Reagált egy friss közleményben a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) is a kormány új, a befektetési alapok piacát is jelentősen érintő intézkedéseire.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Mostani cikkünkben összeszedtük, hogy mi várható az egyes megtakarítási termékek adózását tekintve a július 1. utáni időszakban, és melyek azok a befektetések, amelyek a jövőben is mentesülnek a szocho alól.
2023. július 1-től az állampolgároknak a személyi jövedelemadó köteles kamatjövedelmeik után – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a veszélyhelyzet ideje alatt átmenetileg szociális hozzájárulási adót (a továbbiakban: „szocho”) kell fizetniük. Abból a célból, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy mely megtakarításokra illetve befektetésekre vonatkozik a szocho fizetési kötelezettség, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kiadott egy értelmező közleményt.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium pénzügyi szabályozási területe a vállalati kötvények és a befektetési alapok vonatkozásában új szabályozási koncepciót dolgoz ki - derül ki a GFM közleményéből.
Mint az nemrég kiderült, az eddigi 15%-os kamatadón felül 13%-os szociális hozzájárulást is fizetni kell a július 1-je után keletkező kamatbevételekre, illetve az utána vásárolt befektetési alapok, kötvények (kivéve állampapírok) hozamára, amit a kamatadóhoz hasonlóan a szolgáltató von le a befektetés bruttó hozamából. Vajon a TBSZ-en lévő befektetések és a nyugdíjcélú megtakarítások is adózni fognak? Utánakérdeztünk.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint sem likviditási, sem tőke szempontból nem vetik vissza a bankszektor hitelezési képességét a szerdán este kihirdetett pénzügyi intézkedések, köztük a megtakarításokat terhelő 13%-os szociális hozzájárulás (szocho) bevezetése.
Gyakorlatilag kötelező állampapír-vásárlást ír elő egyes befektetési alapok számára a kormány egy szerda esti rendeletben, de az intézkedés főként a kötvényalapokat érinti. Számításaink szerint a teljes befektetési alap piacon több mint 1500 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit kötvényben, de nem magyar államkötvényben tartanak a hazai alapok, azt viszont nehéz megbecsülni is, hogy ebből mennyi lehet a kötvény-, részvény- és vegyes alapokban. Ugyanakkor az is látszik, hogy nem a magyar államkötvények kötelező tartásán fogja „megkeresni” a magyar állam a plusz 500 milliárdot, sőt, ennél jóval több pénz is befolyhat magyar állampapírba.
Az első negyedéves GDP-adatok részletes adatiat közölte csütörtökön a KSH, de különösebben ez sem befolyásolta az árfolyamot. Meghatározó volt, hogy kedvező inflációs adatok jöttek az euróövezetből, de az EKB megnyugtatta a piacokat, hogy nem áll le a szigorítással. Az amerikai munkaerőpiaci és feldolgozóipari adatok viszont felemásra sikeredtek, ami még este befolyásolhatja a kereskedést. Hektikus napja van a forintnak.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban a szerda éjszakai jogszabálydömpingről volt szó, melynek keretében a kormány rendeleti úton nyúlt bele a magyar megtakarítási piacba. Sok megtakarítási formát hozott még a jelenleginél is nagyobb versenyhátrányba az államkötvényekhez képest, és több intézkedéssel is mesterséges kereslet generálásába kezdett az államadósság finanszírozási oldalán. Az adás első részében a rendeletcsomag azon részét járjuk körbe, mely alapján mostantól 13 százalékponttal emelkedik rengeteg megtakarítási forma esetében a nyereség után fizetendő adóráta, amiről Gyányi Tamást, a WTS Klient senior partnerét kérdeztük. A műsor második részében holisztikusan értékeltük a csomag megtakarítási piacra gyakorolt hatását, amivel kapcsolatban Palkó István, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzője volt a vendégünk.
Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese és a Bankszövetség alelnöke szerint sérül a versenysemlegesség a magyar piacon a kormány múlt éjjel hozott, megtakarítási piacra vonatkozó döntései miatt – a szakember erről a Portfolio Financial IT 2023 konferenciáján beszélt.
Négy terelőlépést tett az éjszaka kihirdetett jogszabályokkal a kormány annak érdekében, hogy az állampapírok iránti kereslet növekedjen - mondta Nagy Márton miniszter egy mai sajtóbeszélgetésen. Ezek közül kettő az intézményi, kettő pedig a lakossági állampapírkeresletet célozza meg. A kormány várakozásai szerint a bankoktól 1300, a befektetési alapoktól 500 milliárd forint extra kereslet érkezhet az állampapírpiacra a változtatásoknak köszönhetően, és a lakosságtól is több száz milliárd forintnyi új forrást várnak.
Pénzügyi jogszabálydömpinget hozott a szerda este a Magyar Közlönyben, melynek nagy része arról szól, hogy a legváltozatosabb eszközökkel terelje állampapír-befektetésbe a lakosságot és a pénzügyi szektort egyaránt. A legszebb rendelet az, amelyik előírja a bankoknak, hogy év végén bemutassák majd az ügyfeleknek, mennyit nyertek volna, ha pénzüket állampapírba teszik, szemben a (legendásan rosszul kamatozó) bankbetétekkel.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után keletkező kamatokra és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után kell megfizetni - jelent meg egy szerdai kormányrendeletben. Az ingatlanalapok befektetési jegyeire, a részvényekre és az állampapírokra nem vonatkozik az új teher, a bankbetétekre, egyéb nyilvános befektetési jegyekre és kötvényekre viszont igen.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Hogy mi kell ahhoz, hogy pénzügyileg sikeresek legyünk? Cselovszki Róbert, az Erste vállalati és pénzügyi piacok üzletág vezetője szerint leginkább önismeretre van szükség, hogy tisztában legyünk a pénzügyi céljainkkal, a vágyainkkal és fel tudjuk mérni, hogy mindehhez milyen befektetési portfólió passzol. A szakember szerint, ha valakinek van havi rendszerességgel pár tízezer forintja, érdemes azt befektetni, nem kell több százezres vagy milliós kezdőtőke, ha valaki pénzügyileg is kipróbálná magát.
A republikánusok és a Fehér Ház vasárnap véglegesíti az amerikai költségvetési kiadáscsökkentésről szombaton elért elvi megállapodást, amely a jövő héten kerülhet a törvényhozás elé - közölte a képviselőház elnöke.
Az egész régióban a magyar bankok fizetik a legalacsonyabb kamatot a lekötött lakossági betétekre a bankközi kamatokhoz képest. Nem volt mindig így: az átárazódás az utóbbi időben feleakkora volt, mint amit az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján a kamatkörnyezet emelkedése miatt várni lehetett volna – állapította meg az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentése, feltárva a jelenség okait is.
Továbbra sem tudja tartani a versenyt a hajdani szuperállampapír a mostani kamat- és inflációs környezettel, április végén már csak 1457 milliárd forint maradt a konstrukcióban, ami közel 4 éves mélypontnak felel meg. Mindeközben a Prémium Magyar Állampapír iránti kereslet töretlen, a háttérben pedig egyre csak jön fel egy állampapír, ami még csak nem is kifejezetten lakossági konstrukció.
Az Európai Bizottság lesújtó véleményt fogalmazott meg a magyar kormány gazdaságpolitikájáról és számos intézkedést várnak el a most közzétett Országspecifikus ajánlások szerint. Így megkövetelik a rezsicsökkentés kivezetését, átiratnák a költségvetést, fiskális szigort várnak el, a helyreállítási alap lehívásához feltételül szabott szupermérföldkövek maradéktalan teljesítését követelik, hogy az uniós források támogathassák a növekedést. De ugyanígy elvárják az ár- és kamatplafonok kivezetését a torzító hatások csökkentése és a monetáris transzmissziós mechanizmus zökkenőmentes működésének megkönnyítése érdekében. Gyakorlatilag az elmúlt egy év legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedéseit bírálja Brüsszel.
Az Európai Bizottság ma egy lakossági befektetési csomagot fogadott el, az új szabályok célja, hogy képessé tegyék a lakossági befektetőket arra, hogy szükségleteikhez és preferenciáikhoz igazodó befektetési döntéseket hozzanak, biztosítva számukra a méltányos bánásmódot és a megfelelő védelmet - olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
