Az Európai Unió fontolóra veszi a metánkibocsátási szabályok módosítását, hogy elősegítse az amerikai LNG-importot és elkerülje a kereskedelmi konfliktust az Egyesült Államokkal - a tervezett lazításokról akár már ma is dönthetnek.
Az éjszaka kirobbant izraeli–iráni konfliktus miatt jelentős emelkedéssel indult a kereskedés a holland TTF gáztőzsdén. A piaci szereplők attól tarthatnak, hogy a Hormuzi-szoros körüli feszültségek kockázatot jelentenek az európai LNG-ellátás biztonságára is - ráadásul nem csak Európában okozhat gondot.
Komoly dilemma előtt állhat az Európai Unió, amely egyrészt csökkentené energiafüggőségét, másrészt viszont kereskedelmének jövője függhet attól, hogy hajlandó-e túlvásárolni magát az amerikai cseppfolyósított földgázból. Bár úgy tűnik az orosz importtól való függetlenedés mellett már elköteleződött az EU, az energiaátmenet közel sem halad tökéletesen, de az is kérdés, hogy érdemes-e pusztán az amerikai LNG-re támaszkodni, amikor az országot vezető elnök szinte napról-napra változtatja az álláspontját.
A Woodside Energy, Ausztrália vezető gáztermelője, csütörtökön bejelentette, hogy hosszú távú LNG-értékesítési megállapodást kötött a német Uniperrel, amely évi egymillió tonna cseppfolyósított földgáz szállítását foglalja magában a louisianai LNG projektjéből, valamint további egymillió tonnát a vállalat globális portfóliójából.
Az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgáz (LNG) iránti ázsiai érdeklődés látszólag fokozódik, különösen a Donald Trump által támogatott kereskedelmi (vám)politika kontextusában. Több ország – köztük Tajvan – ígéretet tett arra, hogy amerikai LNG-projektekbe fektet be vagy onnan vásárol majd, azonban ezek az ígéretek egyelőre gyakran nem többek szimbolikus gesztusoknál.
Miközben Kína a vártnál jobb gazdasági teljesítményről számolt be a szerdai napon, addig az ázsiai LNG-piac egy váratlan és aggasztó jelzést küldött: közel 10 százalékos mínuszban nyitotta meg a kereskedést. Ez nemcsak az energiakereskedőknek, de Európának is figyelmeztetés, hiszen a régió egyre inkább az LNG forrásokra építi gázellátását.
Továbbra is nagy az egyet nem értés az uniós tagállamok között abban, hogy mi lesz az orosz energiaforrások sorsa egy esetleges ukrán-orosz fegyverszünet esetén. Eközben az Európai Unió továbbra is az egyik legnagyobb felvevőpiaca az orosz LNG forrásoknak, miközben azt tervezi, hogy 2 éven belül teljesen leválik róla.
Miközben az Egyesült Államok nyomást gyakorol az EU-ra az LNG-import fokozása érdekében, Oroszország pedig szívesen visszaszivárogna az európai energiapiacra, a kontinens csendben új korszak küszöbére ért: a folyamatban lévő infrastrukturális fejlesztések és a visszaeső kereslet nyomán az unió akár földgáz-túlkínálattal is számolhat a következő években, ami új alapokra helyezheti a geopolitikai játszmák kimenetelét is. Vannak azonban tagállamok – köztük Magyarország is –, amelyek egyelőre még gátat jelentenek az egységes uniós törekvések megvalósulásában.
Az Egyesült Államok vezetése azt szeretné, hogy Magyarország vásároljon amerikai cseppfolyósított földgázt, és amerikai fegyvereket, vegyen kevesebb orosz olajat, továbbá a jövőben "kevésbé legyenek szorosak" a magyar-kínai kapcsolatok, elsősorban gazdasági értelemben – tudta meg a Szabad Európa az elmúlt hetekben legalább két magasrangú amerikai kormányzati delegáció felől a budapesti kormányzati tárgyalásokon elhangzott üzeneteket.
