Az elmúlt két évtized lakáspiaci robbanása"egyenlőtlen, meg nem érdemelt és megadózatlan" vagyonnövekedést generált Nagy Britanniában, írja a Financial Times egy új kutatásra hivatkozva. A tanulmány szerint a vagyonnövekedés rendkívül egyenlőtlenül oszlott el az emberek között és elsősorban a gazdagok, az idősek és a londoniak profitáltak belőle.
A koronavírus hatására tavaly épp csak megtorpanó lakáspiac idén látványosan meglódult. 2021-ben mind a forgalom, mind az árszint éves alapon 10-15 százalék közötti mértékben emelkedhet - derül ki a legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérképből. A nyolcadik éve tartó folyamatos, éves alapú reálár-növekedést most leginkább a kibővített lakástámogatási rendszer, az inflációs félelmek, illetve a megkezdett kamatemelés ellenére is vonzó hitellehetőségek támogatják. Nézzük, hol mennyiért cseréltek gazdát a lakások 2021 első három negyedévében!
A fővárosban közlekedő gépjárművek száma folyamatosan emelkedik és az ezzel együtt járó lég- és zajszennyezés, forgalomnövekedés, parkolásra használt közterületek bővülése jelentősen rontják a budapesti lakosok életminőségét. A parkolási lehetőségek csökkentése és a tágabb értelemben vett forgalomcsillapítás ezen a helyzeten változtathatna és áttételesen ugyan, de az ingatlanpiacon is éreztethetné jótékony hatását. Január elsejétől a VII. kerületben is elindul az átmenő gépjárműforgalom csökkentését célzó kizárólagos lakossági parkolás, ennek kapcsán az OTP Ingatlanpont az autózás visszaszorításának lehetséges hatásait vizsgálja a korábbi évek példáin keresztül.
A hazai lakásértékesítésekben mindig is fontos szerepe volt a befektetési célú eladásoknak. Amellett, hogy a tranzakciószámok egy jelentős részét ezek teszik ki, az ilyen céllal üzemeltetett ingatlanok a bérlakáspiacot is erősítik. Az utóbbi időben azonban a befektetők aránya csökkent. Hogy pontosan milyen mértékben, azt az MNB Lakáspiaci Jelentése alapján néztük meg.
Gyakran hangzik el érvként, hogy hiába drágábbak a régió fővárosaiban a lakások Budapesthez képest, ott a jövedelmek is annyival magasabbak, hogy könnyebbé teszik a lakásvásárlást. A korábbi években többször foglalkoztunk már a kérdéssel, hasonlítottuk már össze az országos átlagjövedelmeket a fővárosok lakásáraival, ezúttal azonban - az Ingatlan.com számításai alapján - a fővárosok nettó átlagjövedelmeit és átlagos lakásárait hasonlítjuk össze, megmutatva, hogy Budapest, Bukarest, Pozsony, Prága és Varsó közül, hol, mekkora terhet jelent egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlása.
Tovább emelkedtek a hazai lakásárak. A vidéki városokban kiemelkedő mértékű drágulás volt tapasztalható, de Budapesten – egy év stagnálást követően – szintén emelkedtek az értékesítési árak. 2021-ben szűkült a Budapest és a megyeszékhelyek közti árolló. Országos átlagban a lakásárak éves növekedési üteme 13,3 százalékra gyorsult 2021 második negyedévére, míg ugyanebben az időszakban Budapesten 9,1 százalékos, a vidéki városokban 18,2 százalékos éves árdinamika volt megfigyelhető - derül ki az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentéséből.
Ugrásszerűen nőtt a fővárosi agglomeráció lakásárszintje tavaly óta, itt már 50 millió forintba kerül egy átlagos használt lakás - olvasható a KSH második negyedéves lakáspiaci jelentésében. Ennek kapcsán kíváncsiak voltunk arra, hogy mit jelent ez a valóságban, vagyis Budapest elővárosi térségében hol, milyen arányú és mértékű volt a tényleges áremelkedés, így a KSH-tól elkértük az erre vonatkozó pontos számokat.
