Frissítette az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által Magyarországnak küldött igazságügyi ajánlások nyomán indult büntetőügyeket és azok addigi eredményeit mai újabb összefoglaló közleményében a Legfőbb Ügyészség.
Az elmúlt évtizedben az egyik legmagasabb arányú uniós forrásbeáramlás történt évente Magyarországra, de a gazdasági felzárkózásunk, az összesített gazdasági teljesítményünk mégis elmaradt a régiós országokétól, mindez pedig megkérdőjelezi a beözönlött pénzek hatékony elköltését - értettek egyet többen is egy csütörtöki szakmai konferencián. A túlárazással, korrupcióval és egyéb módokon magánzsebekbe vándorló EU-pénzek kapcsán az a kérdés is szóba került, hogy szinte semmit sem lehet tudni ezek méretéről és arról, hogy egyáltalán hol parkolhatnak, mire használhatják ezeket. Az Európai Bizottság illetékes képviselője elismerte: Magyarország azon négy ország között van, ahol megkérdőjelezhető, hogy sikertörténetről beszélhetünk-e az elköltött pénztömeg és a befutott gazdasági pálya alapján, de egyúttal védelmébe is vette a brüsszeli pénzelosztási szabályrendszert. Az EU-pályázatok kapcsán a túlárazási kockázatok elleni friss kormányzati fellépésről egy másik cikkünkben írtunk:
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, korlátozott jogkörrel, kis stábbal működik és a nagy, összetett, határokon átnyúló ügyekre koncentrál, de azért egy minapi magyar sajtóhír, a több százmillió forintnyi EU-s pénzből felépíteni, majd csak 5 évig működtetni tervezett kisvárdai ökofilmpark ügye, felkeltette a figyelmét - jelezte egy mai budapesti előadásában az OLAF főigazgatói tanácsadója.
Több hónapnyi előzetes vizsgálat után augusztus végén úgy döntött az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF), hogy hivatalos vizsgálatot indít az 1,9 milliárd forintnyi EU-pénzből elvileg megvalósult csornai napelemgyár ügyében, ahol az épület évek óta üresen áll - tudta meg a hvg.hu. A projekthez az Eximbank több mint 7 milliárd forintnyi hitelkeretet biztosított, és bár válaszában a pénzintézet áttételesen megerősítette az OLAF-vizsgálatot, de részleteket nem írt.
Megszerezte az egy hónappal ezelőtt közzétett éves OLAF-jelentés egyik kirívó uniós támogatás-visszaélési ügyének zárójelentését a 24.hu, amely szerint Budapestről irányítottak egy olyan céghálót, amely 31 uniós kutatás-fejlesztési pályázaton sokféle csalást követett el. Emiatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 28,3 millió eurónyi uniós támogatás visszafizettetését javasolja az Európai Bizottságnak, illetve nyomozás elrendelését is javasolta a magyar Legfőbb Ügyészségnek. Utóbbi azt el is rendelte idén január elején a NAV-on keresztül, de a NAV egyelőre még senkit sem hallgatott ki gyanúsítottként.
Mind a 2017-ben tett új bejelentések számában (27 darab, ebből 26 magánbejelentés), mind a tavaly lezárt vizsgálatok számában (17 darab), mind a 2010-2017 közötti OLAF-ajánlások teljes számában a második, illetve negyedik helyen végzett Magyarország az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) által ma közzétett 2017-es jelentése alapján. Egy rangsorban viszont toronymagasan az élen végzett Magyarország: nálunk javasolta a legtöbb pénzügyi büntetést az OLAF a 2013-2017 között kifizetett felzárkóztatási és agrárpénzek arányában. Az Európai Bizottság a 2020 utáni költségvetésben jelentősen több pénzt szán a csalások kiszűrésére:
Az Európai Bizottság 181 millió euró (mintegy 56 milliárd forint) összeggel javasolja támogatni a 2021-2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetést érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok elleni küzdelem érdekében tett tagállami erőfeszítéseket - közölte az uniós bizottság szerdán.
Az Európai Bizottság új szabályokat javasol az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalára (OLAF) vonatkozóan, ezek célja annak biztosítása, hogy az uniós hivatal megfelelő eszközökkel rendelkezzen az Európai Ügyészséggel folytatandó szoros együttműködéshez a csalások unión belül történő feltárása és kivizsgálása érdekében - közölte a brüsszeli bizottság szerdán.
Uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt bűnösnek mondott ki két vádlottat első fokon a Fővárosi Törvényszék kedden - közölte a fővárosi főügyész szerdán az MTI-vel.
Előbb jöttek le a Wall Street Journalban az Elios-üggyel kapcsolatos OLAF-jelentés főbb megállapításai, mint ahogy a magyar hatóságok hivatalosan értesültek a jelentésről, így ez az áprilisi magyarországi választásokba való beavatkozási kísérlet - hangzik a kormányzati narratíva, de a Portfolio információi szerint ez nem igaz. Aztán tegnap kiszivárgott az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) másik jelentése is a közlekedésfejlesztési államtitkár összeférhetetlenségéről, de ez meg egy közel 4 évvel ezelőtt lezárt OLAF-jelentés, így itt sincs semmiféle OLAF-os befolyásolási kísérlet. Sokkal valószínűbb, hogy a kiszivárogtatókat itthon kell keresni, az ügyeknek pedig a nyilvánvalónál sokkal nagyobb a tétje: részben a 2020 utáni összes EU-támogatásunk kifizetése múlik rajtuk.
