A Bank of England (BoE) kész eltűrni a célnál "valamelyest" gyorsabb inflációt, ha ezzel munkahelyeket menthet meg és segítheti a növekedést a brit gazdaságban - mondta pénteken a brit jegybank kormányzója.
Két fő tényezőre vezethető vissza Európában a szakképzett munkaerőhiány, és Magyarországon mindkét területen kedvezőtlenebb a helyzet az uniós átlagnál - mutatott rá a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forum konferenciára küldött videó üzenetében Marianne Thyssen.
Árfelhajtó hatása van annak, hogy egyre több ember igyekszik munkát találni a hazai ipari körzetekben. Egyes megyékben eközben még úgy is magasak az árak, hogy a munkanélküliek száma is magas - derül ki az Otthontérkép a vevők nyári és ősz elejei kereséseit, valamint a munkanélküliségi adatokat összegző elemzéséből.
Az Eurostat előzetes becslései alapján szeptemberben az augusztusi 0,2%-ról 0,4%-ra emelkedett az éves inflációs index, ami bár még így is nagyon messze van az EKB 2%-os céljától, közel két éve a legmagasabb érték. A munkanélküliségi ráta viszont továbbra sem tud a 10%-os lélektani határ alá süllyedni, ami jól mutatja, hogy az övezet gazdaságában még mindig komoly problémák vannak.
Történelmi mélypontra, 4,9 százalékra süllyedt 2016 nyarán a munkanélküliségi ráta Magyarországon. A közmunkások száma nem emelkedett a június-augusztusi időszakban, arányuk 5 százalék volt az aktív népességen belül.
Egy adott országrész munkaerőpiaci helyzete és lakásárai általában összefüggést mutatnak egymással. A jobb munkalehetőségek vonzzák a munkavállalókat, akik növelik a lakások iránti keresletet, aminek következtében az árak is emelkedni kezdenek. Magyarországon is hasonló folyamatok zajlanak, például a nyugati országrész felértékelődése, vagy Kelet-Magyarország lemaradása tipikusan ezt példázza. A kiemelkedően magas ingatlanárak azonban nem mindig járnak együtt a kedvező munkanélküliségi mutatókkal vagy egyszerűen csak késleltetve jelentkeznek.
Jó eséllyel a harmadik parlamenti választást is meg kell tartani egy éven belül Spanyolországban, miután a múlt héten ismét nem sikerült kormányt alakítani a parlamenti patthelyzet miatt. Pedig sürgősen szükség lenne egy erős kormányra, mely végre meg tudja hozni a régóta halogatott döntéseket, hiszen a munkanélküliség majdnem húsz százalék az országban, a költségvetés hiánya pedig tavaly meghaladta a GDP 5 százalékát. Ennek ellenére a növekedésre nem lehet panasz, Spanyolország folyamatosan az európai élmezőnyben van.
A visegrádi országok mindegyikében gyorsan csökkent a munkanélküliség az utóbbi negyedévekben, olyannyira, hogy - különböző mértékben - de mindenhol látni a munkaerőhiány jeleit a gazdaságban. A munkaerőpiac feszesedése mind a négy országban a bérek emelkedését idézi elő, ám mindez egyelőre nem gyűrűzött át a fogyasztói árak drágulásába. A nehéz helyzet ellenére a régióban várhatóan folytatódik majd a munkahelyteremtés, azonban a munkaerő-tartalék teljes kiaknázása végett előtérbe kerülhetnek a rugalmasabb foglalkoztatási formák, mint például a részmunkaidős pozíciók - írják elemzésükben a prágai KB Bank elemzői.
Az olasz kormány javasolni fogja, hogy az Európai Unió hozzon létre 50 milliárd eurós alapot a munkanélküliség leküzdésére és a gazdasági válságok áthidalására - értesült az Il Sole 24 Ore.
Kína tőzsdére bevezetett bankjai körülbelül 35 ezer dolgozót küldték el idén és csökkentették az átlagbért, amivel ellensúlyozni akarják a stagnáló bevétel-növekedésüket.
