Elkezdődött Lisszabonban a The Business Booster expó és konferencia, ahol energiapiaci innovátorok gyűltek össze, hogy bemutatva a megoldásaikat, felgyorsítják a klímasemlegességi pályát és a kibocsátáscsökkentési célokat. A konferenciáról, a kiállítókról és a kétnapos rendezvény legfontosabb momentumairól a Portfolio a helyszínről tudósít.
"Jelenleg a Magyarországon felhasznált energia negyede származik itthonról, a megújulókra való átállással viszont 2050-re ez 76%-ra növekedhet. Mindez nemhogy nem csökkenti a GDP-t, hanem éves szinten 2-2,5%-kal növelheti annak növekedési ütemét, illetve további 80-100 ezer munkahelyet adhat hozzá a gazdasághoz" - mondta Békés Márton, a McKinsey&Company Associate Partnere a Sustainable World 2022 konferencia délutáni szekciója során tartott előadásában. A szekcióban a fenntarthatósági stratégiáról, illetve a klímacélok kialakításának paradigmaváltásáról is szó volt.
Szerdán mérföldkőhöz érkeztünk, az Európai Parlament döntéshozói ugyanis megszavazták a Bizottság azon javaslatát, amely 2035-től gyakorlatilag betiltaná az új benzines és dízel autók értékesítését az Európai Unióban. Bár a végső döntésig még számos vitára kerül sor és hosszú hónapok telnek majd el, már most borítékolható, hogy a fenti, valójában rendkívül megengedő céldátum végül elfogadására kerül.
Mérföldkőhöz érkeztünk, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága ugyanis megszavazta a Bizottság azon javaslatát, amely 2035-től gyakorlatilag betiltaná az új benzines és dízel autók értékesítését az Európai Unióban. Bár a végső döntésig még számos vitára kerül sor és hosszú hónapok telnek majd el, már most borítékolható, hogy a fenti céldátum végül elfogadására kerül. Szigorról ugyanis szó sincs, a konkrét 2035-ös céldátumért már maguk a tagállamok és az autógyártók lobbiztak a tervezhetőség érdekében az utóbbi időben. Egy sokkal szigorúbb, az autóipart nagyon nehéz helyzetbe hozó 2030-as céldátummal hatalmas lépést tehetett volna Brüsszel a klímasemlegesség elérésének irányába. Így viszont nem csak a hosszú távú célját sodorhatta veszélybe, hanem elnyújtotta a benzines és dízel autók haláltusáját is.
Korábban számoltunk be róla, hogy 2021-ben Európa 25 vezető bankja együttesen 55 milliárd dollárt biztosított az olaj- és gázkitermelés bővítését tervező energetikai vállalatok számára. A globális helyzetkép ennél talán még rosszabb a szénkitermelő projekteket illetően, egy új kutatás szerint ugyanis a kereskedelmi bankok 2019 óta 1500 milliárd dollárt irányítottak a széniparba - áll a CNBC cikkében.
A legideálisabb helyzet az lenne, ha családok energia- és élelmiszerköltségei nem emelkednének a zöld átállás során, megelőzve ezzel a lakossági terhek növekedését, illetve biztosítva a klímasemlegességi átmenet társadalmi támogatottságát. Figyelembe kell azonban venni, hogy hiába nem fizetnének közvetlenül a háztartások a zöld átállásért, más költségek szükségszerű növekedése miatt közvetetten nem maradnának ki belőle. Ha pedig „semmit sem teszünk”, akkor hosszú távon nézve biztosan a legdrágább lehetőséget választjuk. A Green Policy Center cikkében azt vizsgálta, hogy kimaradhatnak-e a háztartások a zöld átállás költségeiből.
A teljes bruttó energiafelhasználás 22%-a származott megújuló energiából 2020-ban az Európai Unióban, amivel túlteljesült a 2020-ra kitűzött 20%-os cél – közölte szerdán az Eurostat. Magyarország is a túlteljesítők között van, hiszen amint ma reggel egy külön nagycikkben is megírtuk: a saját 13%-os célja helyett végül 13,9%-os lett a tényadat és ez szerepel az Eurostat adataiban is.
