• Megjelenítés

kutatás-fejlesztés-innováció

NGM: a nagyvállalatoknak is szól az egyik K+F pályázat

Az augusztus 25-én megjelent 3 pályázati felhívás a vállalati K+F+I tevékenység intenzitásának növelését ösztönzi, összesen 71 milliárd forint értékben - hangsúlyozta az új pályázatok kapcsán kiadott közleményben Rákossy Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára - amint arra tegnapi cikkünkben mi is rámutattunk - többek között azt emelte ki, hogy a "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című pályázaton nagyvállalatok is indulhatnak. Ez kivételes lehetőség a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, mivel a kiírások döntő többségében a nagy cégek nem "rúghatnak" labdába.

Itt az újabb nagy hír: kiírták a 3 kutatás-fejlesztési pályázatot! (2.)

Megjelent ma a kormány hivatalos pályázati oldalán a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében három olyan, a vállalatok által már régóta nagyon várt kutatás-fejlesztési és innovációs pályázat, amelynek augusztusra előrehozását már nyár elején jelezte a kormány. A mai megjelenés miatt a pályázatok beadhatósága nagyjából egy hónap múlva indul el és a felhívások az új szabályok alapján 2 évig, illetve keretkimerülésig nyitva lesznek. A három pályázat együttes keretösszege egyébként 71 milliárd forint, ami sokkal magasabb a tavasszal jelzett eredeti terveknél. A keretemelés azonban nem váratlan az elmúlt hónapokbeli kormányzati jelzések alapján.

Százmilliárdok nyílnak meg a magyar kutatók előtt is

Az Európai Bizottság a minapi fogadta el az Európai Kutatási Tanács (EKT) 2016-os munkaprogramját és ezzel összefüggésben már meg is hirdette az első, a jövő évben támogatást jelentő pályázatát a fiatal kutatóknak. A Bizottság döntése alapján a munkaprogram 1,67 milliárd eurót tartalmaz, és az új pályázatokra állampolgárságtól függetlenül az Európában tevékenykedő - illetve ide települő - legkiválóbb kutatók pályázhatnak, hogy áttörést ígérő elgondolásaikon dolgozzanak.

Középmezőnyben végzett Magyarország az uniós K+F pályázatoknál

Magyarország a beadott pályázatok számát és értékét tekintve is a 16. helyezést érte el a tagországok között az EU kutatás-fejlesztésre kiírt, tavaly zárult hétéves pályázati ciklusában - tette közzé a projektek ellenőrzéséért európai szinten felelős KPMG. Programszinten a beadott 7391 magyar pályázatból kereken 1500 nyert összesen 278 millió eurót. A legsikeresebb magyar pályázó a Budapesti Műszaki Egyetem volt a maga 113 sikeres projektjével.

Mire figyeljünk a júliusban érkező kutatás-fejlesztési pályázatoknál?

Öt olyan új uniós pályázat is várható a délelőtti bejelentés alapján már júliusban, amely a kis- és középvállalkozói kör számára érdekes lehet, de fontos tisztában lenni néhány fő tendenciával a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatoknál - hívta fel a figyelmet Dr. Somogyi Andrea a Napi Gazdaság mai konferenciáján.

Új pályázati rendszer indult kiemelkedő magyarországi kutatóknak

Új pályázati rendszert hív életre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal). A pályázattal olyan kiemelkedő hazai kutatókat kívánnak támogatni, akik az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain kiváló minősítést kaptak, de végül mégsem részesültek támogatásban. A pályázati kiírás célja, hogy az ígéretes felfedező kutatásokat folytatók ne kényszerüljenek megszakítani vagy külföldön folytatni tudományos munkájukat, hanem magyar fogadóintézményben, kiszámítható körülmények között készülhessenek fel egy újabb, még magasabb színvonalú ERC-pályázat benyújtására.