Tovább mérséklődött az állástalanok száma Magyarországon a május és július közötti időszakban, amellyel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 5 százalékra csökkent. Közfoglalkoztatottakkal együtt összességében 4 millió 372 ezren dolgoztak az országban.
Rekordtávolságot, 2,54 billió kilométert tettek meg 2016 első felében az amerikai autósok
A rendszerváltozás óta nem volt ilyen alacsony, 5,1 százalékos a munkanélküliség Magyarországon, az Európai Unióhoz viszonyítva is jól állunk, ahol 8,5 százalékos az átlagos munkanélküliségi ráta - mondta a nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatorna esti műsorában csütörtökön.
2016 második negyedévében a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak száma lényegében kiegyenlítődött, mindkét csoport 5,1 százalékát teszi ki a gazdaságilag aktív népességnek. A foglalkoztatottság továbbra is szép bővülést mutat: közmunkások nélkül is több mint 120 ezer fővel emelkedett a létszám egy év alatt.
Napjainkban egyre több helyről halljuk, hogy Magyarországon milyen jelentős méreteket ölt a munkaerőhiány. Annak ellenére azonban, hogy több figyelem irányul erre a valóban létező problémára, megoldásokról vagy legalábbis annak elméleti lehetőségeiről nem sok szó esik. Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője e cikksorozat első részében az európai uniós térképen elhelyezve mutatja be a magyar munkaerőpiacot, hogy ne önmagában, hanem nemzetközi kontextusban tudjuk értelmezni a magyar adatokat. A cikksorozatnak nem célja, hogy teljes körű, tudományos alapokon nyugvó elemzést adjon a témáról, inkább tekintsük amolyan vitaindítónak, amely elsőként megpróbál túlmutatni a probléma felismerésén.
Miközben a gazdaság egyre több területéről azt halljuk, hogy a cégek munkaerőhiánnyal küzdenek Magyarországon, több mint félmillió ember - a gazdaságilag aktív népesség több mint 10 százaléka - még mindig nem, vagy csak az állami közfoglalkoztatásban tud elhelyezkedni. Miért? A válasz összetett, de a legjellemzőbb probléma, hogy a szabad munkaerőtábor jelentős része nehezen foglalkoztatható, illetve a munkaerőkereslet és -kínálat rendkívül egyenlőtlenül alakul az országban.
Ha a munkanélkülieket és a közmunkásokat együtt tekintjük a munkaerő-kínálatnak ma Magyarországon, papíron több mint 13 álláskereső jut egy álláshelyre a versenyszférában. A matek elsőre remekül kijön, ennek ellenére érezhetően munkaerőhiány tombol az országban, amelynek legfőbb oka a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat eltérő földrajzi elhelyezkedésében, és bizonyos részt a rendelkezésre álló munkaerő minőségében keresendő.
Tovább javul a munkaerő-piaci helyzet az OECD országokban, amelynek eredményeképp 2017-ben, közel 10 évvel a pénzügyi válság után a foglalkoztatottak aránya várhatóan eléri a válság előtti szintjét - vetíti előre 2016-os munkaerő-piaci előrejelzésében a párizsi székhelyű szervezet. Bár a munkanélküliség látványosan csökken, a tartósan állástalanok helyzete jóval lassabban javul. Ami pedig a béreket illeti, a válság előtti években tapasztalt béremelkedési ütemtől messze elmaradt az utóbbi hét év növekedése: Magyarországon például 20 százalékkal voltak alacsonyabbak a keresetek tavaly, mint lehettek volna, ha olyan gyors a bérnövekedés, mint korábban.
Március és május között tovább emelkedett a foglalkoztatottság Magyarországon, amivel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 5,5 százalékra süllyedt.
2015-ben az Európai Unió országainak többségében az uniós állampolgárok gazdasági aktivitása magasabb volt, mint az EU-n kívülieké, ami alól csak néhány ország jelent kivételt, köztük Magyarország is. Más a helyzet ugyanakkor a munkanélküliséggel, ami az unión kívülről származók körében több mint kétszer olyan magas.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