Szándéknyilatkozatot írt alá a MOL és az Alstom, miszerint a két vállalat vizsgálni kezdi a hidrogéntechnológia alkalmazási lehetőségeit a vasúti közlekedésben - tudtuk meg az Alstom sajtóközleményéből. A vasúti cég hidrogénvonatát más országokban már sikeresen forgalomba helyezték, itthon ebben a MOL lehet a partnere, hiszen az olajcég évente így is 150 000 tonna hidrogént termel ki.
Az energiaárak elszállása alapvetően fundamentális okokkal magyarázható, de ezzel együtt is egy tökéletes viharról van szó, amelyből csak előre lehet menni: energiahatékonysággal, megújuló energiával és más tiszta energiával – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Varró László. A Royal Dutch Shell Plc globális szcenárióelemző csapatának vezetője, a Nemzetközi Energia Ügynökség korábbi vezető közgazdásza rámutatott, hogy az energia globális piacán az online rendelések globális felfutásának, az elmaradó brazil esőknek, a Gazprom gázszállításainak és a gyengébb angliai, illetve németországi szélnek egyaránt köze van a gázárak drasztikus emelkedéséhez. Varró figyelmeztetett: ha a már lefelezett olaj- és gázipari beruházások mellett nem ruházunk be eleget megújuló energiába, nem helyezünk elég figyelmet az energiahatékonyságra, akkor tartósan magas energiaár-környezet alakul ki, annak minden makroökonómiai és társadalmi hatásával.
Csatlakozik az Erste Csoport az ENSZ Net-Zero Banking Alliance kezdeményezéshez, a bankcsoport aláírja az ENSZ felelős banki tevékenység irányelveiről szóló okmányát is – közölte a bank. A társaság már 2023-tól klíma-semleges működést tervez.
Az ENSZ vasárnap kezdődött klímakonferenciája a történelem egyik legfontosabb diplomáciai csúcstalálkozója, amely az országokat vezető kormányok egyik utolsó és legjobb esélye lehet arra, hogy megelőzzék a klímakatasztrófát, amely felé ma a Föld és az emberiség a tudományos jelentések alapján tart. Miközben azonban több mint kérdéses, hogy a tárgyalások elérhetik-e a kívánt eredményt, már a rendezvény körülményei is éles kritikákat váltottak ki. A csúcstalálkozónak otthont adó Glasgow ugyanis úszik a szemétben, a konferencia szponzorainak klímaügyi elkötelezettségét erősen vitatják, és amíg több száz magánrepülőgép szállítja a helyszínre a gazdag országok és nagyvállalatok vezetői mellett a celebritásokat is, a klímaváltozás negatív hatásainak leginkább kitett közösségek képviselői szerint a brit hatóságok ellenséges hozzáállása miatt is a mostani lehet "legfehérebb" és legkiváltságosabb klímakonferencia, amit valaha rendeztek.
Több ország vélekedése szerint az európai atomenergia-szektornak történő megfelelő mértékű térbiztosítás segíthetne elérni az EU 2050-re célba vett klímasemlegességét, ráadásul mindezt úgy, hogy közben Európa nem kerülne energiafüggésbe olyan külső hatalmaktól, mint Oroszország, Törökország vagy akár Amerika. Felmerülnek azonban a következő kérdések az atomenergiával és az uránbányászattal kapcsolatban: valóban eléggé “zöld” energiaforrásról beszélünk? Milyenek most az iparág rövid és hosszabb távú kilátásai? Az energiaválság közepette a földgázéhoz hasonlóan elszálló uránárakra számíthatunk? A megugró kereslet és a szűkös kínálat miatt reflektorfénybe kerülhetnek az uránbányász cégek? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe alábbi elemzésünkben.
Sebastian Kurz osztrák kancellár vasárnap - három minisztere és az alkancellár társaságában - bemutatta kormánya nagyszabású ökoszociális adóreformtervét, amely hónapok óta tartó előkészítő munka és a koalíciós tárgyalások eredménye.
