Elfogadta a kormány a Nemzeti Hidrogénstratégiát, Magyarország ezzel nagy lépést tett az innovatív, fenntartható, zöld gazdaság irányába - írta a közösségi oldalán szerdán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Erős figyelmeztetést adott ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amely úgy gondolja, hogy a 2050-es klímacélok teljesítéséhez radikális változtatásokra lenne szükség, és egyre kisebb az esély arra, hogy sikerrel járjunk.
Németország európai partnereinek is el kellene fogadnia az ambiciózusabb klímavédelmi célokat – mondta szombaton Angela Merkel német kancellár a Bloomberg tudósítása szerint. Berlin 2045-re érné el a záró emissziós kibocsátást, miközben az EU-nak 2050-re vannak hasonló céljai.
Hivatalosan megtették kancellárjelöltnek Olaf Scholzot a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vasárnapi online kongresszusán.
Hiába pörgött fel látványosan az elektromos autók értékesítése Európában, jelen állás szerint a vártnál gyorsabb elterjedésük is kevés lenne ahhoz, hogy az Európai Unió elérje nagyszabású célját, a közlekedésből származó kibocsátások 90%-os csökkentését 2050-ig. A Boston Consulting Group szakértői szerint ugyanakkor van egy drasztikus, nagy áldozatokkal járó módja annak, hogy az EU sikerrel járjon: be kellene tiltani a benzines és dízel autók értékesítését 2030-tól.
A széndioxid-kibocsátás piaci alapú és globális beárazása szükséges a éghajlatváltozás feltartóztatásához - mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön a Petersbergi Klímadialógus (PCD) nevű konferenciasorozat idei tanácskozásán, amelyet a novemberi glasgow-i ENSZ-klímakonferencia (COP26) előkészítésére hívtak össze.
A kormány részéről is folytatódik a klímasemlegességi cél felé történő elmozdulás, kidolgozás alatt áll a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia, ami a 2050-es klímacélok elérhetőségének kereteit határozza meg, valamint több támogatás és banki termék részletszabályainak kidolgozása, illetve uniós források lehívásának előkészítése is zajlik – mondta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a KLíMA – Zöldpolitikai Percek podcast adásában.
Nem túlzás azt állítani, hogy a következő évtizedekben olyan átalakuláson megy majd keresztül a világgazdaság, amelyre korábban még talán nem volt példa annak érdekében, hogy képesek legyünk elérni a klímasemlegességet 2050-ig. Ennek legfontosabb összetevői közé tartozik a megújuló energiaforrások korábban nem látott mértékű elterjedése, az elektromos autók széles körű adaptálása, illetve az infrastrukturális hálózat megfelelő bővítése. A világ kormányai pedig már most fogadkoznak, hogy több ezer milliárd dollárt és eurót fognak elkölteni a következő években az energiaátmenet támogatására. Arról azonban egyelőre keveset hallani, hogy ez milyen igényeket támaszt a bányaiparral szemben, amely az ehhez szükséges nyersanyagokat termeli ki. Több millió napelem, szélturbina és elektromos autó akkumulátorának a legyártása ugyanis nem kevés alapanyagot igényel. Egyes esetekben a jelenlegi termelés többszörösére lehet szükség, de a technológiai fejlődésnek is nagy szerep jut majd.
A hidrogén földgázhálózatba és a földgázba való bekeverésének átmeneti megoldásként való elismerésére sürgette 94 energia- és feldolgozóipari vállalat az Európai Bizottságot, mely nem először kap javaslatot hidrogénstratégiával kapcsolatban. Korábban a zöld hidrogénre vonatkozó tervezett kritériumot találta túl szigorúnak villamosenergia-ipari vállalatok csoportja, és a stratégia a nukleáris energia mellőzése miatt is vita tárgyát képezte. A hazai hidrogénstratégián még dolgoznak, és abban naperőmű-fejlesztési potenciáljára tekintettel az agrárium lehetséges szerepét is célszerű lenne megvizsgálni – véli Lugos Roland, az Optimum Solar Kft. üzletfejlesztési igazgatója.
A Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) alelnöke és klímakutató, Ürge-Vorsatz Diána azt mondta az első országos interdiszciplináris éghajlatváltozási tudományos konferencia sajtótájékoztatóján, hogy sürgősen és gyökeresen változtatnunk kell a természethez fűződő "viszonyunkon". A HuPCC által szervezett négynapos rendezvényen több mint háromszáz szakértő vesz részt, melynek célja, hogy összefogja az éghajlatváltozással foglalkozó magyar tudományos életet.
Az Európai Unió egyik kiemelten fontos célja, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, és ennek része a fosszilis energiaforrások használatának drasztikus csökkentése, beleértve a földgázt is. Ehhez képest a gyakorlat azt mutatja, hogy nagyban zajlik az európai földgázinfrastruktúra bővítése, legyen szó Északi Áramlat-2-ről vagy LNG terminálok építéséről. Ezeknek a fejlesztéseknek az összköltsége pedig bődületesen magas lehet, holott már a jelenlegi kapacitásokat sem használjuk ki igazán, ráadásul a klímacélok elérése miatt is inkább a tiszta energiaforrások felé kellene elmozdulnunk – derül ki az amerikai Global Energy Monitor által készített friss tanulmányból.
