A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) villamosenergia piacmonitoring jelentése szerint augusztusban tovább folytatódott az áram árának emelkedése az európai és a hazai piacokon.
A magas ázsiai árak, az LNG-szállítmányok volumene, a nemzetközi karbantartások és az alacsony európai tárolói töltöttségi szintek miatt globális hiány jellemezte a júliusi gázpiacot. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) piaci riportja szerint ennek következtében egész évben maradhatnak a magas európai gázárak.
Miközben szinte egész Európa le van maradva a földgázbetárolással, a magyar piacon gyorsított ütemben halad a folyamat, idén a tavaly júniusi mennyiség kétszerese került a tárolókba. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) friss piacmonitoring riportja szerint nyár elején jelentős drágulás jellemezte az európai földgázpiacot, tavaly júniushoz viszonyítva négyszeresére nőttek az árak.
Lengyelországnak adott igazat az Európai Unió Bírósága a német-cseh Opal gázvezeték ügyében, és ez magyar ellátás orosz gáztól való függőségének csökkentése szempontjából is pozitív fejleménynek tekinthető.
A szűkös földgázpiaci kínálat és a villamosenergia-fogyasztás növekedése évtizede nem látott magasságba emelte a szén árát, amihez egyebek mellett a Kínát is sújtó csapadékszegény időjárás hatása is hozzájárul. A szénárak emelkedése az olaj, a réz és más árupiaci termékek - a koronavírus-vakcináció nyomában járó fellendülés által hajtott - drágulását is túlszárnyalja.
Az elmúlt hónapokban jelentősen növekedtek az olaj- és földgázárak, ami nagyban köszönhető a gazdasági felpörgéssel járó magasabb keresletnek, de annak is, hogy a kínálati oldal egyelőre csak döcögve tud lépést tartani a megnövekedett igényekkel. A koronavírus-járvány ugyanis mélyebb sebeket ejtett a szektoron, mint azt elsőre sokan gondolnák, és emellett ott vannak az energiaátmenettel járó rendkívül költséges kihívások is, és a növekvő szén-dioxid-kvóta árak. Emiatt a következő években további áremelkedés várható, amit Kína és a fejlődő országok egyre magasabb igényei hajthatnak – derül ki a Fitch Solutions friss olaj- és földgázipari elemzéséből.
Az elmúlt években a bőséges likviditás és az egyre csökkenő árak jellemezték az európai földgázpiacot, ami több tényezőnek volt köszönhető, többek között a rekordmagas tárolói készletezésnek és az LNG-túlkínálatnak. A körülmények azonban változnak: a tárolókban lévő gázmennyiség alaposan lecsökkent, miközben az ázsiai piacok elszívják az erőforrások egy jelentős részét. Ha ez nem lenne elég, az EU tovább szigorít a károsanyag-kibocsátás feltételein, ami már most is soha nem látott magasságba emelte a szén-dioxid-kvóta árát. Mindezek pedig drágulást hoznak nem csak a földgáz, hanem a villamosenergia piacán is, ahol szintén számos tényező az áremelkedés irányába hat – vagyis aki arra számít, hogy októberig úgyis csökkennek majd az árak, bizony alaposan hoppon maradhat. Érdemes tehát minél hamarabb megkötni a szükséges szerződéseket.
Miután a külföldi országok közül korábban jó ideig csak Magyarország jelezte érdeklődését a horvát LNG-terminál, illetve az ezáltal az orosz gázzal szemben kínált alternatíva iránt, úgy tűnik, most már Ukrajna is szeretne részesülni az új beszerzési útvonal és forrás jelentette előnyökből.
Már közel 10 éve annak, hogy először felmerült az ötlet, hogy kibővítsék a Balti-tenger alatt húzódó földgázvezetéket, amely megduplázná az eddigi kapacitásokat, és később az Északi Áramlat-2 nevet kapta. A projekt fő kivitelezője az orosz Gazprom, de a finanszírozásban bőven részt vállaltak európai vállalatok is, mint amilyen a Shell, az OMV vagy az Engie. Minden a legnagyobb rendben haladt a munkálatokkal, azonban 2019 végén az Egyesült Államok szankciókat lengetett be, és ezzel a csővezeték komoly geopolitikai és energiaellátási küzdelmek csataterévé változott, ahol a tét Európa ellátása földgázzal. Cikkünkben részletesen megvizsgáljuk az Északi Áramlat-2 hátterét, az amerikai szankciókat és azok következményeit, de kitérünk Európa energiafüggőségére, valamint a legújabb fejleményekre és a lehetséges lefutásra is.
