A hibrid és távmunka körülményei között a kollégákkal folytatott pletykálkodás, sugdolózás is digitalizálódott. Csakhogy mindez igencsak kockázatos lehet a munkavállalók és az őket megfigyelni vágyó cégek szempontjából.
Barátokkal együttdolgozni a nappaliban vagy heti egyszer bejárni a hibrid modellben működő irodába, ahol már egy bögrét sem hagyhat az ember az asztalán: máig tartanak a koronavírus-járvány hatásai, ha a munkahelyi terek újraértelmezéséről van szó.
A péntek este megjelent közlönyben kihirdetett rendeletmódosítással, valamint határozatmódosítással a kormány határozatlan ideig szóló lehetőséget adott a nyugdíjasoknak annak érdekében, hogy egyes jogviszonyokban dolgozhassanak a nyugdíj mellett is.
Az adatok azt mutatják, hogy egyre több férfi esik ki a munka világából vagy hagyja ott a munkahelyét, és sokan közülük már nem térnek vissza a munkaerőpiacra. Az okok sokrétűek és igen, részben a nők az okai a jelenségnek, de nem úgy, ahogy azt gondoljuk.
Hivatalosan már több mint 70 ezer külföldi dolgozik Magyarországon, azonban a létszámuk ennél minden bizonnyal magasabb. Ráadásul folyamatosan növekszik: a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők szerint havonta 500-1000 külföldi munkavállaló érkezik Magyarországra, főképp az iparba. A munkaerőhiány miatt a következő években is meghatározó lehet a külföldiek beáramlása, akik egyre több országból érkezhetnek hazánkba könnyített feltételek mellett. A következő időszakban több óriásberuházáson is dolgozhatnak.
Több külföldi munkavállaló beengedésére szólította fel a brit kormányt csütörtökön az egyik legpatinásabb brit áruházlánc vezetője, aki szerint a munkaerőhiány miatt "a földeken rothad el a termés" Nagy-Britanniában.
A legtöbben, mintegy 367 ezren, júliusban éltek a 25 év alattiaknak járó kedvezménnyel, idén az első hét hónapban több mint 79 milliárd forintot hagyott az adókedvezmény a fiataloknál - tájékoztatta Izer Norbert az MTI-t.
A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egy olyan rendelet, amely a külföldi, harmadik országbeli munkavállalók számára lényegesen lazított egyrészt a Paks II. projekttel összefüggő munkavállalás szabályain, másrészt azon munkavállalók számára is lazítás történt, akik Ukrajnából és Szerbiából érkeztek hazánkba.
Könnyebbé vált harmadik országból, így akár az ázsiai térségből érkező munkavállalók minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztüli alkalmazása. Azon túl, hogy egyes szektorok munkaerőhiánya, valamint a bizonytalan gazdasági kilátások miatt a munkáltatók számára egyre előnyösebb munkaerőt kölcsönözni, az új rendelet akár kedvezőtlen következményekkel is járhat a munkaerőpiacon: a harmadik országból érkező munkaerő miatt növekedhet a bérfeszültség és a fluktuáció.
Mind a három érintett megyében és a fővárosban támogatott képzésben vehetnek részt a Tungsram Operations Kft. csoportos létszámleépítésben érintett dolgozói. A programban személyre szabottan, álláskeresést ösztönző juttatással valósul meg a képzésük, átképzésük, így akinek eddig nem sikerült másik munkahelyen elhelyezkednie, ennek segítségével könnyebben térhet vissza a nyílt munkaerőpiacra - jelentette be Kutnyánszky Zsolt iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkár a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) keddi közleménye szerint.
Májusban újra több mint 100 ezer fő felett volt azoknak a magyaroknak a száma, akik átmenetileg külföldön dolgoznak. A Covid időszakában érdemben kevesebben vállaltak külföldön munkát, az elmúlt hónapokban azonban ismét megindultak a magyarok külföldre.
Az extraprofit adóról szóló kormányrendelet a cégautóadó mellet a kkv-kat érintő alkalmi munkavállalás közterheit is megemelte - írja a Könyveléscentrum. A 2022. július 1-jét és azt követő napra létesített alkalmi munkavállalókra, egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyokra kell alkalmazni.
