Már az első héten a húszezret közelítette a program támogatásával munkába állt nappali tagozatos diákok száma, így a kiemelt érdeklődésre tekintettel az eredetileg 3 milliárd forintos keretet további 400 millió forinttal megemelte a kormány - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerda reggel a tárca által küldött közleményben.
A magyarországi elvándorlás és a külföldi munkavállalás természetessé válása, állandósuló gazdasági és társadalmi hatása nyomán érthető a köz- és szakemberek növekvő kíváncsisága a trendek és a részletesebb magyarázatok iránt. Folytatódik-e az elvándorlás? Akik elmentek, maradnak vagy visszatérnek-e? Milyen mértékben bizonyul sikeresnek az elvándorlás, növekszik-e azok száma, akik inkább a hazatérést választják? Az elvándorlás leggyakoribb oka a külföldi munkavállalás, vizsgálatát az érintett populáció rejtőzködő természetéből és folyamatos mobilitásából fakadó bizonytalanság nehezíti, a magyarázatok gyakran ütköznek a statisztikai adatok korlátjába. Ezért különösen gondos feladatot igényel annak interpretálása, kikre is vonatkoznak, és mit mutatnak az adatok. A leíró statisztika az elvándorolt népesség egy adott pillanatban számba vehető létszámát (stock) vagy az egy bizonyos időszakban, pl. egy éve alatt történő el-, illetve visszaáramlást (flow) képes megragadni.
További majdnem tízezer magyar kért tartós letelepedési engedélyt az első negyedévben az Egyesült Királyságban, így összesen már 140 ezren jelezték, hogy a Brexit után is maradnának az országban. Elvileg még június végéig van erre lehetőség, vagyis hamarosan kiderülhet, pontosan hány magyar él a szigetországban a statisztikák korábbi megbízhatatlansága után.
A járványhelyzet ellenére 2020-ban is közel 4000 fővel emelkedett az Ausztriában élő magyar nemzetiségűek száma – derül ki az osztrák statisztikai hivatal friss adataiból. Így már több mint 91 ezer honfitársunknak van állandó lakcíme az országban, amivel Németország és az Egyesült Királyság után ez lehet a harmadik legnagyobb magyar populáció Nyugat-Európában.
A brit belügyminisztérium kedden emlékeztető közleményben hívta fel a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok figyelmét arra, hogy éppen száz nap múlva jár le a tartós letelepedési kérelem benyújtására kijelölt határidő.
Előzetesen is lehetett tudni, hogy sok minden megváltozik majd a Brexit után, de az a legfontosabb mindenkinek, hogy decemberben sikerült megállapodni az Európai Unióval – mondta a Portfolionak adott interjúban Paul Fox budapesti brit nagykövet. A diplomata szerint elkerülhetetlen, hogy a változásnak legyenek árnyoldalai is, hiszen mostantól az EU-állampolgároknak is drágább lesz az egyetem és nehezebb lesz munkát vállalni a szigetországban. A magyar demokráciára és jogállamiságra vonatkozó nemzetközi kritikák kapcsán Fox elmondta: szerinte nem feladata más országokat megleckéztetni, ő nem a nyilvános vitákban, hanem a párbeszédben hisz.
Január elsején, azaz ma elhagyta az Egyesült Királyság a vámuniót és a közös piacot, és ezzel a gyakorlatban is bekövetkezett a Brexit, ami az élet számos területén hoz mától lényeges változásokat. Az alábbiakban elsősorban az itthon élő magyar állampolgárok szemszögéből világítjuk meg a legfőbb változásokat, így a diákokra, kutatókra, munkavállalókra és idősebbekre vonatkozó fejleményeket foglaljuk össze, illetve az élet több területéről is kiemelünk egy-egy lényeges információt.
Június és szeptember között megint több mint tízezer magyar regisztrált az Egyesült Királyságban, hogy a közelgő Brexit előtt tartós letelepedési engedélyt biztosítson be magának. Ezzel összesen már több mint 110 ezren jelezték, hogy szeretnének maradni az országban, és az utolsó roham majd csak 2021 első felében jöhet. Viszont a szám így ismét meghaladja a hivatalos brit statisztikát a szigetországban élő magyarok számát illetően.