Idén is megrendeztük már hagyományosnak mondható energetikai konferenciánkat, amelyre szeptember 30-án került sor a MEKH szakmai támogatásával. Az Energy Investment Forum 2021-en ezúttal is nagy nevek vettek részt és aktuális témákkal jelentkeztünk. Ezek közé tartozott többek között a klímasemlegesség elérésének kérdése, az energiaátmenetben rejlő lehetőségek és kihívások, a megújuló energiaforrások időjárásfüggősége, illetve a digitalizáció és a hidrogéntechnológia is. Alábbi összefoglaló cikkünkben áttekintjük a konferencia legfontosabb gondolatait és témáit.
"A zöld megállapodás lényege egy karbonsemleges gazdaság létrehozása 2050-ig, és emiatt a 2030-as célokat is úgy kell módosítani, hogy sokkal ambíciózusabbak legyenek" - mondta el Hoós Éva, az Európai Bizottság (DG Energy) szakpolitikai tisztviselője a Portfolio Energy Investment Forum 2021 konferenciáján.
Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nyitotta meg a Portfolio által rendezett Energy Investment Forum 2021-et, ahol elmondta, hogy a klímaváltozásnak lesznek szupernyertesei és szupervesztesei, de összességében a különbségek kiegyenlítésére kell törekedni. A sikeres energiaátmenethez három dologra van szükség: társadalmi támogatásra, politikai akaratra, illetve új technológiákra és ötletekre. Fontos, hogy gondolkozzunk, mielőtt lépünk, megfontoltan, kétszer kell mérni és egyszer vágni.
Az elmúlt időszakban alaposan elszálltak az energiaárak, hétről hétre újabb rekordok dőlnek meg az európai energiatőzsdéken. A helyzetet jól jellemzi, hogy a fukusimai incidens óta először, vagyis több mint 10 év után, az európai árjegyzés meghaladta az ázsiait. Tovagyűrűző hatásként pedig a történelmi gáz- és karbonárak történelmi villamosenergia-árakat eredményeztek. Ebben a környezetben hazánk gáztárolói töltöttségi szintje elérheti a 85-86 százalékot is, ami egy megnyugtató készültségi szint - mondta el Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a Portfolio-nak, akivel az Európai Unió új klímacsomagjáról, a karbonvámokról, a hidrogéngazdaságról és a kibervédelemről is beszélgettünk.
Szeptember 30-án hivatalosan is megalakul a Magyar Akkumulátor Szövetség, melynek fő célja annak előmozdítása, hogy Magyarország az európai akkumulátor értéklánc egyik központjává válhasson – mondta el Kaderják Péter, a Zéró Karbon Központ (BME) vezetője, az ITM főtanácsadója a Portfolio-nak. A tervek között egyebek mellett szerepel a hazai termálvízvagyonban található lítium kitermelési lehetőségeinek vizsgálata és a hazai K+F-kapacitás fejlesztése is, hogy a Magyarországon gyártott termékből egyre inkább Magyarországon fejlesztett termékek legyenek.
Az üzleti környezet átalakulásának köszönhetően a közműcégek egyre több olyan kihívással szembesülnek, amelyek megfelelő kezelése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a jövőben is megőrizzék versenyképességüket és megfeleljenek a változó fogyasztói elvárásoknak. Ehhez azonban szükséges többek között a kereskedelmi hatékonyság elérése, a szervezeti agilitás megteremtése, a digitális transzformáció, illetve az ügyfélkapcsolatok javítása is. Mindezek megvalósítása természetesen korántsem egyszerű feladat, de a problémák feltárása és a helyes stratégia alkalmazása mellett nem is lehetetlen.
Idén is megrendezzük már hagyományosnak mondható energetikai konferenciánkat, amelyre szeptember 30-án kerül sor a MEKH szakmai támogatásával. Az Energy Investment Forum 2021-en ezúttal is nagy nevek vesznek részt és aktuális témákkal jelentkezünk. Ezek közé tartozik többek között a klímasemlegesség elérésének kérdése, az energiaátmenetben rejlő lehetőségek és kihívások, a megújuló energiaforrások időjárásfüggősége, illetve a digitalizáció és a hidrogéntechnológia is.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
6 milliárd dollárnyi fegyver megy a frontra.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