A magyar munkaerőpiac immár évek óta folytat reménytelennek látszó küzdelmet a munkaerőhiánnyal. Sok munkaadó már fel is adta azt a törekvést, hogy ezen a piacon megfelelő jelölteket találjon, miközben továbbra is százezrek vannak, akik hosszú ideje a szándékaik ellenére sem találnak megfelelő munkahelyet maguknak. Talán egy kis szemléletformálás sokat segítene, mert - ahogy mondani szokás – gyakran nem látjuk a fától az erdőt.
Eddig több mint 7 ezer ukrán menekült folyamodhatott menedékes státuszért a magyar hatóságokhoz, és párszáz ember állhatott könnyített eljárás révén munkába. Főleg a hiányszakmákban várnák a cégek ezeket a dolgozókat tárt karokkal. Mérnökökre, technikusokra, gyártósori összeszerelőkre, vendéglátóipari vagy éppen építőipari munkásokra lenne a legnagyobb igény. A magyar állam már több ösztönzőt működtet, nemcsak az ukrán menekülteket foglalkoztató cégek költségeinek mérséklésére, hanem arra is, hogy a gyermekeik óvodába vagy iskolába járhassanak.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezetei közreműködését kérte az orosz-ukrán háború miatt Magyarországra menekültek szükség szerinti átmeneti foglalkoztatásához.
Ausztriában különösen sok magyar dolgozik, ám a világjárvány a külföldi munkavállalásra is hatással volt. Reizer Balázs, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa vizsgálta meg, hogyan alakult a magyarok ausztriai munkavállalása. A Munkaerőpiaci Tükör 2020 című évkönyvsorozatban megjelent tanulmány szerint a 2021-es adatokat vizsgálva már olyan sok magyar dolgozott Ausztriában, mint a járvány előtt. Sőt, az Ausztriában dolgozó magyarok száma minden korábbi létszám csúcsot megdöntött. A kutató szerint ha a járvány miatt nem korlátozzák újra a vendéglátóipart, akkor az Ausztriában dolgozó magyarok száma már rövid távon is tovább fog emelkedni.
Még három hónap van a 2022. szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre való jelentkezési határidőig. Nem sok idő ez, tekintettel arra, hogy Magyarországon több mint 60 államilag elismert felsőoktatási intézmény több száz karának több száz szakja közül lehet választani, a bőség zavarában pedig nehéz megtalálni, melyik lenne a legideálisabb a gyerek számára. Rengeteg mindent kell mérlegelni a szülőknek és a diákoknak is. A KPMG nemzetközi tanácsadó cég HR igazgatójával jártunk utána, mennyit számít az, hogy milyen egyetemen és milyen képzési területen szerez diplomát valaki.
Egy friss országos kutatás szerint a magyarok jóval - átlagosan 9 évvel - korábban szeretnének nyugdíjba vonulni, mint amit valószínűnek tartanak jelenlegi tudásuk szerint. A felnőtt lakosság ugyanis arra számít, hogy majd 66 éves korában kezdheti meg megérdemelt pihenését, miközben az álom nyugdíjkorhatárt 57 éves korukra tennék - derül ki a Groupama közleményéből.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a magasan képzett, unión kívüli munkavállalók európai alkalmazását lehetővé tevő, megújított kék kártya irányelvet, ami uniós remények szerint segít az egyes kulcságazatokban tapasztalható munkaerőhiány csökkentésében.
A technikai-technológiai fejlődés mindennapjaink része, megtanultunk együtt élni vele, ugyanakkor időről időre megerősödnek a kétkedő hangok, hogy képes lehet-e a társadalom hosszabb távon is új munkalehetőségeket teremteni. Kettős kihívásról van szó, hiszen egyrészt a technikai-technológiai fejlődés csökkenti a munkaerőigényt, másrészt viszont mind több ember lép a munkaerőpiacra, ahogy dinamikusan nő a Föld népessége. Az optimisták azt mondhatják, hogy a mutatvány nem reménytelen – az ENSZ Munkaügyi Szervezete adatai alapján az elmúlt huszonöt évben a Föld népessége 5,3-ról 7,4 milliárd főre nőtt és ezt követte a munkahelyek bővülése is: az 1991-ben mért 2,2 milliárd munkahelyhez további 900 millió jött létre ebben az időszakban.