Pálinkás: így kell elköltenünk 750 milliárd forintot

Olyan fejlesztésekbe érdemes az államnak befektetni a 750 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztési és innovációs EU-forrást, amelyeknél megvan az az esély, hogy a végtermék a világpiacon is eladható - hangsúlyozta a Napi Gazdaságnak adott interjúban Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke szerint ugyanis ez teremti meg az alapot arra, hogy 2020 után is tartós növekedési pályán maradjon az ország és közben az államnak a startup cégek kinevelésében is segítenie kell egy újfajta kockázati tőkeprogram keretében. Leszögezte, hogy az uniós forrásokat okosan kell felhasználni, mert "ha elkövetjük azt a hibát, hogy az eddig finanszírozott projekteket a hazai helyett uniós pénzből fizetjük tovább, nem jutunk előbbre", így tehát "az uniós forrásokra nem helyettesítőként, hanem kiegészítőként kell gondolni".

Mire készüljünk a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatoknál?

Az intézményrendszer mindenképpen igyekszik tartani a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban lefektetett idei pályázati menetrendet, így őszre megjelenhetnek a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok, noha érzékelhető még a nézetkülönbség a szakpolitikát képviselő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, illetve az uniós ügyeket koordináló Miniszterelnökség között - mutat rá az aktuális helyzetre Boros Áron, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezetője.

Újabb világraszóló magyar sikertörténet született

A napokban hirdették ki az Európai Unió kkv-knak szóló kutatás-fejlesztési pályázata második fázisának eredményeit és a nyertesek között egy budapesti székhelyű cég is feltűnik, ami igen nagy, mondhatni világraszóló sikernek számít. A Hungaro Lux Light Kft. sikere azt jelenti, hogy bő félmilliárd forintnyi uniós forrást nyert arra, hogy az utcai LED-világítás hatékonyságát optikai kialakítás révén 15%-kal növelje. Ezzel a tavaly indult uniós keretprogramban már 9 magyar cég nyert, összesen 7,8 millió eurót, azaz közel 2,5 milliárd forintot.

Tovább emeli K+F kiadásait a GE

Tavaly a GE közel 25 millió dollárt költött Magyarországon kutatási és fejlesztési (K+F) célokra, ami nagyjából négyszerese az öt évvel ezelőtti összegnek, a tervek szerint a következő években a cég tovább növeli a K+F kiadásokat, miközben 150-500 új kutató felvételével is számol.

Az MTA elnöke is győzködte Junckert a beruházási terv módosításáról

Nem lehet megkurtítani az alapkutatások finanszírozását az Európai Unióban, ha Európa szeretne versenyben maradni az Egyesült Államokkal és a Távol-Kelettel - vázolta az Európai Bizottság elnökéről Juncker-tervnek nevezett beruházási terv finanszírozási hátterével kapcsolatos döntés negatív hátterét az M1 aktuális csatornán Lovász László. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a felvetést arra értette, hogy a beruházási csomag finanszírozása mögötti konstrukciót úgy alakították ki, hogy a következő évekbeli, kutatás-fejlesztésre szánt forrásokból többek között 220 millió eurót az alapkutatásra szánt forrásokból is elvonnának.

Csepreghy: triplázódik az EU-s kutatás-fejlesztési források mérete

A kormány azt tervezi, hogy a 2020-ig terjedő uniós költségvetési időszakban 750 milliárd forintot, a korábbi háromszorosát fordítja a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység támogatására - mondta Csepreghy Nándor, a magyar kormány fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy mai kecskeméti eseményen.

Mit tud felmutatni Magyarország a fontos világversenyen?

