Alaptalanul keltenek reményeket a devizahitelesekben a Kúria közelmúltbeli ítéletéhez kötődő olyan megnyilatkozások, amelyek szerint a hibás közjegyzői okiratok miatt a nehéz helyzetbe került adósok mentesülhetnek a végrehajtás alól – közölte a Portfolio-val Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke (képünkön). A Kúria ítélete egyedi esethez kötődik, és az adós számára legjobb esetben is csak átmeneti haladékot adhat, mert az eljárás újraindítható.
Az idén bevezetett extraprofitadó akkor lenne méltányos, ha a bevételhez arányítva, sávos rendszerben kerülne kivetésre, a mostani formájában ugyanis a kamatstoppal és a hitelmoratóriummal együtt indokolatlanul és károsan nagy terhek nehezednek a pénzügyi vállalkozásokra – hívta fel a figyelmet szakmai egyeztetése után a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége, illetve a Magyar Lízingszövetség elnöke.
A közeljövőben arra számítunk, hogy a nem teljesítők száma elkerülhetetlenül növekedni fog, mind az élő hiteleknél és szolgáltatásoknál, mind pedig a lejárt követelések között – mondta Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke (címlapképünkön).
A követeléskezelők még nem érzékelik, hogy a hitelmoratórium részleges megszűntetése miatt nőtt volna a nemfizető adósok aránya. Bódizs Kornél, a MAKISZ elnöke szerint az első, jelentősebb nemfizetési hullámra a nem fixált kamatozású hitelek kamatainak drámai megemelkedése miatt lehet majd számítani. Véget ért az árverési és kilakoltatási moratórium is, amelynek kapcsán a bírósági végrehajtók jelenleg a régi elmaradásokat dolgozzák fel.
A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szerint az egész szakma érdekében kötelességük tisztázni az elmúlt időszakban az extraprofit adóról, az általános statisztikai számítások alapján kimondott értékítéletekben foglalt tévedéseket. Bódizs Kornél a MAKISZ elnöke szerint a pontatlan, olykor félrevezető információk már rövid távon is cégek és munkahelyek létét veszélyeztetik.
Három évre ismét Bódizs Kornélt (képünkön), az InHold Zrt. és a Sigma Faktoring Zrt. vezérigazgatóját választotta az elnöki feladatok ellátására a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ).
Csaknem 320 milliárd forint értékű követelésállományt vásárolt meg 2020-ban a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének 41 tagja - tájékoztatta a MAKISZ pénteken az MTI-t.
Az adósok többsége nincs tisztában a tartozása esetén rendelkezésre álló áthidaló lehetőségekkel - ez derült ki a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) reprezentatív felméréséből, amelynek eredményét hétfőn juttatták el az MTI-hez.
Magyarországon hiányzik a követeléskezelés egész folyamatát átfogóan szabályozó követeléskezelési törvény, pedig erre nagy szükség lenne. Ráadásul a GDPR legszigorúbb értelmezése jellemző, amely számos esetben életszerűtlen, és az adósok számára is kifejezetten hátrányos - véli Benke Zsófia, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szövetségi titkára, aki csütörtöki Lakossági hitelkockázatok & behajtás meetupunk előadója lesz. A szakember szerint a moratórium lejártát követően sajnos valószínű, hogy sok ügyfél elmulasztja majd folytatni a törlesztést, a háztartások jelentős hányada nem elég tudatosan használja ki a moratórium előnyeit.
Thummerer Péter, a követeléskezelők szervezetének új elnöke szerint lassan lezárulhat a devizaalapú jelzáloghitelek hatása, miután egyre kevesebb ilyen nyitott ügy van a piacon - mondta el a Magyar Nemzetnek.
Március 27-én tisztújító ülést tartott a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ). A közgyűlés új, 7 fős elnökséget nevezett ki és elnöknek Thummerer Pétert, az EOS Faktor Zrt. és az EOS KSI Kft. ügyvezetőjét választotta Felfalusi Péter eddigi elnök helyére.
Elkezdődött, amitől sokan tartanak: megugrott nyár végén, ősz elején az újonnan bedőlő jelzáloghitelek darabszáma - derült ki egy mai konferencián a Központi Hitelinformációs Rendszer adataiból. A régi nevén BAR-listán lévők kétharmada ma már nem a bankoknak, hanem a hitelüket megvásárló követeléskezelőknek tartozik. A teljes pénzügyi rendszerben velük együtt még mindig 18% a nem teljesítő hitelek aránya, és 700 ezer végrehajtás mellett 300 ezer fizetési meghagyás van folyamatban. Aktív a fedezetlen fogyasztási hitelek és a jelzáloghitelek piaca is, de ma már egyre kevesebb csomagot értékesítenek a bankok.
Az elszámolások és forintosítások lezárultával ismét kezd felpörögni Magyarországon a nem teljesítő lakossági követelések vásárlói piaca, miközben a vállalati tartozásoknál folyamatos tisztulás zajlik - hangzott el a MAKISZ első Követeléskezelési Konferenciáján. A szervezet tagjai mintegy 500 milliárd forintnyi tartozást kezelnek, a csaknem ezermilliárdos nem teljesítő jelzáloghitel-piac viszont még óriási lehetőség számukra, hiszen csak most kezd élénkülni.
A kormányzati szándék pozitív és támogatandó, de megfelelő előkészítés és alapos bevezető edukáció, valamint kommunikáció hiányában öngól - vélik a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségénél a kilakoltatási moratórium meghosszabbításával kapcsolatban. Ha a hitelkihelyezés mögött álló biztosítékot nem lehet érvényesíteni a kölcsön bedőlése esetén, akkor megáll a jelzáloghitelek kihelyezése és a továbbiakban legfeljebb fedezetlen hitelekről beszélhetünk - mondják a szervezetnél.
Szomorú tény: ma már több mint 115 ezer lakást fenyeget Magyarországon banki kényszerértékesítés 90 napon túli hitelkésedelem miatt. A kilakoltatásokat és árverezéseket az esetek döntő többségében sikerül azonban elkerülni, így tavaly például 250 alatt maradt az árverezések száma Magyarországon. Az érintettek megegyezésre törekvő magatartása, a negyedévente mindössze 4%-os kényszerértékesítési kvóta és a Nemzeti Eszközkezelő működése mellett most már a Kúria múlt heti döntése is jelentősen csökkenti ennek veszélyét. Az árverezéseket lassító tényezőknek árnyoldaluk is van: növelik az erkölcsi kockázatot, vagyis gyengítik az adósok fizetési fegyelmét, ami a növekvő nemfizetési számokon is látszódik. Emellett több jogszabály is akadályozza a bankok portfóliótisztításának felgyorsítását, az egyedi helyzetek mindenki számára előnyös rendezését.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A pilóták katapultáltak.
A forintot is megütötték a hírre.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A japán jegybankot most jobban izgatja, hogy kirángassa az országot az évtizedes csapdából.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
