Még idén 15%-kal emelkedik a minimálbér - jelentette be a Facebookon Hollik István, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója. Ezzel megerősítette Czomba Sándor államtitkár szavait, aki a napokban arról beszélt, hogy a 100 ezer forintos bérkompenzáció helyett (amelyet a kormány nem fogadott el) előre hozzák a minimálbér emelését.
Frissítés: később Hollik István "emelkedik" helyett már azt írja, hogy "emelkedhet" a minimálbér.
Jövőre 10% körüli béremelkedés várható Magyarországon, ami lassabb ütem, mint az idei, 15%-os növekedés. A bérek kisebb mértékű emelkedésének nyilván nem örülnek a dolgozók, de a jó hír az, hogy az infláció 2024-ben harmada lehet az ideinek, aminek hatására újra nőhetnek a reálkeresetek. Elemzők szerint azonban komoly kockázatok azonosíthatók, így benne van a pakliban az inflációs meglepetés.
Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. (1. rész)
A minimálbéresek és a garantált bérminimumosok nem számíthatnak az idei év végén 100 ezer forintos adó- és járulékmentes bérkompenzációra - értesült a Portfolio. A munkaadók és a munkavállók képviselői arról fognak megállapodni, hogy más módon kompenzálják a reálbérek idei visszaesését.
Bár még hivatalos bejelentés nincs, úgy tűnik, hogy a kormány elutasíthatja a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek javaslatát a nettó 100 ezer forintos, adó- és járulékmentes bérkifizetésre. Az érdekképviseletek szerint arról van szó, hogy a közalkalmazottak, illetve az állami vállalatok dolgozói számára nem biztos, hogy ki tudnak fizetni egy hasonló mértékű bérkompenzációt.
Ma már nem a munkaerőhiány a legsúlyosabb problémája Magyarországnak, hanem az, hogy a gazdasági recesszió következtében eltűnt a kereslet. A vállalatok és a lakosság is igencsak óvatosan költ, így a következő hónapok az ipar és az építőipar számára is nehezek lesznek. Utóbbit a költségvetési kiadáscsökkentések is sújtják. A legjobban a szolgáltatószektor birkózik meg a problémákkal, de a vásárlóerő csökkenése itt is egyre súlyosabb helyzetet teremt. A változó helyzet – a munkaerőhiány háttérbe szorulása – következménye, hogy a tavaly megélénkülő ár-bér spirál eltűnhet. Az egyre kevesebb betöltetlen álláshely, a mérséklődő infláció, illetve a helyenkénti leépítések miatt a vállalatoknak idén nem kell másodszorra is bért emelniük, ahogy azt tavaly láttuk. A jövő év azonban még nyugtalanító helyzeteket teremthet.
2024. január 1-jével a minimálbért bruttó 840 euróra (322 ezer forint) emeli meg Horvátország kormánya az eddigi 700 euróról (268 ezer forint) - jelentette be Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány szerdai ülésén.
A Fidesz november 18-án tartja tisztújító kongresszusát, ahol várhatóan újra Orbán Viktor választják pártelnöknek. A két évvel ezelőtti esemény alapján könnyen lehet, hogy a miniszterelnök vadonatúj lépéseket jelent be.
Nem véletlenül beszélt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfolio Checklist podcastjában és a Budapest Economic Forum 2023 konferencián arról, hogy a minimálbér felett eljárt az idő, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) is megerősítette lapunknak, hogy hosszabb távon egybeolvadhat a garantált bérminimummal.
Hogy kapcsolódik össze a harmadik országbeli munkavállalók kérdése a magyar társadalmi egyenlőtlenséggel, az oktatás fejlesztésébe vetett hittel, a munkavállalók jogaival, és a lakhatási kérdésekkel? Talán elsőre meredeknek tűnik egy ilyen logikai kapcsolat, mégis látni fogjuk, hogy milyen égető kérdések következnek abból, ha asztalra tesszük a munkaerőhiány problémáját.
A minimálbér intézménye a reálgazdaságban már nem mérvadó, az élet folyamatai már ezt messze felülírták - monda Parragh László, a Porfolio Checklist podcast adásában. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadott a Budapest Economic Forum 2023 konferencián is, ahol többek között az infláció letörésének lehetséges módjairól is beszélt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsort a Budapest Economic Forum 2023 konferenciára kitelepült stúdióban készítettük. Az adásban szó lesz arról, hogy napirenden van-e Magyarország kilépése azt Európai Unióból és mi lesz az euróbevezetéssel. A témáról Sinkó Ottót, a Videoton társ-vezérigazgatóját kérdeztük. A második blokkban Parragh Lászlóval a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével többek között arról beszélgettünk, hogy van-e még létjogosultsága a minimálbérnek és mi csökkentheti az inflációt.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfolio Budapest Economic Forum 2023 konferenciáján az infláció és a növekedés kapcsolatáról beszélt. Szerinte recesszió nélkül nem lehet legyőzni az inflációt, ezt mutatják az elmúlt egy év gazdasági adatai is Magyarországon. Az infláció ugyanis a recesszió következtében esett vissza.
Jól állnak a jövő évi bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), korábban nem igen volt arra példa, hogy október közepén azt lehessen mondani, hogy november második felében nagy valószínűséggel alá lehet majd írni a megállapodást - hangsúlyozta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
November 20-ra várható egy olyan átfogó bérmegállapodás, amely nemcsak az idei bérkompenzációról, a jövő évi emelésről, de a következő 4 év béremelési stratégiájáról is szól. Lényegében célegyenesben van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülése után a teljes bérmegállapodás. Az egyik munkáltatói szervezet kért egy kis haladékot, hogy még várják meg a harmadik negyedévi GDP-adatokat, mert recessziós környezetben azért nem biztos, hogy ugyanúgy terhelnék a vállalatokat a jövő évi béremeléssel, mint akkor, ha véget ért a visszaesés. A következő négy évben 400 ezer forint közelébe kellene, hogy emelkedjen a minimálbér, már csak az uniós irányelvek miatt is.
Bérkérdésekről tárgyalt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szerdán, a munkavállalók és a munkaadók kezdeményezték, hogy az idei infláció ellentételezésére a munkaadók adó- és járulékmentesen adhassanak a dolgozóknak egyszeri, 100 ezer forint juttatást az idén.
Jelenleg 150-200 ezer fő hazai munkaerő mozgósítható Magyarországon, azonban – egyrészről az EU más országaiban tapasztalható, kedvezőbb munkafeltételek, másrészt a demográfiai okok miatt – a többi igényt átmenetileg vendégmunkásokkal kell megoldani – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Hadházy Tamás, a Pensum Group Nyrt. igazgatósági tagja. A vendégmunkások szabályozásáról szóló új törvény szerinte átgondoltabb, a magyar munkaerőpiac és társadalom sajátosságait jobban figyelembe véve fog megszületni. A szakember szerint be kell látni, hogy a magyar munkaerő-kínálat kimerülőben van, a külföldi munkavállalókat pedig nem azért foglalkoztatják a partnereik, mert olcsóbban dolgoznak, hanem egyszerűen azért, mert rendelkezésre állnak.
A csütörtökön kiszivárgott információk szerint nagyon úgy tűnik, hogy 2024-ben akár 15 százalékkal is emelkedhet idehaza a minimálbér. Ez egybecseng az eddigi kormányzati nyilatkozatokkal is. Ami pedig valódi újdonság, hogy a munkavállalók és a munkáltatók egyeztetése alapján az idei évre körvonalazódik egy egyszeri bérkompenzáció.
A jelenlegi felosztó-kirovó rendszer nem fenntartható, a nyugdíjrendszer kaotikus, ráadásul teljesen hiányzik belőle foglalkoztatói pillér - jelentette ki Farkas András nyugdíjszakértő az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) konferenciáján. Előadásában 5 problémát és egy nagy hiányosságot vázolt fel a magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatban a szakértő, egy kerekasztal-beszélgetésből pedig a portfóliómegosztás előnyeit és hátrányait is megismerhettük.
A reálbérek emelkedése adhat újabb lendületet a magyar gazdaságnak, jövő januártól pedig a minimálbér 10-15 százalékos emelkedése látszik a tárgyalások alapján – mondta pénteken nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy szentendrei gyáravatón.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Ha újra hatalomra kerülne az elnökjelölt.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