Orbán Anita tölti be a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettesi pozícióját, egyúttal januártól az igazgatótanács tagja is lesz. Az új vezérigazgató-helyettes a Tellurian LNG fölgázipari vállalat londoni leányvállalatától érkezett a Vodafonehoz.
A horvátországi Krk LNG visszagázosító terminálban sikeresen lefejtették az első cseppfolyósított gáz (LNG) szállítmányt, melyet a Magyar Földgázkereskedő Zrt.(MFGK) horvátországi leányvállalata számára le is szállítottak - közölte az MTI-vel az MVM Csoporthoz tartozó földgázkereskedő társaság hétfőn.
Kikötött pénteken a krki Omisaljban az első amerikai LNG-tankerhajó 143 ezer köbméter cseppfolyósított földgázzal és ezzel az úszó terminál megkezdte kereskedelmi termelését - közölte Hrvoje Krhen, az LNG Hrvatska vállalat igazgatója, hozzátéve, hogy ezt egyhónapos próbaüzem előzte meg.
A koronavírus okozta problémák az MVM Csoport működését is érintették, a villamosenergia-fogyasztás a járvány első hullámában jelentősen visszaesett, a földgázpiac túlkínálatossá vált, ennek ellenére a vállalat nem módosított az idén év elején meghatározott célokon, mondta el a Portfolio-nak évértékelő interjújában Kóbor György, az MVM Csoport elnök-vezérigazgatója, akivel a Mátrai Erőmű megvásárlásáról, az Óbudai Gázgyár kármentesítéséről, a vállalat megújuló energetikai projektjeiről, a horvát LNG-terminál szerepéről, a már végrehajtott, és a tervben lévő akvizíciókról is beszélgettünk.
A horvátországi LNG-terminálon beérkező nemzetközi források kiváló lehetőséget nyújtanak arra, hogy az eddigi régiós modus operandit megváltoztassuk – mondta a Portfoliónak Szabó Gergely, a MET Csoport energiacég magyar, horvát és szlovák leányvállalatait összefogó MET Central Europe regionális vezetője, aki előadóként részt vesz a szerdán megrendezésre kerülő Energy Investment Forum 2020 Portfolio konferencián. A beszélgetés apropója, hogy a napokban érkezett a horvát partokhoz az átalakított LNG-tankerhajó, amely visszagázosító terminálként működik majd Krk szigetén.
Június 5-én aláírásra került az a megállapodáscsomag, melynek keretében az MVM Csoporthoz tartozó Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) horvátországi leányvállalata, az MFGK Croatia 2021. január 1-től közel hét éves időszakra, évi 1 milliárd köbméterig terjedő mennyiségű kapacitást köt le a horvátországi Krk LNG visszagázosító terminálban.
Sikerült értékesíteni a horvátországi krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) kapacitásait, miután az MVM magyar állami energiacsoport Horvátországban bejegyzett vállalata, az MFGK Croatia 6,75 milliárd köbméter gázmennyiségre tett ajánlatot - írta a Novi List című regionális napilap vasárnap, az LNG Hrvatska vállalat közleményére hivatkozva.
Estek az európai földgáz- és villamosenergia-árak áprilisban a túlkínálat miatt - írta a Világgazdaság szerdán a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) elemzése alapján.
2024-re terv szerint megháromszorozza Magyarország a Szlovákiába történő gázexport-kapacitását, melyre azért van szükség, mert hamarosan megépülhet az Ukrajnát elkerülő Török-Áramlat vezeték meghosszabbítása, melyen szintén orosz gáz érkezne.
Továbbra is érdekelt Magyarország a Horvátországgal való energiaügyi együttműködésben - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a Facebookon, miután telefonon tárgyalást folytatott Tomislav Ćorić horvát energiaügyi miniszterrel.
A MET Croatia Energy Trade kötelező érvényű ajánlatot nyújtott be az LNG Croatia felé 2020. április 22-én, a krki LNG-terminálon történő kapacitáslekötésre hároméves időtartamra, összesen 1,3 milliárd köbméter mennyiségre – ahogy erről már a terminál is hírt adott.