A koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt csökkentette a globális olajkereslet idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amely ugyanakkor az OPEC-hez hasonlóan arra számít, hogy az olajfogyasztás jövőre eléri a koronavírus-járvány előtti szintet.
Az Európai Bizottság még július 14-én mutatta be az új uniós klímacsomagot, amely számos javaslatot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne elérni 2030-ra a korábban kitűzött 55 százalékos kibocsátáscsökkentést. Ehhez számos területen szükséges a szigorítás beleértve a villamosenergia-termelést, a közlekedést, a fűtést és az ipari termelést. Emellett javítani kell az energiahatékonyságot, növelni kell a megújulók részarányát és támogatni az alternatív megoldásokat, mint amilyen a tiszta hidrogén vagy a biomassza. Fontos azonban, hogy a klímasemlegesség elérése egy szociálisan fair átmenet legyen, ahol senkit sem hagyunk hátra - mondta el Beatriz Yordi, az Európai Bizottság klímaügyi főigazgatóságának igazgatója a Portfolio Sustainable World 2021 konferenciájának nyitóelőadásában.
A péntek este megjelent legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent az 1620/2021. (IX. 3.) számú kormányhatározat, amely rögzítette, hogy a kormány elfogadta a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát. Ennek kapcsán szombaton délelőtt közleményt adott ki az Innovációs és technológiai Minisztérium, amelyben Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár rámutatott: „hazánk az európai uniós tagállamok sorában elsőként foglalta törvénybe, hogy 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet. Az ehhez vezető utat határozza meg a kormány által elfogadott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia".
Nem régen lépett be a magyar piacra a spanyol Audax az E.On Energiakereskedelmi Kft. megvásárlásán keresztül, amely jelenleg versenypiaci áramszolgáltatással foglalkozik itthon. A magyar leányvállalat azonban ambíciózus elképzelésekkel rendelkezik és azt tervezi, hogy kibővíti tevékenységi körét a versenypiaci gázszolgáltatás, illetve a megújuló energiatermelés irányában is. Kihívások is akadnak azonban szép számmal, az újonnan bevezetett Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer például minden érintett hazai szereplő számára nehézséget jelent és magas kiadásokkal jár - mondta el a Portfolio-nak Fejes Tibor, az Audax magyarországi ügyvezető igazgatója, akivel az áram- és gázárakról, a fogyasztói igényekről, a megújulók integrálásának nehézségeiről és az energiamegtakarításokról is beszélgettünk.
A múlt héten mutatta be az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely 2030-ra elérendő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletes javaslatokat tartalmazza. Ebben meglehetősen drasztikus átalakítások szerepelnek, többek között a benzines és dízel autók betiltása, a fűtés és a közúti közlekedés bevonása a kibocsátáskereskedelem rendszerébe, illetve a karbonvámok bevezetése. Alig telt el azonban néhány nap a bejelentés óta, de már több tagállam is jelezte, hogy ebben a formájában nem támogatja a javaslatcsomagot, köztük hazánk is, de Lengyelország és Franciaország sem elégedett. Leginkább azt ellenzik a politikusok, hogy a kvótakereskedelmet kiterjesszék az épületek és a közúti közlekedés által kibocsátott emissziókra is, ugyanis félő, hogy ebben az esetben a szolgáltatók a lakosságra hárítanák át a költségeket, ami így a szegényebb rétegeket sújtaná aránytalanul. Az ezzel kapcsolatos viták pedig várhatóan hosszú hónapokig is elhúzódhatnak majd.
A koronavírus-járvány ellenére Magyarország jól halad a klíma- és környezetvédelmi akciótervben foglaltak megvalósításában - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szerdán Szegeden.
Magyarország után Franciaország sem támogatja a múlt héten bemutatott uniós klímavédelmi javaslatcsomagot, az úgynevezett „Fit for 55”-ot, jelenlegi formájában. A franciák elsősorban azt kifogásolják, hogy a csomag keretében kiterjesztenék a kibocsátás-kereskedelem rendszerét (EU ETS) az épületek fűtésére és a közúti közlekedésre is, de a benzines és gázolajos autók értékesítésének 2035-ös kivezetésén is módosítanának.
Az Európai Bizottság (EB) klímavédelmi javaslatcsomagja nagy terhet jelentene a háztartásoknak, ezért ezt ilyen formában Magyarország nem tudja támogatni - mondta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az uniós környezetvédelmi minisztereinek nem hivatalos találkozóján kedden, a szlovéniai Brdo pri Kranjuban.
Három autóbuszgyártótól összesen 503 új autóbuszt szerez be a Volánbusz, a dízelüzemű járműveket 2022 elejéig szállítják le.
Megnyitották a világ leghosszabb, napelemekből álló kerékpárútját a Hollandia középső részén fekvő Maartensdijk faluban, a 330 méter hosszú út egyszerre termel fenntartható energiát és biztosít kibocsátásmentes közlekedést.
