Fél évezredes történetében első ízben korlátozni kényszerülhetnek a vízfogyasztást a 5,6 millió lakosú chilei fővárosban a rekordhosszúságú, 13. éve óta tartó szárazság miatt.
A globális átlagos, egy évre számított üvegházhatású gázok kibocsátása 2010-2019 között az emberiség történetének legmagasabb szintjén volt, de a növekedés üteme lelassult. Azonnali és mélyreható kibocsátáscsökkentés nélkül minden ágazatban elérhetetlen a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozása. Ugyanakkor egyre több bizonyíték van arra, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések elengedhetetlenek - derül ki az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) ma közzétett jelentéséből. Az is bebizonyosodott, hogy a felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozásához legkésőbb 2025-ig el kell érni az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csúcspontját (de még ha 2°C-os csökkenést célzunk meg akkor is) és 2030-ig már 43%-kal kell csökkenteni.
Szélsőséges időjárás, jégkár, fagykár – egyre több és egyre koncentráltabb formájú kárigénnyel találkoznak a biztosítók Magyarországon is, mindeközben egy sor szabályozói elvárásnak kell tudni megfelelni. A Portfolio Biztosítás 2022 konferenciájának zöld biztosítókról és biztosításokról szóló, Csurgó Ottó által moderált panelbeszélgetésében a résztvevők a megváltozott kártapasztalatokról, a klímaváltozás miatti díjemelés szükségességéről és a zöld irányba tett előrelépések fontosságáról is beszéltek.
Európában éppen Magyarországot veszélyezteti a leginkább a nyugat-nílusi láz elterjedése, a gröndlandi jégtakaró nagyon rövid idő alatt el fog olvadni, az ipari forradalom előttihez képest 1,5 fokos felmelegedést pedig már úgy tűnik, nem kerülhetjük el – mondta Ürge-Vorsatz Diána CEU-professzor, az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) III. Munkacsoportjának alelnöke a Portfolio Biztosítás 2022 konferenciáján tartott online előadásában. Kim Donát, a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője a jegybank eszközoldali klímastressztesztjét ismertette a biztosítók számára, amelynek eredményeit év végén publikálhatják, Pamela Schuermans az EIOPA részéről pedig az európai szabályozás állását ismertette.
Négy éve tartó szárazságtól szenved Madagaszkár: az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszálya mellett az országnak az erdőirtások hátrányos következményeivel is számolnia kell. A sziget déli részén több mint 1 millió embernek van szüksége élelmiszerellátmányra - írja a Reuters.
Egy új, műholdas adatokra támaszkodó kutatás eredménye azt mutatja, hogy az esőerdők 75%-a elveszítheti a helyreálló képességét, egy szárazság vagy a káros emberi tevékenységek után - írja a Bloomberg.
Több tényező miatt is drágulhat a következő években a kávé ára, az első drágulási hullámot már idén megérezhetjük, amellyel azonban nem lesz vége az áremelkedésnek – véli a Dallmayr ügyvezetője. A 300 éves múltra visszatekintő cégnél úgy látják: a klímaváltozás, az ebből fakadó félelem és az árupiaci spekuláció egyaránt felfelé hajtja a naponta több milliárd ember által fogyasztott ital árát. Már 2022-ben borítékolható az átlag 20 százalékos áremelkedés, a drága kávé pedig várhatóan a mindennapok része lesz még évekig.
Háborús helyzetben, amikor akár percek alatt változik meg az emberek élete, nagyon távolinak tűnik, hogy a 2050-es klímacélokon aggódjuk. Mégis fontos tudni, hogy ami most történik, az környezeti szempontból is súlyos károkat okoz legfőképp Ukrajnában, de Oroszországban egyaránt. Sőt, közvetve minden olyan országban, ahol hatalmas összegeket csoportosítanak át a hadipar számára. Összefoglaltuk, hogy a háborúk és a militarizáció milyen főbb módon károsítják a környezetet.
Folytatódhat a Homokhátság vízpótlását lehetővé tévő fejlesztési sorozat, a III/2. ütem kivitelezési munkái nettó 1,8 milliárd forintos szerződéses értéken valósulnak meg a klímaváltozással sújtott dél-alföldi térség aszály elleni védelme érdekében - írja a Magyar Építők.