A 24.hu megszerezte az EU Csalás Elleni Hivatala által készített Elios-jelentést, ami a magyar közvilágítási piacon tapasztalt uniós pályázati visszaélések vizsgálata során költségvetési csalás, sőt szervezett bűnözés esetét gyanítja és ezért kéri a magyar hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják ki az ügyet. Az Origo az Elios tényleges tulajdonosi viszonyaira hívja fel a figyelmet a vizsgálatokkal érintett időszakban, maga a cég pedig azt hangsúlyozta a jelentést kiszivárogtató portálnak, hogy a cég "mindig szabályosan járt el".
Túl későn vette észre az Európai Bizottság a hibás magyar közbeszerzéseket, de az egy hónappal ezelőtti budapesti látogatásunkkor megbeszéltük ezek kijavításának módját, így "csak azt sajnálom, hogy ilyen későn jöttünk rá ezekre a hibákra" - ismerte el a Bizottság Magyarországgal foglalkozó tisztviselője az Európai Parlament költségvetési szakbizottságának hétfő esti ülésén. Magát az eseményt azért rendezték meg, hogy a szakbizottság tavaly szeptemberi magyarországi látogatásáról készült előzetes jelentést megvitassák. Az anyagból kendőzetlenül kiderült: az EP-delegáció egyes tagjai kiakadtak azon, ahogy egyes magyar fejlesztéseket kiválasztottak uniós támogatásra és új elemként az is benne van: az EP szakbizottsága azt szeretné, ha az Európai Számvevőszék külön jelentést készítene az uniós támogatások magyarországi felhasználásáról.
Pénzbüntetés mellett jogi felelősségrevonást is szeretne látni abban a magyar ügyben az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF), amelyben korábban összeférhetetlenség mellett nyert el EU-s pénzeket közvilágítási projektekre az Orbán Viktor kormányfő vejének résztulajdonában álló cég, de a magyar ügyészség nem talált gondot, így tavaly már lezárta a nyomozást. Mindezt szokatlan módon a Wall Street Journalnak jelezte ma az egyébként rendre hallgatag OLAF.
"Abban az országban, ahonnan én jövök, ha kiderül, hogy rokonoknak ítélsz szerződéseket, másnap letartóztatnak. Persze ez attól is függ, hogy az adott országban milyen szabályok vannak" - ezt a szokatlanul éles beszólást eresztette meg tegnap egy brüsszeli sajtótájékoztatón az EU-támogatásokért felelős román uniós biztos. A válasz arra az újságírói kérdésre érkezett, hogy hogyan lehet garantálni az EU-pénzek jó hasznosulását és a befektetők biztonságát, ha nem a legjobb ajánlat, hanem például a miniszterelnök veje nyer egy közbeszerzésen. A magyar médiában már megjelent leegyszerűsített üzenetek és idézetek helyett mi az alábbiakban a tegnap elhangzott újságírói kérdést és az uniós biztosok válaszait pontosan, a tényleges szövegkörnyezetüknek megfelelően közöljük.
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) összesen 272 vizsgálatot zárt le tavaly, amely alapján nagyjából 630 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot - derült ki a hivatal 2016-os jelentéséből. Magyarországon 13 ügyben vizsgálták az uniós források felhasználását, melyből 11 ügyben tettek visszafizetési javaslatot, ami alapján az egyik legproblémásabb ország vagyunk. Azt a listát viszont már magasan mi vezetjük, amely azt mutatja, hogy mennyi támogatás visszatartását vagy visszafizetését javasolta a hivatal.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta harminc igazságügyi ajánlást és négy jelzést tett a Legfőbb Ügyészségnek, amely valamennyi ügyben nyomozást rendelt el, csak azokban nem, amelyekben már korábban nyomozás indult - mondta a vádhatóság szóvivője egy keddi háttérbeszélgetésen.
A nemzetközi, határokon átívelő korrupció a legaggasztóbb és legveszélyesebb trend, illetve az, hogy egyes országok, demokráciák olyan rendszereket működtetnek, ahol a korrupció szervesen kapcsolódik ahhoz, ahogy az országot irányítják, a kormányzáshoz - többek között ezt emelte ki a Transparency International Magyarország mai budapesti konferenciáján Giovanni Kessler. Az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) Magyarországgal kapcsolatban a költségvetés átláthatóságát sürgette és azt hangsúlyozta, hogy a korrupció tönkreteszi a gazdasági teljesítményt és a közbizalmat. Giovanni Kessler az Európai Ügyészség felállítása mellett érvelt, amelyből egyelőre Magyarország kimarad. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozást más konferencia résztvevők is szorgalmazták. A Fidesz-frakció közleménye szerint "A Transparency International a Soros-féle korrupció része."
Szabálytalansági eljárást indított a Miniszterelnökség a 4-es metró ügyében - közölte Lázár János kedden Makón.
Bár már majdnem kész az EU-tagállamokról szóló újabb korrupciós jelentés, azt mégsem fogja nyilvánosságra hozni tavasszal az Európai Bizottság és erre érdemi indokot sem ad a testület alelnöke - hívja fel a figyelmet mai blogbejegyzésében a K-monitor.
Nyilvánosságra hozta a kormány az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró beruházásáról szóló jelentését. Csepreghy Nándor államtitkár szerint a jelentést már 2016 végén megkapta a kormány, ám adatvédelmi okokból - az adatvédelmi hatóság véleményének kikérése után - csak most hozták nyilvánosságra - írja az MTI. Az elmúlt 13 év legnagyobb korrupciós ügye miatt az országnak várhatóan 59 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Unió számlájára.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
