambiciózusságát és elérésének módját illetően eltérőek az elképzeléseik. A mindenkori német klímapolitika az egész EU szempontjából meghatározó.
A fontos adatokat is jól átvészelték az indexek.
Összesen 4,5 milliárd forintot mozgatnak meg a büdzsében.
De van, amiben segíteni fogja a jegybankárokat az AI.
Nem tudni, ki telepítette az eszközöket.
Kiegyenlítenek az erőviszonyokat.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
