Nyilvánosságra hozták a glasgow-i klímacsúcs nyilatkozatának tervezetét
Az ENSZ nyilvánosságra hozta a glasgow-i klímacsúcs közös nyilatkozatának első tervezetét, amelyet a napokban várhatóan intenzív tárgyalások követnek – írja a Reuters.
Az ENSZ nyilvánosságra hozta a glasgow-i klímacsúcs közös nyilatkozatának első tervezetét, amelyet a napokban várhatóan intenzív tárgyalások követnek – írja a Reuters.
Mutatjuk, mit kell tudni a lakossági napelem pályázatról, milyen előnye van a napelemnek, hogyan működnek, és persze azt is, milyen hátránya van a napelemnek.
Miközben Glasgowban, az ENSZ klímacsúcsán (COP26) a világ vezetői arról tárgyalnak, hogy mit tegyenek a klímaváltozás lassítása érdekében, a bolygón jó néhány olyan ország van, amelynek már az is kevés lenne, ha holnaptól egyetlen köbméternyi károsanyag sem távozna a légkörbe. Egyes országokat egyszerre fenyeget a szárazság, illetve a heves esőzések és áradások, a mezőgazdasági művelés ellehetetlenül, milliók éheznek, de olyan ország is van, amely a földdel, pontosabban a vízzel válhat egyenlővé, ha nem tudunk megálljt parancsolni az ember által beindított folyamatoknak. A cikkben felsorolt öt ország mindegyikére jellemző, hogy a világ szén-dioxid-kibocsátásának elhanyagolható része esik rájuk, mégis ők szenvednek leginkább a globális felmelegedés hatásaitól. Persze – sajnos – könnyedén választhattunk volna öt másik országot is, de az itt tárgyalt öt ország példája képet ad arról, hova juthatunk, ha nem cselekszünk időben.
"Ellentétes nézetek léteznek azzal kapcsolatban, hogy a központi bankoknak milyen szerepet kell vállalniuk a klímaváltozás elleni küzdelemben (Rachael King, Central Banking, 2021. június 9.). Egyesek az aktív szerepvállalás mellett érvelnek, míg mások a hatáskörök túllépésétől tartanak", írja Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
Huszonnégy év telt el a kiotói egyezmény elfogadása óta, amely az első, széndioxid-kibocsátás csökkentését ígérő globális megállapodás volt. Az emisszió mértéke azonban tovább növekedett, mivel egyetlen egy politikai vezető sem akar nagy költségeket megfizettetni az állampolgáraival. Amire szükség van, az az, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a zöld energia kutatására. Ha a világ egy olyan zöld energiát talált volna már fel, amely olcsóbb a fosszilis energiahordozókhoz képest, akkor megoldottuk volna a globális felmelegedés kérdését.
Az Antarktisz szén-dioxid-mentesítésének lehetőségét tanulmányozzák új-zélandi kutatók.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint az emberiség már nem áll olyan reménytelenül vesztésre a klímaváltozás elleni mérkőzésen, mint az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló, két napja kezdődött 26. ülése (COP26) előtt.
Évtizedek óta arról beszélünk, hogy a világ a 24. órában van a klímakatasztrófa elkerüléséhez, ami így hiteltelen, így egyértelmű cselekvésre van szükség, és Magyarországon már törvény van a 2050-es klímacélról, amit el is kezdtek megvalósítani, így például "2030-ig biztosan, de reményeink szerint talán már 2026-ra beszüntetjük a szénalapú áramtermelést" - ezekről beszélt Áder János a skóciai Glasgowban az ENSZ klímacsúcstalálkozóján. Áder János hétfő esti felszólalásában kitért rá, hogy Magyarország az év végéig kiépülő 3000 megawattról 2030-ig 6500 megawattra növeli a naperőmű-kapacitást, 2030-tól a városi tömegközlekedésben csak elektromos buszokat használ, addig is folyamatosan cseréli a járműparkot, és mindezzel együtt jelentős erdőtelepítési programot is végrehajt.
Csatlakozik az Erste Csoport az ENSZ Net-Zero Banking Alliance kezdeményezéshez, a bankcsoport aláírja az ENSZ felelős banki tevékenység irányelveiről szóló okmányát is – közölte a bank. A társaság már 2023-tól klíma-semleges működést tervez.
Vasárnap kezdődött el az ENSZ, COP26 névre hallgató klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vesz részt. A csúcsot nagy várakozások előzték meg, a világ országainak elsősorban arra kell választ találni, hogy miként érhető el a párizsi megállapodásban szereplő legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó célkitűzés megvalósítása. A felelősségteljes feladat ellenére nem teljes a vezetők figyelme, Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök is elbóbiskolt a konferencia alatt.