A koronavírus-járványnak köszönhetően a legtöbben kénytelenek otthon maradni, és a közlekedési eszközök közötti választás problémája nem merül fel. A járvány előtt azonban folyamatosan emelkedő tendencia bontakozott ki az utazási igényeket illetően, és különösen a légiközlekedés népszerűsége nőtt jelentősen az elmúlt két évtizedben, bár bővült a vasutat választók száma is. A környezetterhelés szempontjából azonban nem mindegy, hogy ki milyen eszközt választ utazásai során, hiszen számottevő különbségek vannak az egyes kategóriák között. A klímaváltozás kapcsán tehát ezeket is érdemes alaposan megfontolni, és ennek megfelelően cselekedni – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tanulmányából.
A svéd Volvo tulajdonában lévő, Polestar névre hallgató elektromosautó-gyártó cég a világ első klímasemleges autóját gyárthatja a közeljövőben. A Polestar 0 névre keresztelt modellt várhatóan 2030-ig készítenék el.
Az elmúlt öt évben megduplázódott a nap- és a szélenergia aránya a globális villamosenergia-termelésben, és a koronavírus-járvány ellenére is kimagasló volt a növekedés mértéke. Nem lehet azonban nyugodtan hátradőlni, hiszen ennek ellenére alig csökkent valamit a szénalapú termelés mértéke a 2015-ös párizsi egyezmény óta, ami elsősorban az ázsiai gazdaságok növekvő energiaigényének köszönhető. Ennek következtében továbbra is a széntüzelésű erőművek adják a világ villamosenergia-termelésének mintegy harmadát. Ha nem csökken drasztikus mértékben a szén szerepe a következő évtizedben, akkor a 2050-es klímacélok elérése is veszélybe kerül. Az egyes országok között is hatalmas különbségek vannak abban, hogy milyen mértékben támaszkodnak tiszta energiaforrásokra, beleértve az atomenergiát is. Ebből a szempontból hazánk egyáltalán nem teljesít rosszul a nemzetközi mezőnyben - derül ki az Ember nevű független klímakutató Global Electricity Review 2021-es kiadványából.
Az elmúlt években számos sikeres üzletemberről lehetett hallani, hogy földeket vásárolt magának. Januárban például kiderült, hogy Bill Gates lett az Egyesült Államok legnagyobb termőföld-birtokosa, de mellette még számos ismert milliárdos is hatalmas földtulajdonnal rendelkezik, legyen szó erdővidékről vagy egyéb jellegű területről. Azonban nem csak a gazdag magánemberek, hanem az intézményi befektetők is aktívak ezen a területen, amit részben a klímasemlegesség elérése motivál, de profitszerzés szempontjából sem utolsó a termőföld.
Bemutatta új útmutatóját a Budapesti Értéktőzsde, amely segítséget nyújt a hazai kibocsátóknak és más vállalatoknak, hogy sikeresen tudjanak eligazodni a fenntartható befektetések világában. A kiadvány támpontot nyújt abban, hogy hogyan tudnak a társaságok megfelelően felkészülni a változó igényekre és reagálni a befektetők új elvárásaira. Ennek megértése kulcsfontosságú, hiszen az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is figyelembe vevő befektetések egyre nagyobb közönséget hódítanak meg, és akik lemaradnak, azok a saját bőrükön érezhetik majd meg az ezzel járó hátrányokat.
Az Európai Unió hét tagállama, köztük Lengyelország és Magyarország az atomenergia figyelembevételét szorgalmazza az uniós klímapolitikában - ismertette a lengyel sajtó pénteken a varsói kormánynak az Európai Bizottság vezetőinek címzett levelét.
Kilencvennégy földgázipari vállalat és iparági szervezet írt nyílt levelet Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság alelnökének, melyben a hidrogéntechnológiában rejlő lehetőségek további kiaknázását szorgalmazzák, amely a jövőben nagymértékben átalakíthatja az energiaszektort.
Ha arra gondolunk, hogy vajon mi lehet a következő évek egyik legígéretesebb befektetése, akkor a legtöbbeknek szinte biztosan olyan dolgok jutnak eszébe, mint a bitcoin, esetleg a Tesla vagy az elektromosautó-gyártók, de mostanában a digitális műalkotások iránti érdeklődés is nagyon felfutott. Van azonban a részvénypiacoknak egy viszonylag apró szegmense, ami felett a legtöbben eddig átnéztek, ez pedig nem más, mint az uránbányászat. Az atomerőművek még mindig a világ energiaellátásának a 10 százalékát adják, egyáltalán nem rosszak a növekedési kilátások, és a karbonsemlegesség elérésében is fontos szerepük lehet. Ehhez képest az urán világpiaci ára már egy évtizede olyan alacsony, hogy a termelők még a lapátot sem nagyon hajlandóak a földbe tenni. Üzemanyag nélkül azonban nem igazán fognak működni az erőművek, így sokan arra számítanak, hogy az árfolyam is meglódulhat hamarosan, ezzel pedig a termelők és az élelmes befektetők is jól járhatnak.
A jelenlegi makropénzügyi környezet történelmi lehetőséget kínál a zöld gazdasági fellendüléshez, azonban a mai beruházási aktivitás mellett a tisztaenergia-rendszerre való átmenet örökké tartana, a világ pedig jelenleg egy nagyjából 3 Celsius-fokos globális felmelegedés és klímakatasztrófa felé sodródik - mondta a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) február végi éves konferenciáján tartott előadásában Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza.
Az Országgyűlés elé kerülhet a javaslat.
A végszámla elérte az 5000 milliárd forintot.
Aki szólni mert, azt megbüntették.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