Három világos célja van az új amerikai külügyi és energiaügyi vezetésnek, és ennek jegyében tesszük a diplomáciai lépéseket, hogy minél több piacon tudjuk eladni az amerikai LNG-t, amelynek kapacitása 2030-ig meg fog duplázódni – jelentette ki hétfőn a Budapest LNG Summit keretében tartott előadásában Lawrence Korb, az Egyesült Államok Külügyminisztériuma Energiaforrások Irodájának vezető tanácsadója.
Az Európai Unió újra felajánlja, hogy több amerikai földgázt vásárol, miután Donald Trump amerikai elnök egyelőre felfüggesztette a gazdaságot megrázó vámokat. Ezt korábban már több ízben megtették, de most a vámháború által keltett instabilitás miatt Trump is kimondta, hogy valójában ebben érdekelt. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy milyen áron, és mennyi LNG-t tudnának felvásárolni az európai szereplők.
Donald Trump globális vámháborús politikája új kényszerpályára állítja az országokat: aki alkuhelyzetbe akar kerülni, amerikai árut kell vásárolnia – lehetőleg sokat. Bár az energia – kőolaj, LNG, szén – logikus választásnak tűnik, az import bővítése rengeteg akadályba ütközik sok ország számára. Aki időben lép, előnybe kerülhet, de mindeközben az amerikai kapacitások is végesek.
Az LNG-vel kereskedő kínai vállalatok már meg sem várják, hogy kikötőikbe érkezzenek az amerikai szállítmányok, miután a múlt héten kirobbanó vámháború masszívan beszűkítette az eddig megszokott árréseiket. Ennek ellenére továbbra is nagy a Kínába tartó LNG mennyisége, így jó eséllyel egyre többet fognak Európába irányítani, ami fura módon csak egy extra köztes szereplőt tesz, Donald Trump amerikai elnök "legújabb" ötletébe.
Az Európai Unió hónapokon át igyekezett elkerülni egy kereskedelmi háborút az újraválasztott Donald Trumppal. Ennek érdekében az EU készen állt még több amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolni, új hosszútávú szerződéseket kötni, sőt, még amerikai energetikai infrastruktúrába való beruházásokat is kilátásba helyeztek – mindezt azért, hogy Trump ne vezessen be újabb vámokat az európai árukra. Úgy tűnik, minden próbálkozás hiábavaló volt: az amerikai elnök szerdán tervezetten életbe lépteti az EU-ra vonatkozó, korábban belengetett vámokat. A kontinens vezetői pedig úgy érzik: becsapták őket - a Politico írása.
Az Arctic LNG 2 orosz cseppfolyósítottgáz-projekt hónapokig tartó leállás után újraindulni látszik – legalábbis erre utalnak a friss műholdfelvételek és helyi beszámolók. A szankciók miatti nehézségek ellenére a lépés akár a béketárgyalások lassú előmozdulásának is jele lehet - írja a Reuters.
"Az elmúlt egy év alapján azt látom, hogy Európa óriásit lépett előre a pragmatizmus irányába", hogy a gyors ütemben romló versenyképességét javítsa, de a 90%-os gázimport kitettség miatt a geopolitikai változások során nagyon észnél kell lennie – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója úgy látja: három-öt területen kell komoly változásokat tennie az európai vezetésnek, többek között az energetikai szabályrendszert le kell egyszerűsítenie, mert ez a verseny erősítésén keresztül a megfizethető energiafelhasználást is elősegítheti. Az orosz gáz esetleges európai visszatérése kapcsán kijelentette: "a nemzetközi szankciók teljes körű betartása mellett úgy gondoljuk, hogy a kulturális és kereskedelmi kapcsolatok csatornáinak megőrzése hozzájárulhat a hosszútávú stabilitás előmozdításához, és közben csökkentheti az energiaköltségeket is mindenki számára." Lakatos Benjamin hangsúlyosan beszélt arról, hogy most mi az az óriási jelentőségű döntés, amely az új német vezetés előtt áll, és összességében egész Európa versenyképességére kihat. Emellett több más fontos témáról, így a MET akvizícióiról, energiatárolási üzleti kérdésekről, LNG-hajóról is beszéltünk, és azt is elárulta, hogy mitől lehet három év múlva nagyon boldog és mosolygós.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Bizonytalan a hangulat kedd reggel.
Majdnem 20 katonát vesztettek egyetlen támadásban.
Több hullámban ismét zivatarok érkeznek
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