Vasárnap kezdődött el az ENSZ, COP26 névre hallgató klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vesz részt. A csúcsot nagy várakozások előzték meg, a világ országainak elsősorban arra kell választ találni, hogy miként érhető el a párizsi megállapodásban szereplő legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó célkitűzés megvalósítása. Ehhez minden országnak cselekvési tervet kellett kidolgoznia, azonban sokan, főleg a nagy szennyezők tartózkodtak az ambiciózus ígéretektől. Félő továbbá, hogy ismét fellángol az ellentét a világ fejlett és fejlődő országai között a klímabarát működésre való átállás miatt felmerülő költségek fedezését illetően. Éppen ezért sokan pesszimista várakozásokat fogalmaztak meg a csúcs eredményeinek vonatkozásában, abban azonban egyre többen értenek egyet, hogy azonnali cselekvésre van szükség a klímaváltozás megfékezése érdekében.
António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken sürgette a G20-csoport vezetőit, hogy az éghajlatváltozással szembeni fellépés jegyében tegyenek többet az országok közötti, veszélyes szintű bizalmatlansággal szemben, és nyújtsanak támogatást a szegényebb országoknak.
Éles véleményt fogalmazott meg a klímaváltozással kapcsolatban Arnold Schwarzenegger, a világ egyik legismertebb testépítője, aki 2003 és 2011 között Kalifornia kormányzója volt. Schwarzenegger a közelgő COP26 klímacsúcs okán adott interjút a BBC-nek.
India, a világ harmadik legnagyobb károsanyag-kibocsátója nem hajlandó egyelőre célul kitűzni a nettó zéró emissziót, helyette inkább azt szeretné, ha a világ országai kollektíven létrehoznának egy keretrendszert, mely mentén „csökkenteni lehet a károsanyag-kibocsátást”, elkerülve ezzel a globális hőmérséklet veszélyes növekedését.
Emmanuel Macron francia államfő azt kérte kedden kínai kollégájától, Hszi Csin-pingtől, hogy "folytassa a kiegyenlítést" az Európai Unió és Kína között, azaz tegye hozzáférhetőbbé a kínai piacot az uniós tagállamok számára - jelezte a francia elnöki hivatal.
Joe Biden amerikai elnök egy-egy jelentést rendelt meg a Fehér Háztól, a Pentagontól, illetve a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatalától, melyek a klímaváltozás nemzetbiztonsági kockázatait elemzik. A hírszerzés által készített Nemzeti hírszerzési becslés a klímaváltozásról sötét jövőt jósol, ha nem sikerül megálljt parancsolni a globális felmelegedésnek. Az egyre szélsőségesebb időjárásnak, a szárazságoknak és az áradásoknak, illetve a súlyosbodó vízhiánynak köszönhetően erősödni fog a migráció, ami újabb konfliktusokat fog szülni szerte a világon. A jelentés szerint a jelenlegi erőfeszítések nem elégségesek arra, hogy elérjék a párizsi klímaegyezményben kitűzött célokat. Az egyes régiók destabilizálódása és a migráció az Egyesült Államok nemzetbiztonságát is fenyegeti.
Háztartások százezrei maradtak áram nélkül az Egyesült Államokban a Csendes-óceán felől érkező, rendkívül heves ciklon miatt, amely végigsöpört az ország nyugati partjának nagy részén, nyomában heves esőzésekkel, viharos szelekkel, áradásokkal és földcsuszamlásokkal.
Bár a koronavírus-járvány első évében sok helyen hetekre leállt a gazdasági élet, az egyre drámaibbá váló klímaváltozást ez sem állította meg. A legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban rekordértékűre emelkedett - közölte hétfőn Genfben a Meteorológiai Világszervezet (WMO). A növekedés ráadásul a 2011-2020 közötti évek átlagánál is erőteljesebb volt.
Amerika vezető pénzügyi felügyeleti szervei megtették az első lépést egy közös, a klímaváltozás pénzügyi kockázatait figyelő és elemző rendszer felállítására – számol be a hírről a Yahoo Finance.
A Biden-kormány arra figyelmeztet, hogy az éghajlati válság valószínűleg erősíteni fogja a határokon átívelő összecsapásokat, súlyosbítani az édesvízzel és a migrációval kapcsolatos konfliktusokat, és instabilitást eredményez, különösen a fejlődő országokban, ami veszélyeztetheti a globális biztonságot – írja a Guardian.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