A tegnapi KSH lakásárindexet követően az MNB is kiadta 2021 második negyedéves lakásárindexét. Ez alapján a KSH-hoz képest valamivel nagyobb, negyedéves alapon 3,1, éves szinten 13,3 százalékos volt az országos áremelkedés. Bár az adatok még itt is előzetesek, egyelőre úgy tűnik, hogy ha mérsékeltebb ütemben is, de tovább folytatódik az áremelkedés a hazai ingatlanpiacon.
Kijött a KSH legfrissebb, 2021 második negyedéves lakásárindexe, ami szerint az idei év első és második negyedéve között minimálisan, mindössze 0,5 százalékkal emelkedtek országos átlagban a lakásárak. Az éves drágulás üteme viszont relatíve magas, 11,5 százalék, ami annak is köszönhető, hogy a 2020 április-június közti időszakban elsősorban a járvány bizonytalanságai miatt kis mértékben visszaestek az árak, így az ahhoz viszonyított drágulás most meglehetősen magas.
Minden használt ingatlantípusnál nőtt a négyzetméterár az egy évvel ezelőttihez képest - derült ki az Otthon Centrum megyei jogú városokra vonatkozó összesítéséből. A tanulmány szerint a társasházi és panellakások, illetve a családi házak áremelkedése között 5-20 százalék közötti a szórás. A megyei jogú városokban a társasházi lakások négyzetméterára 387 ezer forintra nőtt idén. Ez az ár 10,3 százalékkal magasabb, mint a 2020-ban mért érték.
Még a tavalyi átlagos hozamszinttől is elmarad az idei, a befektetési célú lakóingatlan-vásárlásoknál a Takarék Index elemzése szerint. A használt lakások esetében csökkent a sajáttőke-arányos nyereség, míg a fővárosi új lakások esetében stagnált. A legnagyobb hozamot vidéki használt ingatlan vásárlásával lehet elérni, a budapesti belvárosi lakásokkal a legkisebbet, 4 és 9,5 százalék között mozognak az átlagos értékek.
A tavaly berobbant járvány hatásaként sokan számítottak arra, hogy a következő években megállhat az áremelkedés, sőt egyesek tartós árcsökkenést prognosztizáltak. Ma viszont már látjuk, hogy ez nem következett be. Mi játszhatott szerepet abban, hogy egy ilyen globális esemény sem tudta megállítani az évek óta tartó áremelkedést? Mi történt az elmúlt tíz évben a hazai lakáspiacon, mennyire tekinthető egészségesnek a mostani árszint, a tranzakciószám vagy az épülő lakások száma? Hol és mennyire éri meg ma lakásba fektetni a pénzünket? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Valkó Dáviddal, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjével.
Annak ellenére, hogy látszólag gombaként nőnek ki a földből az új lakások, a keresletet, úgy tűnik, nem lehet kielégíteni. A budapesti újlakás-piacon nemrégiben elértük az egymillió forintos négyzetméterárat és vannak kerületek, ahol a 2 millió sem lenne túlzás. A főváros mellett vidéken is nagy a mocorgás, főleg a Balaton környékén: Veszprém és Somogy megyében az átlagos négyzetméterár már a budapestit is meghaladja - derül ki a legfrissebb Vidéki Lakáspiaci Riportból.
A lakáspiac a 2008-as összeomlás előtt kevésbé volt népszerű téma az elemzők, közgazdászok, de még a gazdaságpolitikai döntéshozók körében sem. Az összeomlás és az alacsony árak után aztán a 2010-es évtized második felében valósággal kilőttek az árak, amelyet a természetes helyreállás mellett a lakáspiaci támogatások is fűtöttek. Cikkünk első részében bemutattuk, hogy milyen hatással volt az ingatlanárakra a koronavírus, a módszertanunkról is ott írtunk részletesen. A mostani részben áttekintjük a hosszú és rövid távú bérleti piacok nagyvárosi sajátosságait a járvány időszakában, megvizsgáljuk, hogy beszélhetünk-e kiszorító hatásról az eladói és a bérleti piacok között, illetve bemutatjuk a nagyvárosok közötti legfontosabb eltéréseket.