A magas szakképzettségű, angolul jól beszélő, jól fizető állásajánlattal érkező bevándorlók számíthatnak a legelőnyösebb elbírálásra a jövőre életbe lépő új, pontozásos brit bevándorlási szabályozás alapján, amelyből hétfőn ismertetett további részleteket a londoni belügyminisztérium.
Májusban további 2300 magyar regisztrált a brit hatóságoknál, hogy a Brexit után is szeretne az országban maradni – derül ki a csütörtökön megjelent statisztikából. Ezzel a teljes szám százezer fölé emelkedett, és az érintetteknek van még egy évük a regisztrációra, így szinte biztos, hogy a nemrég jelentősen felfelé módosított hivatalos statisztikát újra korrigálni kell majd.
Az Aldi a részmunkaidős foglalkoztatási modellben látja a megoldást a megfelelő számú munkaerő pótlására – mondta Kulcsár Dénes, a társaság ügyvezető igazgatója a cég keddi sajtóbeszélgetésén.
A szerdán ismertetett részletek szerint megfelelő állásajánlathoz, az állásajánlatnak megfelelő szakképesítéshez és angol nyelvtudáshoz köti a brit kormány a jövő évtől a külföldiek nagy-britanniai munkavállalásának engedélyezését. Az új rendszer kimondott célja az alacsony szakképzettségű külföldi munkaerő foglalkoztatásának megszüntetése.
Januárban mérföldkőhöz érkezett a Brexit miatt tartós letelepedési engedélyért folyamodó magyarok száma: több mint 9000 új regisztrációval átlépte a 88 ezret, vagyis már többen kértek engedélyt, mint ahányan a brit statisztikai hivatal szerint az országban élnek. És a regisztrációra még van majdnem másfél évük, vagyis a ténylegesen az országban élők száma akár többszöröse is lehet a hivatalos statisztikának.
Gyorsított eljárással kaphatnak nagy-britanniai tartózkodási és munkavállalási engedélyt a magasan képzett külföldi szakemberek a brit kormány hétfőn közzétett szabályozási tervezete szerint.
Csaknem a kétszeresére emeli a brit kormány azoknak az elsősorban tudományos, egészségügyi és ipari kutatással foglalkozó szervezeteknek a számát, amelyek a jövőben jogosultak lesznek magasan képzett külföldi szakemberek toborzására gyorsított letelepedési és munkavállalási eljárás felajánlásával - közölte hétfőn Priti Patel brit belügyminiszter.
A magyar gazdaság elmúlt évtizedének egyik legjelentősebb eredménye, hogy a foglalkoztatás érdemben javult, 840 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, a foglalkoztatási ráta pedig 54,9 százalékról 70 százalék fölé emelkedett – jelentette ki Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülése után. A pénzügyminiszter kiemelte: a magyar munkaerőpiacnak még jelentős tartalékai vannak, a fiatal és a még tanuló korosztály munkavállalásának könnyítése társadalmi és nemzetgazdasági szempontból is kiemelt feladat.
A 30-as éveik elejére a magyar fiatalok mindössze alig 10%-a tudja vagy akarja bejárni azt az életutat, amely a leginkább sikeresnek bizonyul. Azoknak a magyar fiataloknak a legkedvezőbb a helyzetük, akik hagyományos családi életutat jártak be, ez a legritkább felnőtté válási út azonban egyfajta „társadalmi kiváltság”, derült ki egy friss tanulmányból. Az iskolapadból történő kilépés után viszonylag hamar előnyös munkaerő-piaci és anyagi helyzetet tudnak elérni, mindeközben nem halasztják (tovább) a szülői ház elhagyását és a tartós párkapcsolat kialakítását. Sokan vannak azonban, akik nem költöznek el otthonról, viszonylag hamar munkába állnak, vagy hamar családot alapítanak. Mi vár a magyar fiatalokra a felnőtté válás során?
Világszerte mintegy 272 millió ember nem a saját hazájában él és dolgozik, ez a globális lakosság hozzávetőleg 3,5 százaléka - ismertette a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) mai 500 oldalas jelentésében. Az anyag arra is rámutat, hogy már mostanra meghaladták a globális migrációs számok a 2050-re előrejelzett értékeket.
Idén szeptemberig közel 30 ezer külföldi vendégmunkás érkezett Magyarországra a három legnagyobb küldő országból. Két éve még mintegy tizenegyezren jöttek az országba - írja a Világgazdaság.
