Nyolc százalékkal emelte a béreket az Aldi január 1-én - néhány kivétellel - az értékesítési, a logisztikai és az irodai munkakörökben. Az informatikai szolgáltatásokat nyújtó ALDI International IT Services Kft.-nél 6,5 százalékkal nőttek a fizetések.
Romániában befagyasztották a közalkalmazotti béreket, a nyugdíjakat és a családi pótlékot, eltöröltek több adókedvezményt, megemelték az osztalékadót és - a jövedéki adó emelkedése miatt - drágulnak az üzemanyagok is január elsejétől, de Marcel Ciolacu miniszterelnök immár a karjára tetovált üzenetben is megerősítette, hogy az áfát nem emelik.
Alig volt az elmúlt 30 évben olyan kiemelkedő reálbér-növekedésre, mint amit 2024-ben láttunk. Ez azonban a vártnál kevésbé látszik a fogyasztás alakulásában, hiszen tavaly sokat csökkent a keresetek vásárlóereje és a fogyasztói bizalom alacsony szinten ragadt. De mi lesz 2025-ben?
Érkezik az adómentes állatkeri belépő és a céges fitness, 400 ezer forint fölé nő a gyed maximuma, de felére csökken a duális képzésben tanulók foglalkoztatása után járó adókedvezmény időtartama – számos munkaügyi változás borzolhatja a kedélyeket 2025 január 1-jétől.
Idén jelentős mértékben emelkedtek a keresetek Magyarországon a KSH adatai alapján. Az országos szintű növekedés mögött jelentős különbségek húzódtak meg. Vannak ugyanis olyanok, akiknek csökkent a fizetésük.
A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.
A kistelepülések postai szolgáltatásainak biztosítása érdekében a Magyar Posta partneri programot működtet, amelyben helyi vállalkozások, jellemzően kiskereskedelmi üzletek
vállalhatják postai feladatok ellátását saját tevékenységüket kiegészítve - közölte az NGM.
Az idei, közel 10%-os reálbéremelkedés után jövőre sokkal visszafogottabb mértékben nőhetnek a fizetések. Hogyan harcoljunk ki akkora fizetést, amekkorával tényleg elégedettek lennénk? Mivel érvelhetünk a magasabb béremelés mellett?
Lindner Attila kapta a Kézdi Gábor-díjat a munkaerőpiaci kutatások területén elért kimagasló eredményeiért. A kutatásai főként a minimálbér-politika és a társadalombiztosítási rendszerek hatásaira összpontosultak.
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. Bemutatjuk a kormány, a banki és kutatóintézeti elemzők, illetve a vállalati képviseletek várakozásait a 2025-ös magyar béremelések kapcsán.
Az elmúlt években Magyarországon tapasztalt jelentős bérnövekedés történelmi és régiós viszonylatban egyaránt kiemelkedő. A 2010 óta eltelt időszak gazdasági fejlődésének legnagyobb nyertesei a magyar munkavállalók, akik közel 70 százalékos reálbéremelkedést érhettek el. Felmerül azonban a kérdés: fenntartható-e ez a növekedési ütem, és milyenek a kilátások a jövőben?
Idén a leginkább jellemző béremelés 6-10% között volt a fehérgalléros specialisták körében, jövőre viszont 5-8%-os sáv várható a Grafton Recruitment toborzócég szerint. A cég Salary Guide kiadványai alapján a dolgozók kifejezetten nyitottak a váltásra, így jövőre sokan kereshetnek maguknak új munkahelyet.
A tavalyi és az idei kifejezetten gyors nominális béremelkedés után jövőre visszafogottabban nőhetnek a keresetek Magyarországon. A reálbérek emelkedése 2024-ben rekordközeli lehetett, ám jövőre a bérek vásárlóerejének növekedése is lassabb lesz. Mennyivel nőhet jövőre az átlagbér, mekkora lehet az infláció, ennek tükrében pedig mennyivel nőhet a bérek vásárlóereje?
Miért volt egyáltalán szükség 3 éves bérmegállapodásra, ha ilyen sok a kockázat és a veszély? Azért, mert elfogadtuk az EU minimálbérekre vonatkozó direktívájának magyarországi átültetését: vállaltuk, hogy mindent elkövetünk azért, hogy 2027. január 1-től a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át elérje majd az akkori minimálbér összege. Ehhez sok mindent ki kellett számolnunk és figyelembe kellett vegyünk…
Sem a munkavállalók, sem a vállalatok nem lehetnek maximálisan elégedettek a 3 éves bérmegállapodással. Mindenkinek engednie kellett az eredeti elképzeléseiből. De vajon elérhető a kormány nagy terve, az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos bruttó átlagbér? Mekkora béremelésre számíthat az „átlagember” Magyarországon? Mi lesz a szakképzetteknek járó garantált bérminimummal?
Az idei évben is óriási különbségeket látunk az egyes jövedelmi ötödök keresete között. A legjobban kereső ötöd bruttó keresete csaknem ötször akkora, mint a legalacsonyabb fizetéssel rendelkezőké.
A minimálbér-emelések nemcsak az alacsonyabb keresetűek jövedelmét növelik, hanem az egész bérskálát felfelé mozdítják, bérfeszültségeket generálva a magasabb kategóriákban is. Az elmúlt években a kékgalléros dolgozók bérei gyorsabban emelkedtek, részben a minimálbér-növekedés és a munkaerőhiány okozta túlkereslet miatt. A következő években a béremelkedés folytatódhat, különösen az alacsonyabb bérkategóriákban - írta a Humán Centrum HR-szolgáltató közleménye.
A napokban aláírták a 3 éves bérmegállapodást a kormány, a vállalati, illetve a munkavállalói képviseletek. A 2025-ös évre még viszonylag alacsonyabb lesz, azt követően azonban magasabb ütemre kapcsol a minimálbér növekedési üteme. Az egyes érdekképviseletek eltérően értékelik a megegyezést. A vállalatok szerint túl gyors az iram, ugyanakkor a munkavállalók úgy vélik, éppen csak elég lesz ahhoz, hogy a régiós bérversenyben ne maradjunk le. De milyen mértékben növekedhet a mediánbér és az átlagbér Magyarországon a megegyezés tükrében?