Indonézia tőzeglápjait, Kalifornia erdőit és most már Argentína hatalmas vizes élőhelyeit is szélsőséges erdőtüzek pusztították, ami a tüzes jövő megelőzésének égető szükségességét is jelzi. A mostani előrejelzések szerint nemcsak hogy velünk maradnak a környezet, a gazdaság, és akár a lakosság számára is komoly veszélyt jelentő erdőtüzek, de a számuk egyre csak növekedni és növekedni fog - szerepel a Reuters összefoglalójában.
Az agrárium az egyik legjobban kitett iparág a klímaváltozás miatt egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárásnak. Ezért is fontos, hogy visszafogjuk a károsanyag-kibocsátásunkat, amíg még lehet, és ehhez ne csak a sokszor emlegett energiaiparban, hanem akár a mezőgazdaságban is eszközöljünk változásokat. A mezőgazdaság károsanyag-kibocsátás szempontjából nem a legszennyezőbb iparág, mégis a globális népességnövekedés miatt félő, hogy egyre nagyobb arányt fog képviselni az ÜHG-kibocsátásban (üvegházhatású gázok). A népesség számának alakulását nehezen lehetne befolyásolni, főleg a fejlődő országokban, így eredményesebb lehet az egyéni fogyasztási szokások változtatásában, illetve néhány esetben a technológiai újításokban keresni a javulási lehetőségeket. De vajon hogy ér össze az agrárjövő és a klímaváltozás? Egyáltalán csökkenthető a mezőgazdaság környezetterhelése? Vannak olyan mezőgazdasági ágazatok, amelyek veszélybe kerülhetnek Magyarországon a klímaváltozás miatt?
Az elkövetkező 30 évben akár annyival is megemelkedhet a világtengerek szintje, mint amennyivel az elmúlt 100 évben - jósolja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az amerikai óceán- és légkörkutató központ (NOAA).
Az elmúlt negyven év alatt 15 napról 11-re csökkent a havas napok éves száma és a csökkenés az elmúlt tíz évben lett látványosabb - olvasható a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően szakportál keddi cikkében.
Elképesztő károkat okozott a január 30-i orkán Magyarországon. Egyetlen nap katasztrofális időjárása nyomán közel harmadannyi kárbejelentés futott be a biztosítókhoz, mint a tavalyi teljes – négy hónapos – viharszezonban. A kárösszeg is kirívónak ígérkezik, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Stressztesztet indított tegnap az Európai Központi Bank annak kiértékelésére, hogy az általa felügyelt bankok mennyire felkészültek a klímakockázatból eredő lehetséges megrázkódtatásokkal szemben – közölte az európai jegybank.
Gyengének találta az eddigi gyakorlatot, ezért szigorít a bankok ESG-jelentéstételi követelményein, különösen a klímaváltozás banki könyvekben való kezelésével kapcsolatos előírásokon a párizsi székhelyű Európai Bankhatóság (EBA).
Szathmáry Eörs evolúciókutató szerint várható volt a koronavírus ilyen irányú mutációja, amit most is látunk, de szerinte nem dőlhetünk hátra, ez még csak a bemelegítés volt. Nem elég, hogy a koronavírus örökre velünk marad, jönnek még új betegségek a klímaváltozás miatt.
Nem szeretnek spórolni a vízzel a Santa Monica-hegység lábánál húzódó vagyonosabb körzetek, így aztán kénytelen keményebb eszközökhöz nyúlni a vízszolgáltató, a területet ugyanis évek óta komoly szárazság sújtja.
A globális felmelegedés a világ számos országában hoz évről évre új lokális rekordhőmérsékleteket, ám Kuvait - a világ egyik legmelegebb országa – gyorsan közelít ahhoz a ponthoz, hogy lakhatatlanná váljon – írja a Bloomberg.
2021 volt az ötödik legmelegebb év a Földön, amióta hivatalos mérések vannak, miközben a globális felmelegedésért felelős szén-dioxid és metán légköri koncentrációja új csúcsot ért el tavaly – közli az Európai Unió kutatóinak eredményeit a Reuters.