Az Európai Bizottság bemutatta a "Fit for 55" uniós klímacsomagot szerdán, amelyből az is kiderült, hogy a brüsszeli döntéshozók először jelentősen szigorítanák a járművek megengedett szén-dioxid-kibocsátását az előttünk álló évtizedben, majd be is tiltanák a benzines és dízel autók értékesítését 2035-től. Amennyiben a javaslatokat a tagállamok és az Európai Parlament is elfogadja, felgyorsulhat a tisztán elektromos autózásra történő átállás, amely jelentős kihívások elé állítja majd az iparág szereplőit. A várható áldozatok ellenére ráadásul előfordulhat, hogy Brüsszel szigora kevésnek bizonyul és nem sikerül határidőre teljesíteni a vágyott célokat.
Ma tette közzé az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletesebb szabályokat tartalmazza. Az EU ugyanis 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amihez szükséges az ambíciós szintek emelése. A mostani bejelentés többek között előírná, hogy magasabb legyen a megújuló energiaforrások részaránya, átalakítaná az EU ETS rendszerét, illetve szigorítaná a gépjárművekre vonatkozó emissziós követelményeket is. Ezek egyelőre még azonban csak javaslatok, tehát még rengeteg vita és egyezkedés várható a következő hónapokban.
Egyre több ország jelenti be a 2050-re vonatkozó klímasemlegességi ígéreteit, és a nyugat-balkáni
országok a Szófiai Nyilatkozat elfogadásával már elkötelezték magukat e cél mellett, azonban a
konkrét hosszú távú cselekvési terveiket még ki kell dolgozni. A Green Policy Center új
tanulmánya ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet hosszú távú
stratégiákat felállítani az Energiaközösség klímasemleges jövőjének elérése érdekében.
Az európai polgárok az éghajlatváltozást tekintik a legsúlyosabb problémának, amellyel szembe kell néznünk – derült ki a ma közzétett Eurobarométer felmérésből.
Hogyan tervezi az építkezést egy világcég 25 év múlva? Mit tartsunk szem előtt, ha a jövő generációja számára szeretnénk építeni? Mi a szerepe mindebben a környezetvédelemnek, és a digitalizációnak? Kolonics Krisztián, a HBM Soletanche Bachy környezetvédelemért felelős vezetője ezeket a kérdéseket válaszolta meg az Építőipar 2021 konferencián tartott előadásában.
Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiája ambiciózus, de reális jövőképet felvázolva nyitja meg az utat a hidrogéngazdaság kiépítése előtt, hozzájárulva ezzel a dekarbonizációs céljaink eléréséhez – mondta el Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Az áramszektor dekarbonizációjával, az akkumulátor- és hidrogénstratégia implementációs folyamatának megindításával, illetve az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer véglegesítésével kapcsolatos teendők tartoznak egyebek mellett a közelmúltban megalakult Zéró Karbon Központ (ZKK) rövid távú feladatai közé - mondta el Kaderják Péter, a ZKK vezetője a Portfolio-nak.
Az energiaátmenet és a kizöldülés lett az egyik legfontosabb téma az olajiparban, ahol egyre nagyobb nyomás nehezedik a társaságokra, hogy fenntarthatóvá tegyék működésüket. Nincs ez másképpen a Mol esetében sem, ahol az aktualizált 2030-as stratégia egyik legfontosabb eleme a károsanyag-kibocsátás csökkentése. Nem egyszerű feladat ez, és ráadásul a zöld átmenetet a hagyományos fosszilis tevékenységekből lehet csak finanszírozni, miközben fontos az ellátásbiztonság biztosítása is. Nagyobb hangsúly kerül majd a vegyiparra is a társaságnál, ahol kiemelten fontos elem a tiszaújvárosi poliol projekt, de a fogyasztói szolgáltatások üzletág is ambíciózus célokkal rendelkezik a következő évekre. A Mol tehát a saját útját járja testre szabott stratégiával, és nagy hangsúlyt fektet az ESG szempontokra is, mondta el a Portfolio-nak Bacsa György, a Mol-csoport stratégiai ügyvezető igazgatója, akivel a megújuló energiákról, az üzemanyagok keresletéről és az olajárról is beszélgettünk. A szakember azt is elmondta, hogy a szén-dioxid-kibocsátás teljes megszüntetése egyelőre nem reális, de nagyon fontos ambíció. A tények, adatok, előrejelzések azt mutatják, hogy a szén-dioxid befogására még évtizedekig szükség lesz.
Egy holland bíróság úgy döntött ma, hogy az olajóriás Shellnek 45 százalékkal kell csökkentenie a károsanyag-kibocsátását 2030-ig, ami jóval magasabb mint, ami a vállalat jelenlegi stratégiájában szerepel. A döntés precedensértékű, és komoly következményekkel járhat más társaságok számára.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arra hívta fel a figyelmet friss tanulmányában, amelyről mi is beszámoltunk részletesen, hogy a 2050-es klímasemlegesség elérése érdekében radikális változtatásokra lenne szükség. Többek között már most abba kellene hagyni az új olaj- és gázmezők kialakítását, és az új szénbányák nyitását, a gázkazánok értékesítését pedig be kellene tiltani 2025-től. A radikálisnak mondható javaslatokat felemás fogadtatásban részesítették a világ vezető hatalmai.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Ha újra hatalomra kerülne az elnökjelölt.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