Az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont 2015 óta méri fel a budapesti újépítésű lakások adatait negyedéves részletességgel, mostantól viszont a vidéki újlakáspiacra is külön elemzést készített, Vidéki Lakáspiaci Riport (VLR) néven. A féléves rendszerességű felmérésben azok a legalább tíz lakásos társasházban eladásra kínált új lakások szerepelnek, amelyek Magyarország vidéki térségeiben épülnek. Nézzük, mennyibe kerülnek az új lakások az egyes országrészekben!
Jobban élünk-e ma, mint 10 évvel ezelőtt? - merül fel a kérdés rendszeresen mindenki fejében. A KSH szerint a bérek továbbra is rendíthetetlenül emelkednek, mégis sokan úgy érzik, az infláció és az egyre dráguló lakhatás minden növekedést felemészt. Ha csak a nominális értéken számolt lakásárindexre nézünk, akkor például láthatjuk, ahogy országos szinten több, mint kétszeresére, Budapesten pedig több, mint 2,5-szeresére nőttek az árak 2010 óta és sokaknak az az érzése támad, hogy a béreink nem tartanak lépést ezzel az ütemmel. Nos, mi most megnéztük, hogy mi is a valóság és hogyan viszonyultak a keresetek a lakásárakhoz 2010-ben és 2020-ban: az adatok felemás képet mutatnak - a budapestiek például jogosan keserűek.
Tíz éve mindenki a piac fellendülésére várt, de azt valószínűleg senki sem gondolta volna, hogy a lakásárak 2021-re egyes területeken akár megháromszorozódhatnak. Az idei év kezdetén a 2020-as konszolidáció, a kivárás és a koronavírus járvány hatása miatt a forgalom legfeljebb lassú növekedése látszott a legvalószínűbb forgatókönyvnek, azonban – elsősorban az újonnan bevezetett otthonteremtési támogatások hatására – a piac a vártnál gyorsabban talpra állt és az árak már tavasszal növekedésnek indultak. Ma pedig nem látható olyan tényező, ami miatt az ingatlanpiac ismételt megtorpanására lehetne számítani – állapították meg az OTP Ingatlanpont szakértői.
A lakóingatlan-piac számos meglepetést tartogatott az idei évben: míg januárban a legfőbb kérdés az volt, hogy meddig csökkenhetnek az árak, ősszel már ismét azt kellett latolgatni, hogy meddig drágulhatnak még az ingatlanok. A folyamat azonban korántsem példa nélküli, az elmúlt tíz évben számos alkalommal gondolhattunk arra, hogy már tényleg nincs hová növekednie az áraknak. Az OTP Ingatlanpont szakértője az elmúlt évtized főbb magyarországi lakáspiaci mérőszámait elemezte.
Nemrég írtunk arról, hogy a budapesti új lakások átlagos négyzetméterára idén nyáron elérte a lélektani 1 millió forintos határt, emellett azonban más is történt az elmúlt negyedévben a hazai újlakáspiacon. Az alábbiakban a Budapesti Lakáspiaci Riport segítségével ezeket gyűjtöttük össze.
Idén augusztusban Angyalföld volt a legkeresettebb városrész Budapesten a lakásvásárlók körében, amit Zugló és Újbuda követett - derül ki a Duna House Barométer legfrissebb elemzéséből. A tanulmány azt is bemutatta, hogy jellemzően mennyi idő alatt, mekkora áralku mellett lehet értékesíteni a lakásokat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A cél az értékes szilícium kinyerése.
A kérdést a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamarával együttműködésben készült cikkünkben vizsgáltuk meg.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
