munkaerőhiány

Már csak pár nap maradt - Legyél idén te

Már csak pár nap maradt - Legyél idén te "Az Év Építőipari Személyisége" díj győztese!

Tavaly épphogy egy kis levegőhöz tudott jutni az építőipar, de 2021-től már ismét teljes kapacitással vágtak bele a szakemberek a munkába: a legkisebb felújításoktól kezdve egészen az évtizedeket meghatározó gigaprojektekig. Pont egy ilyen dömpingben indult el két évvel ezelőtt a Portfolio első Építőipari konferenciája, amelynek egyik meghatározó pontja volt a Market Építő Zrt.-vel közösen alapított, "Az Év Építőipari Személyisége" díj nyertesének megválasztása és kihirdetése. A célunk most sem változott, egy leterhelt időszak közepén szeretnénk egy pillanatra megállni, és elismerni a szakma egy kiemelkedő személyiségét.

Minden eddiginél hevesebb harcok alakulnak ki a hazai munkahelyeken

Minden eddiginél hevesebb harcok alakulnak ki a hazai munkahelyeken

Sokan hitték azt, hogy a jelenlegi gazdasági válság enyhülést hoz a túlfűtött munkaerőpiacon. Az egész az autóiparban kezdődött két éve. Tavaly és az idén a COVID-válság megrengette a világot, egész iparágakat rendezve át (lásd vendéglátóipar). A nyugat-európai megtorpanás súlyosabb volta miatt sok magyar szűrét tették ki külföldön. Reméltük, hogyha már József Attila szavaival szólva „kitántorogtak”, akkor talán haza is jönnek. Nem így lett: a munkaerőpiaci hiány visszatért, a harc minden eddiginél hevesebbnek ígérkezik a Randstad munkáltatói márkakutatás alapján is. Bár minden nyolcadik magyar nyilatkozta azt, hogy elvesztette a munkáját, őket úgy felszívta a munkaerő iránti kereslet, mint a nyári záport a kiszáradt föld.

Optimisták az itthoni német cégek a gazdasági kilátásokról, de sokan aggódnak a munkaerőhiány és a korrupciós-közbeszerzési ügyek miatt

Optimisták az itthoni német cégek a gazdasági kilátásokról, de sokan aggódnak a munkaerőhiány és a korrupciós-közbeszerzési ügyek miatt

A Magyarországon működő német vállalatvezetők minden eddiginél magasabb arányban újra hazánkat választanák beruházási célpontként, most többségük bővítené itthoni tevékenységét, és nagymértékben javult körükben a hangulatindex, ami 4% feletti GDP-növekedést és akár 7-8%-os bérnövekedést vetít előre idénre – derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) csütörtöki online eseményén, amelynek témáját a kamara idei konjunktúrajelentése adta. A német cégek összességében bizakodóan tekintenek az idei magyar gazdasági és saját üzleti kilátásaikra, de közülük minden másodiknak komoly kockázatot jelent a munkaerőhiány főleg az iparban, és a korrupció, valamint a közbeszerzések terén is nagy az elégedetlenség. Kiderült, hogy számos cégnél bekövetkezhet a termelési tevékenysége teljes áthelyezése például Ázsiából Európába, és újdonság, hogy csaknem fele-fele részben jelölték meg ennek célpontjaként a mi térségünket, illetve Nyugat-Európát.

Oroszlánrészt vállalnak az ingatlanpiacból, most pedig még több munkára számítanak

Oroszlánrészt vállalnak az ingatlanpiacból, most pedig még több munkára számítanak

Egy épület sem működhetne, fogadhatna dolgozókat, vagy vendégeket az FM piac szereplői nélkül, akik most óvatosan optimisták és a II. negyedévben már új megrendelésekre, a bezárt, vagy csökkentett szolgáltatási színvonalon működtetett épületek újranyitására számítanak. Ezek mind jótékonyan hathatnak az FM szektor gazdasági adataira, egyedül az elegendő munkaerő kérdése okoz továbbra is bizonytalanságot. A LEO (Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatok Országos Szövetsége) legújabb, 2021 második negyedévére vonatkozó hangulatjelentését foglaljuk össze.