Veszélybe került Svédország hosszú évek óta megfigyelhető biztos első helye a leginnovatívabb európai nemzetek rangsorában, miközben Dánia lendületesen halad az első hely felé, a németek pedig öt éve egy helyben járnak - többek között ez derült ki az Európai Bizottság napokban nyilvánosságra hozott Innovatív Unió kutatási és innovációs eredménytáblájából. Magyarország 12 másik tagállammal együtt a "mérsékelt innovátorok" versenycsoportba került, igaz kedvező, hogy az elmúlt évek alapján fokozatosan javult a 8 csoportban 25 féle mutató alapján mért innovációs teljesítményünk. Ezt egyébként nagyon lehúzza a nem uniós doktori hallgatók aránya, és a közösségi design terén is jóval alulmúljuk az európai átlagot. A lengyelek évek óta folyamatosan lemaradnak tőlünk az innovációs teljesítményben, a románoknál pedig folyamatosan romló tendencia azonosítható. Ha az Európai Uniót egyben nézzük a globális versenyben, akkor elmondhatjuk, hogy az Egyesült Államok és Japán folyamatosan veszít innovációs teljesítménybeli előnyéből, Kína alacsony szinten stagnál az EU-átlaghoz képest, Dél-Korea előnye viszont megállíthatatlanul növekszik.

Kutatás-fejlesztési pályázaton indulna? - Ezt fontos tudnia

Idénre mindössze 11,3 milliárd forintos pályázati keretre vállalhat kötelezettséget a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, de ebből is csak 7 milliárd forintot fordíthat a hazai innováció támogatására - derül ki egy friss kormányhatározatból. A kutatás-fejlesztés és innováció területén mozgó reálgazdasági szereplők tehát csalódottak lehetnek az NKFTA idei csekély pályázati forrásai láttán, igaz fontos tudniuk, hogy ezen felül jóval nagyobb pályázati keretek nyílnak meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) egyéb szervek kiírása nyomán.

Elhalasztották a fontos budapesti EU-s intézmény zárszámadását

Indokolatlan meghívásos közbeszerzések és a kifizetések elégtelen előzetes és utólagos ellenőrzése miatt az Európai Parlament őszig elhalasztotta a Budapesten található Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2013-as zárszámadását - derül ki a Parlament mai hírleveléből. A budapesti ügynökség mellett a Tanács és az Európai Tanács, illetve két uniós közös vállalkozás zárszámadását halasztotta el a ház, amely összesen 52 jelentésről szavazott az ún. "mentesítési eljárásˮ keretében.

A magyar K+F kiadások ötödét a gyógyszeripar adja

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) tagvállalatai 68 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre 2013-ban, ami 6,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest - derül ki egy friss felmérésből.

12 magyar kutatócsoport nyert százmilliókat az MTA pályázatán

Kihirdette a Lendület pályázat idei győzteseit Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerdán. A kiválósági program keretében 2015-ben 12 új kutatócsoport alakulhat egy-egy kimagasló teljesítményű fiatal kutató vezetésével. Az MTA a 12 új kutatócsoportot 2015-ben összesen 400 millió forinttal támogatja.

Uniós tízmilliárdokból épül a szegedi lézeres nagyprojekt

A kutatás-fejlesztési és innovációs célokra a most induló új uniós fejlesztési ciklusban összesen 750 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére és ebből az egyik nagyprojekt, a 64 milliárd forintos szegedi szuperlézer központ második, 36 milliárd forintos fázisát finanszírozó EU-s pályázat a napokban jelent meg - többek között erről beszélt egy mai budapesti sajtótájékoztatón Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője arra mutatott rá, hogy a különleges gép segítségével olyan vizsgálatok elvégzésére is mód nyílik, amelyek eddig nem voltak lehetségesek. Az eseményen részt vevő Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációsért felelős helyettes államtitkára többek között azt jelezte, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban összesen 237 milliárd forintnyi támogatást használtak fel a pályázók a hazánk versenyképességének erősítését célzó kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok révén.

Fennakadt a költségvetési szűrőn egy budapesti EU-s intézmény

A budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2013-as kiadásai is fennakadtak az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottságának szűrőjén. Az EITI-nek szeptemberig kell meggyőznie a képviselőket ahhoz, hogy megadják a mentesítést - tudósít a Bruxinfo.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Az egész világ egyetlen vadászgépről beszél: azt mondják, a legmodernebb európai gépeket győzte le a J-10C
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility