Az utóbbi időben több cég is elvitte egyes termelési egységeit Magyarországról, emellett már a tervezett bővítések egy része is elmaradt a munkaerőhiány miatt - írja csütörtöki számában a Magyar Idők.
2010 óta először csökkent az Egyesült Királyságban dolgozó külföldi EU-s munkavállalók száma, ezzel párhuzamosan pedig egyre nagyobb problémát jelent a brit cégeknek az üres pozíciók betöltése. A Brexit-párti kampány elsődleges célja a bevándorlás korlátozása volt, mostanra viszont látszik, hogy ez még nagy problémát okozhat a szigetországnak.
Megközelítőleg 25 ezer fő kapott tavaly munkavállalási engedélyt Magyarországon a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint - írja a Magyar Idők. Ez tízezer fővel haladta meg a 2016-ost, amelynek a fokozódó munkaerőhiány lehet az oka. A pontos létszámot ugyanakkor nem tükrözik az adatok, mivel tavaly június óta több hiányszakmában már nincs szükség engedélyre a környező országokból érkezők esetében.
Több milliárd forinttal drágult a Nestlé büki beruházása, amikor a cég azzal szembesült, mekkora a munkaerőhiány Magyarországon, mivel a termelést részben automatizálni kellett - mondta a Portfolio-nak adott interjúban Tompa Gábor, a Nestlé Hungária Kft. külső vállalati kapcsolatok igazgatója. Verő Barbara, a vállalat HR-igazgatója szerint sokan most havonta párezer forintért váltanak munkahelyet, de ennek hamarosan meglehet a böjtje. A bérigény mellett irreális karrierelvárások is megjelentek, sokan pár év alatt akarnak vezérigazgatói székig jutni. Páros interjú a magyar Nestlé két felsővezetőjével a munkaerőpiacról, versenyképességről, beruházásokról, termelékenységről.
Állásbörzét, karrierexpót tartanak az állami cégek szerdán délelőtt 11 óra és délután 18 óra között a fővárosban, a Magyar Vasúttörténeti Parkban, ahol 26 állami vállalat mutatkozik be, és 2200 betölthető állásra várják a jelentkezőket - közölték a szervezők az MTI-vel.
Ma már nem működik, hogy külön beszéljünk európai és magyar gazdaságról, mert még az európait is nagyon nehéz elvonatkoztatni a globális kilátásoktól, hát még a magyart az európaitól - mondta Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője a Portfolio-nak adott interjúban. Szerinte ilyen körülmények között arról beszélni, hogy egy gazdasági miniszter maga szállítja majd a 4%-os GDP-növekedést, inkább káros, hiszen ezzel azt mondjuk, hogy olyan dolgok felett van hatalmunk, amelyek felett valójában nincsen. A szakember emellett beszélt arról is, mi lehetne a megoldás a munkaerőhiányra, mikor térhet vissza az infláció Magyarországra és meddig maradhat fenn a stabilitás a forint piacán.
Az alacsonyabb termékenységi számok, az elöregedő társadalom és az elvándorlás miatt súlyos munkaerőválság fenyegeti a román gazdaságot - idézi a KeysFin tanácsadó cég nemrég közzétett elemzését a Business Review angol nyelvű román lap. Az oktatási rendszer radikális reformra szorul, hogy felkészítse a fiatalokat a jelenkor kihívásaira, emellett pedig komoly pénzbeli támogatásban kell részesíteni a pályakezdő fiatalokat, máskülönben külföldi munkaerővel kell megoldani a munkaerőhiányt, aminek azonban jelentős szociális következményei lehetnek hosszú távon - állapítja meg az elemzés.
Bár a nagy álláskeresési portálok online hirdetnek és a folyamatok nagy része is automatizált, lényegében ma sem működnek másképpen, mint amikor a faliújságra tűzdelték ki az álláshirdetéseket. Ugyan az internetnek köszönhetően ezek már sokkal több embert érnek el, hatékonyságuk az elmúlt években jelentősen visszaesett. Ugyanakkor a digitális megoldásokban rejlő lehetőségek koránt sincsenek kiaknázva, amit jól mutat, hogy a toborzási piacon megjelenő új szereplők a digitalizáció segítségével ott is találnak jelölteket, ahol a nagyok nem látnak.
A magyar gazdaság dinamikusan növekedhet az idei évben a német vállalatok szerint. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara rendszeres felmérése szerint a Magyarországon tevékenykedő német cégek idén tovább növelnék a beruházásokat és a foglalkoztatotti létszámot is. Ennek egyetlen komoly korlátja lehet, mégpedig az egyre súlyosbodó munkaerőhiány.
Rontja a német gazdaság teljesítményét a megfelelően képzett munkaerő hiánya, amely középtávon 0,9 százalékponttal is visszavetheti a növekedés éves ütemét - derül ki a kölni gazdaságkutató intézet (Institut der deutschen Wirtschaft Köln - IW) hétfőn közzétett tanulmányából. A munkaerőhiány az egész kontinensen komoly gondot jelent, Magyarországon is rekordon van az üres álláshelyek száma.
A kivitelezési költségek lassan az egekbe törnek, és a folyamatosan dráguló építőanyagok és emelkedő munkabérek miatt még nem is látszik a folyamat vége. A fejlesztőket azonban nemcsak a drasztikus költségemelkedés sújtja, hanem a kivitelezői hiány is. Ma azon áll vagy bukik egy projekt, hogy sikerül-e időben lekötni a megfelelő építőipari kapacitásokat.
A társadalom elöregedése nagyon komoly kihívások elé állítja Németországot, hiszen az elmúlt években tapasztalt dinamikus gazdasági növekedés következtében már így is óriási hiány van szakképzett munkaerőből, a helyzet pedig folyamatosan romlik. De nem ez az egyetlen negatív következménye a kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak: a gazdaság gerincét adó, világszinten versenyképes termékeket előállító családi kis- és középvállalkozások súlyos generációs válsággal küzdenek, hiszen sok esetben nincs, aki tovább vigye a családi hagyományokat. Örökösök híján fennáll a veszély, hogy sok cég kerülhet külföldi befektetők kezébe, vagy éppenséggel zárhat be, ami azért különösen kényes dolog, mert a teljes foglalkoztatottság mintegy 70%-át ezek a vállalkozások adják.
A dolgozói ajánlási program keretein belül a munkavállalók javasolhatnak jelölteket a cég nyitott pozícióira, a bevált jelölt után pedig az ajánló jutalmat kap - ez a toborzási bónusz. Magyarországon több nagyvállalat régóta alkalmazza a módszert, ők ma már az új dolgozóik negyedét így veszik fel. A munkaerőhiány miatt egyre többen fordulnak az ajánlási rendszer és a toborzási bónusz felé: újabban a kereskedelemben, illetve az állami szférában is találunk erre példát. A tapasztalatok alapján az így toborzott kollégák nemcsak jobban beválnak, hanem tovább is maradnak az adott cégnél.
Az elmúlt években nem volt nagyobb sikersztori a magyar gazdaságban, mint a foglalkoztatás rekordszintre emelkedése és a munkanélküliség dinamikus csökkenése. Hosszú ideje már egyértelműen az elsődleges munkaerőpiac a húzóerő, és olyannyira sokan találtak állást, hogy kezdünk kifogyni a "munkáskezekből". A Portfolio számításai szerint még hadra lehet fogni néhány százezer embert - amit a nyugdíjkorhatár emelése is segít a következő években -, de a csökkenő népesség miatt hamarosan egy áttörhetetlen falba ütközünk bele.
A magyar munkaadók optimisták, ami a felvételi szándékot illeti. A ManpowerGroup felmérésében résztvevő munkaadók 23%-a növekedésére számít, csupán 2%-uk tervez elbocsátást, míg 73% semmiféle változtatásra nem készül. A felvételi szándék 5 százalékponttal erősebb 2018 elején az előző negyedévhez képest, miközben viszonylag stabil maradt a 2017 azonos időszakához viszonyítva.
Történelmi csúcson maradt az üres álláshelyek száma és aránya Magyarországon, ami azt jelzi, hogy a munkaerőhiány a tavalyi év utolsó három hónapjában sem enyhült. A KSH friss adatai alapján látszik, hogy a feldolgozóipart, az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenységet, illetve a humán egészségügy, szociális ellátás ágazatokat sújtja leginkább a probléma.
A magyarországi vezérigazgatók szemében továbbra is Németország az elsődleges célpiac, miközben Románia egy év alatt fellépett a második helyre. A PwC felmérése szerint ambiciózus növekedési tervekkel készülnek a közeljövőre, ennek azonban számos akadályát is látják: a munkavállalók hiánya, demográfiai jellemzőik változása, illetve az alkalmazásukra kirótt vállalati terhek komoly kihívás elé állítja a döntéshozókat. Jelenleg a cégvezetők 95%-a aggódik a munkaerőhiány miatt, de közel ennyien invesztálnak is a meglévő munkatársak fejlesztésébe
Demonstráció-sorozat indulhat a húsiparban, ha a kormány nem segít a húsipari munkavállalók bérproblémájának orvoslásában - nyilatkozta Golhovics Gábor, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnöke a Világgazdaságnak.
Egyre nagyobb a munkaerőhiány Magyarországon, amit most az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet felmérése mutat be 3000 vállalat megkérdezése alapján. A toborzási nehézségeket (munkaerő- és szakember-hiányt) jelző cégek aránya jelentősen nőtt az elmúlt években. A munkaerőhiány főként a döntően exportáló, az ipari és építőipari, a döntően vagy részben külföldi tulajdonban lévő, a dunántúli, valamint a 10-49 fő közötti cégeket érinti. A vállalkozások nagyjából fele úgy véli, hogy 2018-ban enyhülni fognak a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák, harmaduk szerint azonos mértékűek maradnak, tizedük pedig úgy látja, hogy súlyosbodni fognak e nehézségek.
Előbb-utóbb rákényszerülhetnek a nagy élelmiszerláncok, hogy bruttó 200 ezer forint feletti havi fizetést adjanak dolgozóiknak - mondta a Magyar Nemzetnek a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.
Fontos adat jön, feszülten figyelnek a befektetők.
Peter Bosek nem pusztán vezérigazgató lesz.
Még mindig sok vevő kivár.
Nagy európai elemzés készült.
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