Kedvezőbb lakáspiaci folyamatok mellett magasabb lenne a fejlettségünk

Kedvezőbb lakáspiaci folyamatok mellett magasabb lenne a fejlettségünk

A lakásépítések száma az elmúlt tíz évben számottevően elmaradt a potenciálisan elérhető szinttől. 2000 és 2010 között évente átlagosan több mint 32 ezer lakást adtak át, ami 2010 és 2020 között átlagosan 14 ezerre csökkent. A lakásberuházások GDP-hez viszonyított aránya elmaradt a régió átlagától és a lakásállomány megújulási rátája is alacsonyan alakult historikus és régiós összevetésben egyaránt. Az épített lakások alacsonyabb száma az elmúlt tíz évben visszafogta a magyar gazdasági növekedést. Kedvezőbb lakáspolitika mellett több lakás épülhetett volna, és így gazdasági fejlettségünk is magasabban alakulhatott volna.

Javaslatokat nyújtott be a kormánynak a Magyar Közgazdasági Társaság a koronavírus-válság kezelésére

Javaslatokat nyújtott be a kormánynak a Magyar Közgazdasági Társaság a koronavírus-válság kezelésére

Többek között a munkaerőpiac, a népesedéspolitika, a digitalizáció és az egészségügy területére kiterjedő javaslatokat nyújtott be a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a kormánynak, melyekkel a koronavírus-járvány utáni időszak gazdaságpolitikáját kívánja segíteni. A főbb intézkedések költségvetési hatása a következő három évben mintegy 700 milliárd forint költségvetési forrást igényelne.

Több hónapot kell várnia a szakemberekre annak, aki most épít vagy felújít

Több hónapot kell várnia a szakemberekre annak, aki most épít vagy felújít

Több mint négy hónapos az átlagos várakozási idő egy építőipari szakemberre, de még ennél is rosszabb a helyzet az ország egyes részein. A szakterületeket nézve a gépészek között van a legnagyobb hiány, rájuk 5 hónapot kell általában várnia annak, aki felújításba, vagy építésbe kezd magánszemélyként - derült ki a Mapei felméréséből.

Duzzad a munkaerőhiány az infokommunikációs szektorban, az 50 feletti munkavállalók mégsem kellenek

Duzzad a munkaerőhiány az infokommunikációs szektorban, az 50 feletti munkavállalók mégsem kellenek

Évről évre  duzzad a munkaerőhiány az infokommunikációs szektorban, és 50 év felett bizonyítottan sokkal nehezebb elhelyezkedni a munkaerőpiacon még akkor is, ha az ember rendelkezik hasznos és keresett tudással. A Pénzcentrum szakértő segítségével járt utána, mi lehet ennek az oka és mégis milyen előnyökkel járna az X generáció alkalmazása a munkáltatók számára.

Tegyük rendbe! - Tényleg 1 millió felett van már az új lakások négyzetméterára Budapesten?

Tegyük rendbe! - Tényleg 1 millió felett van már az új lakások négyzetméterára Budapesten?

Az elmúlt hetekben több helyen többféle cikk is napvilágot látott a budapesti új lakások áráról. Noha a kerületek sorrendje többé kevésbé mindegyikben megegyezik, az átlagos négyzetméterárakban már nagyobb különbségek láthatók. Éppen ezért az egyes elemzőházak adatait összefogva megnéztük, hogy ki, milyen átlagárral számol a főváros kerületeiben és mennyibe kerülnek valójában a most értékesítésre kínált új lakások Budapesten.

Munkaerőhiány – aggódjunk, ha panaszkodnak a vállalatok?

Munkaerőhiány – aggódjunk, ha panaszkodnak a vállalatok?

A munkaerőhiány éveken keresztül központi szerepet játszott a gazdaságpolitikához kapcsolódó közbeszédben. Az éves túlórakeret nagy vitákat kiváltott bővítését épp úgy a munkaerőhiánnyal indokolta a kormány mint a szakképzési rendszer többszöri átalakítását. Okkal feltételezhetjük, hogy a koronavírus járvány elmúltával a munkaerőhiány újra középpontba kerül. De mit is jelent a munkaerőhiány a gyakorlatban?

Újabb leépítési hullám söpörhet végig Magyarországon?

Újabb leépítési hullám söpörhet végig Magyarországon?

A magyar gazdaság idén várhatóan növekedésnek indul a tavalyi mély recesszió után. A kilábalás azonban csak fokozatos lesz, így várhatóan az év első felében még gyengébb lesz a munkaerőpiac is. Habár a gazdaság teljesítménye valószínűleg csak 2022-ben éri el a válság előtti szintet, a foglalkoztatottság terén kedvezőbbek a kilátások. De a számok javulása mögött láthatunk problémákat is, ugyanis a gazdaság strukturális gyengeségei nem hagyják érintetlenül a dolgozókat.

A gyors felzárkózás motorja a javuló munkatermelékenység

A gyors felzárkózás motorja a javuló munkatermelékenység

Az MNB Termelékenységi jelentés cikksorozat aktuális részében a munkatermelékenységgel foglalkozunk. Termelékenységi szempontból a 2013 és 2019 közötti növekedési, felzárkózási ciklus két időszakra osztható. A 2013-2016-os szakaszban elsősorban a munkaerő mennyiségi növekedése támogatta a gazdasági növekedést, majd 2017-től a teljes foglalkoztatás megközelítésével egyre inkább a termelékenység vált a növekedés motorjává. Ezt jól mutatja az is, hogy 2017 és 2019 között a növekedés közel kétharmadát munkatermelékenység-bővülés okozta. Ez a munkatermelékenység-javulás az EU-átlag háromszorosa volt, amely folyamatban kiemelt szerepe volt a kkv-szektor termelékenységnövekedésének, valamint a gazdaságösztönző jegybanki és kormányzati intézkedéseknek. Az elmúlt három év tapasztalatai pozitívak, azonban még jelentős hatékonyságjavulásból felszabadítható növekedési tartaléka van a hazai kkv-szektornak. Ebben a cikkben alapvetően a termelékenységnövekedés szerkezete kerül bemutatásra.

Hangyabolyba nyúlt a kormány? - Beindulnak a felújítási munkák

Hangyabolyba nyúlt a kormány? - Beindulnak a felújítási munkák

Három hét és elkezdődhet a családosok őrült ralija a lakásfelújítási program maximum 3 milliós támogatására, no meg persze a szakemberek keresgélésére. Sok családos már valószínűleg pontosan tudja, hogy mire szeretné majd költeni a milliókat, így ha az elképzelés már megvan, már csak a megfelelő brigádot kell levadászni, aki megoldja a kivitelezést számlára. De vajon lesz szakember, aki időben, nem horror áron és megfelelő minőségben elvégzi a munkát? Építőipari szakértőket kérdeztünk arról, hogy mire számítson az, aki januártól elkezdené a lakásfelújítást.

A munkaerőhiány miatt megállt Magyarország népességfogyása

A munkaerőhiány miatt megállt Magyarország népességfogyása

Az elmúlt két évben Magyarországon alig csökkent a népesség. 2020 elején mindössze 3000 fővel éltek keveseben az országban, mint egy évvel korábban, ami meglepőnek tűnhet, ha tudjuk, hogy évről évre mintegy 40 ezerrel kevesebben születnek meg, mint ahányan meghalnak. A jelenség mögött a migrációs folyamatokban bekövetkezett változások állnak, ezen belül is kitüntetett szerepet játszik az ukrán vendégmunkások nagy tömegű bevándorlása. A 2020-as év azonban megtörheti a trendeket.

Koronavírus: a lakosság rosszabbnak érzi a gazdasági helyzetet, mint tavasszal

Koronavírus: a lakosság rosszabbnak érzi a gazdasági helyzetet, mint tavasszal

Novemberben a lakosság és a vállalatok közérzete is romlott az előző hónaphoz képest a Századvég Gazdaságkutató felmérése szerint. Ezt a súlyosbodó vírushelyzet és a szigorodó korlátozások magyarázzák. A lakossági index értéke az előző havi –11,2 pontról –14,9 pontra, míg a vállalati index értéke az októberi –18,2 pontról –21,4 pontra csökkent a –100 és +100 közötti skálán. A két konjunktúraindex növekedése az intézet szerint akkor várható, ha a vírushelyzet érdemben javul,és a korlátozások is jelentős mértékben lazulnak.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a kormánydöntés az üzemanyagárak szabályozásáról
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility