A vírushelyzet és a háború nélkül is a stabilizáció éveinek kell következnie a lakáspiacon - véli Varga Dénes, közgazdász, vezető elemző, a Build-Communication megbízásából készített összefoglalójában. A szakember a befektetési célú lakásvásárlók, a lakásépítés serkentésének árfelhajtó, színes, de ötletszerű palettája, valamint a kapacitás- és szakemberhiány oldaláról mondott véleményt a lakáspiac és az építőipar várható folyamatairól.
Európa-bajnokok a magyarországi lakásárak - derül ki az Ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Bizonyos tekintetben valóban azok, hiszen 2015 és 2021 között egyik uniós országban sem emelkedtek ilyen ütemben a lakásárak. De biztos, hogy minden tekintetben jár Magyarországnak az Európa-bajnoki cím? A keresőoldal elemzését tovább gondolva megnéztük, mi a helyzet ma az uniós országok lakáspiacán, hol, milyen négyzetméterárak mellett lehet ma lakást venni, mi történik, ha euróban számolunk és hogy állunk, ha a lakásárakat minden országban az átlagjövedelemhez képest nézzük.
Az Egyesült Államokban ugyan úgy tűnik, hogy átmenetileg megtorpant a lakásárak emelkedésének üteme, az továbbra is elképesztően magasan van. A széles körben követett S&P CoreLogic 20 várost magába foglaló lakásárindexe 19,1%-kal nőtt tavaly januárhoz képest - egészen brutális tempó, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a növekedés a 2021 januárjára jelentett 11%-os növekedési ütemet is felülmúlta. Mindezek fényében továbbra is jogos az aggodalom annak kapcsán, hogy vajon megint csak egy hatalmas buborék fújódik-e, azonban az elemzők szerint ezúttal van fedezete a drágulásnak. A CNBC elemzését szemlézzük.
Jelentősen emelkedett a lakáshitel-kihelyezések volumene az utóbbi években Magyarországon, aminek kapcsán egyre többen aggódnak a túlzott eladósodottság miatt. Látni kell azonban, hogy a hitelösszegek emelkedése mellett a lakások értéke is óriási emelkedésen van túl, így arra voltunk kíváncsiak, hogy az elmúlt, több mint egy évtizedben hogyan alakult az ország teljes lakáshitel-állománya az ország lakásállományának értékéhez képest. Valóban túl magas az eladósodottság?
A kontinensen Rigában és Vilniusban tudják a legmagasabb hozamszintet realizálni a befektetők a bérlakáspiacon - közölte a több európai nagyvárosban aktívan befektető Catella legfrissebb összegzését az Otthon Centrum. A legdrágábban Genfben és Londonban lehet bérelni egy négyzetmétert, míg Budapesten jóval kedvezőbbek az árak.
Majdnem hárommillió forintba kerül átlagosan egy hektár szőlő a Balatoni borrégióban, ez a legdrágább térség a hazai bortermő területek között. De nemcsak szőlősök, hanem lakóingatlanok ára is borsos: a Balatonfüred-Csopaki borvidéken kérik átlagosan a legtöbbet a lakásokért és a házakért, tavaly négyzetméterenként csaknem 660 ezer forintot. Ez az ár éppen félmillióval több mint a legolcsóbb, Tokaji borvidéken. A legdrágább és a legolcsóbb bortermő település között pedig több mint tizennyolcszoros a különbség - a Takarék Index legújabb elemzésének adatai alapján.
A járvány ideje alatt jelentősen növekedett a távmunkavégzés aránya a világon, és a home office vélhetően a jövőben is több munkaórát tesz majd ki. Az otthoni munkavégzés elterjedtségének növekedése az ingatlanpiaci lokációkra is hatással lehet, a munkahelyek elérhetősége átértékelődhet, mivel a távolabbi, olcsóbb helyszínekről is el lehet végezni a feladatokat. A lakóingatlanok keresletének változásához kapcsolódó hipotézis a járvány ideje alatt fánk-hatásként vált ismerté, amely azt írja le, hogy a nagyvárosok körüli területeken növekszik az otthonok iránti kereslet, míg a város belsőbb részei ránt csökken. A Budapest központjától mért elérhetőségi idő és a lakóingatlanárak 2019 és 2020-21 közötti változása alapján a távolság és a lakásárak között kimutatható volt pozitív összefüggés, egy perccel több utazás 0,24 százalékos lakásár-emelkedés többletet eredményezett, de nem állítható, hogy ez kizárólag a távmunkavégzés hatása.
Továbbra is aktívan foglalkozunk a hazai lakásárak alakulásával, miután a globális gazdasági környezet bizonytalanságai a magyar ingatlanpiacra is erős hatással vannak. Ennek tudatában készítettük el legújabb Hangulatfelmérésünket, melyben az ingatlanpiaci elemzőket és értékesítőket ezúttal kimondottan a lakásárak várható alakulásáról kérdeztük. Az újtól a használtig, Budapesttől a kistelepülésekig: mi várható a következő 12 hónapban?
Több mint 10 ezer szavazat érkezett a lakásárak változásáról szóló szavazós cikkünkre: "Bezuhannak a lakásárak, vagy tovább nőnek az égig?" - tettük fel a kérdést Olvasóinknak, akik többségében a növekedésre szavaztak. Igaz azonban, hogy a csökkenő szavazatok száma csupán néhány százalékponttal maradt el ettől, ami azt mutatja, hogy nincs egyetértés a hazai lakásár-változás irányát tekintve.
Az ismerőseim körében többen is vannak, akik rendre kérdezik, hogy mégis hogy mehetnek még mindig föl a lakásárak (és a lakbérek), miközben egyre nagyobb az infláció is? A kérdés igen összetett, a témában részletes elemzést is írtunk, aminek kapcsán kisebb szakmai vita is kibontakozott. Az egyik válasz a befektetői szándékban rejlik, hiszen az ingatlan hagyományosan jó befektetésnek számítanak, főleg az infláció ellen - de vajon tényleg annyi befektető van a piacon, hogy az ő hatásuk ennyire érződjön a lakásárakon? Főleg úgy, hogy nálunk nincsenek is jelen hatalmas intézményi befektetők, mint nyugaton? A Duna House adatai segítségével megvizsgáltuk mekkora arányt is képviseltek a befektetők az elmúlt 10 évben a budapesti és az országos lakáspiacon.
Március 23-át 2007 óta a Lengyel-Magyar Barátság Napjaként tartja számon a két nemzet. Az ünnepnap alkalmából a Duna House és lengyel leányvállalata, a Metrohouse összegyűjtötte a két ország ingatlanpiacának érdekességeit és legfontosabb alapadatait. Többek között azt is, hogy Lengyelországban milyen intézkedéssel kívánják a lakosságot - az egyedülállóktól kezdve a gyermekes családokig - támogatni abban, hogy saját lakáshoz jussanak.
Sokan sokféle várakozással jöttek ki az elmúlt napokban a lakásárak várható alakulásával kapcsolatban. Nemrég a Portfolio-n is megjelent egy véleménycikk, ami a lakásárak csökkenésének lehetőségét vetíti előre, míg mások további növekedést várnak. Annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb képet kapjunk, ismét több szakértőt megkérdeztünk, sőt olvasóink között is megosztottunk egy szavazást. Nézzük, ki mire számít!
A lakáspiaci vágyainkat tökéletesen meghatározza az, hogy milyen élethelyzetben vagyunk, a lakásvásárlás előtt állók nyilván a "csökkenni kezdtek a lakására" híreket, míg a tulajdonosok, vagyonukat ingatlanba tartó befektetők a "továbbra is szárnyalnak a lakásárak" című írásokkal fognak egyetérteni. Több véleménycikk is megjelent a Portfolio hasábjain az elmúlt időszakban, eljött hát az idő, hogy az Olvasóink is elmondhassák, hogy a tényeket (és nem a vágyakat) alapul véve, mire számítanak a hazai lakásárak változását illetően. Induljon a szavazás!
Igen aktív piaccal búcsúzott az óév és az idei év elején sem csökkent a kereslet a lakóingatlanok iránt, így a téli hónapokban, a december-februári időszakban tovább csökkent a vevői alku lehetősége. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb értékesítési adatai alapján az eladók szinte minden település- és ingatlantípus esetén nyeregben érezhették magukat, éves szinten 1,5 százalékponttal, a megelőző három hónappal összehasonlítva pedig 1,1 százalékponttal csökkent országosan az átlagosan elérhető árengedmény mértéke. Ehhez hasonló változásokat mutatnak a Duna House árengedményre vonatkozó statisztikái is.
Tovább robog a vonat a fővárosban az új lakások piacán, ahol az élet egyelőre zavartalanul folytatódik tovább: a lakásárak a Budapesti Lakáspiaci Riport szerint újfent nagyot ugrottak és új rekordszinteket is állítottak be mind átlagáron, mind átlagos négyzetméteráron. Az árnövekedés mellett azonban még mindig lehetséges olcsón lakáshoz jutni, azonban egyre nehezebben - míg az előző negyedévben közel 100 lakás volt elérhető 30 millió forint alatt, addig most már csak 30 darab.
Az új építések szárnyalnak és a használt lakások iránt is élénk az érdeklődés, de nem mindig egyszerű megtalálni azt az ingatlant, ami ár-érték arányban a leginkább megfelel az elképzeléseinknek. Hol vegyünk lakást, mekkora legyen, vállaljuk-e a felújítással járó nehézségeket? Az OTP Bank kutatásának eredményei alapján a lakásvásárlók közel fele szembesült már hasonló kérdésekkel és az is előfordul, hogy a vágyaink nincsenek összhangban pénzügyi lehetőségeinkkel, ezért érdemes előre gondolkozni és kompromisszumra készen belevágni az otthonkeresésbe.
Frissítés: A cikk címe egy idézőjeles idézet egy beszélgetésből, nem az elemzés végső megállapítása. Pont ellenkezőleg. A végső megállapítás a cikk végén, az utolsó részben található.
A lakásárak változása, alakulása (köszönhetően annak, hogy a lakosság mintegy 90%-a saját (avagy családi) tulajdonú lakásban él, vagy rendelkezik vele) mindig is a legfontosabb témák között szerepel a hétvégi húsleves, vagy kocsma pultja mellett, amikor helyzet van. Aki elad nyilván drágán szeretne, aki vesz, az olcsón, aki örököl vagy válik, az gyorsan, aki befektetésnek, az megfelelő hozamelvárással, aki fiatal és az elsőt veszi, az manapság szinte reménytelenül (elsősorban a Fővárosban, vidéken sokkal közelebb van az elérhető, egy gyerekeket vállaló párnak, köszönhetően a nem diverzifikált támogatási struktúrának), de lényegében a lakásárak várható mozgása elég széles körben érinti a lakosságot és szerencsére a legtöbben értünk is hozzá, és van X meglátásunk, amivel igazolni véljük gondolatainkat. Legyen akkor egy Portfolio "jóslás" is azzal kapcsolatban, hogy mire számíthatunk a jelenlegi tudásunk alapján a lakáspiacon, ami nyilván az árakra is komoly hatással lesz. Szakadnak, csökkennek, stagnálnak, vagy nőnek tovább a lakásárak?
Hétfő délelőtt tovább folytatódott a forint euróval szembeni gyengülése, ahogy a hazai deviza szinte percenként ért el új mélypontokat, majd 10 óra körül sikerült a 400 forintos euróárfolyamra is bekacsintani. A gazdaság legtöbb szereplője feszülve figyeli a forint "szabadesését" és nincs ez másképp az ingatlanpiacon se, ahol egyes szegmensekben túlnyomó többségben van az euró alapú elszámolás. A kereskedelmi ingatlanpiacon szinte mindent euróban számolnak, a lakáspiacon pedig óriási helyzetelőnybe kerülhetnek a külföldi lakásvásárlók - elsősorban Ausztriából, Szlovákiából és Romániából.
Egyre nagyobb üzlet Európában a piaci alapú bérlakásszektor. Bár Magyarországon még nem beszélhetünk érdemben erről az ágazatról, a Savills felmérése szerint a kontinens 12 országában, összesen 92,3 milliárd euró értékben történtek ilyen irányú befektetések tavaly. Éves alapon mindez 79 százalékos növekedést jelent, az elmúlt öt év átlagában pedig 120 százalékot.
2021 a visszapattanás éve volt az ingatlanpiacon, amit idén további fellendülés fog követni - írja a Market Outlook 2022 kiadványában a CBRE. A szektor növekedésének egyik motorja a lakáspiac lesz majd, ahol az árak - hiába várják már nagyon sokan - továbbra is csak emelkedni fognak, köszönhetően a továbbra is szűk kínálatnak és az emelkedő kamatkörnyezet ellenére is erős keresletnek.
