A Maldív-szigeteken szombaton tartottak választásokat, ahol a turistaparadicsom következő elnökéről dönthettek a választók. A világpolitikai szempontból jelentéktelennek tűnő szavazáson azonban összecsapott az indiai és a kínai geopolitikai akarat, ezért nagy figyelmet kapott. A South China Morning Post arról írt, hogy a voksolás Peking nagy győzelmét hozta.
Magas rangú találkozót tartott Kína és Pakisztán, amelyen a muszlim országban megvalósítandó Övezet és Út (Belt and Road Initiative – BRI) projektekről esett szó. Iszlámábád tett néhány javaslatot a jövőbeli beruházásokról, ám ezt Peking határozottan elutasította. Szakértők szerint ez a Pakisztánban tapasztalható romló közbiztonságinak és a politikai bizonytalanságnak köszönhető – írja a Nikkei Asia.
Egy rövid animációs rövidfilmmel jelezte a kínai haderő, hogy továbbra is a legfőbb célja, hogy egyesítsék Tajvant Kínával. A kisfilmben az egyik legfontosabb kínai szimbólumot használták fel prezentálási célzattal, ennek egyik fele Kínában, másik fele Tajvanban található - írja a Reuters.
Bár a világ elsősorban az ukránokkal kapcsolatos kijelentéseket követi kiemelt figyelemmel a New York-i ENSZ közgyűlésen, más kényes témákról is zajlik a diskurzus. Egyik ilyen téma volt Tajvan kérdése, hármas szövetség alakult ki, amely szerint itt az ideje felvenni a szigetet az ENSZ-be. Más országok aggodalmukat fejezték ki s Tajvani-szorosban tapasztalható feszültségek miatt.
Házasságon kívüli affért folytatott az Egyesült Államokban Csin Kang volt kínai külügyminiszter, a viszonyból ráadásul gyereke is született. A Wall Street Journal szerint ez áll a hátterében annak, hogy a Hszi elnökhöz feltétlenül lojális politikust júliusban váratlanul menesztették.
Néhány nappal azután, hogy egy amerikai és egy kanadai hadihajó haladt keresztül a Tajvani-szoroson, Peking nem maradt adós a válasszal. Ismételten hatalmas katonai kontingens indult meg a sziget felé. Kína szerint a nyugati hatalmak igyekeznek feszültséget gerjeszteni a térségben, és kijelentette, hogy az ő türelmük is véges - írja a The Guardian.
Kína jelenleg a világ negyedik legnagyobb országa, azonban a pontos méretéről eltérő számok állnak rendelkezésre. Ennek oka, hogy Kína több ponton nem ismeri el a határvonalakat, számos területet magának követel, ezt persze a szomszédos államok nem nézik túl jó szemmel. Összeszedtük, hogy Kínának jelenleg milyen követelései vannak a szomszédjaival szemben, illetve megnéztük, hol alakulhat ki emiatt akár katonai konfliktus is.
Tapasztalt amerikai katonákat, főleg a légierő tagjait próbálja magához csábítani Kína – figyelmezteti az Egyesült Államok légierejének egyik tábornoka, Charles Q. Brown, a fegyveres szervezet tagjait.
Magyarként megszokhattuk, hogy nagyhatalmak a fejünk felett civakodnak sorskérdéseken, így illő legalább egy pillantást vetni arra is, hogy mit szeretne 23 millió tajvani, függetlenül Peking és Washington céljaitól.
Mérföldkőhöz érkezett a Kína globális befolyásszerzési törekvéseit elősegítő Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative - BRI), idén éppen 10 éve jelentették be az elképzelést. Azóta számos beruházás és fejlesztés kezdődött meg, Peking eddig valóban növelte a nemzetközi tekintélyét, de ideje lenne számos tanulságot is levonni az eddigi tapasztalatokból - írja a Nikkei Asia.
Nemzetközi össztűz zúdult Kínára, amiért hétfőn egy olyan térképet mutattak be, amin számos területet Kínához jelöltek, pedig más országhoz tartozik. Mivel Peking Indián kívül még számos más ország tengeri határait is megsértette, folyamatosan dühös reakciók érkeznek a kínai vezetéshez. A kínai külügyi szóvivő nyugalomra intette a feleket és hozzátette: szerinte nem kell túlreagálni a térképet.
Kína földrajzi helyzete nem túlságosan kedvező Tajvan megtámadásához, főképp, hogy az Egyesült Államok a térségben állomásozik. A szomszédok fegyverkezése és a harctéri tapasztalat hiánya sem mellettük szól, igaz, katonai költségvetésük hatalmas. Az viszont csak egy katonai konfliktus során derül ki, hogy mire képes a haderő valójában, ahogy az Oroszország esetében is láthattuk.
Nagy-Britannia parlamentjének külügyi bizottsága az alsóház elé tárt egy dokumentumot, amelyben Tajvan független országnak nevezik. Kína Tajvan kérdését a saját belügyének tekinti, várhatóan hatalmas felháborodás és kemény válaszreakció fogja követni a hivatalos iratban megjelent dolgokat - írja a Politico.
Friss térképet mutatott be Kínáról a kínai állami Global Times, ami sok vitára ad okot a jövőben. Az ábrázolás számos olyan területet is Peking felügyelete alá helyez, amelyeket más országok területének ismer el a nemzetközi jog. Tajvan és a Dél-kínai-tenger hovatartozásán régóta megy a vita, most viszont Kína, úgy látszik, jelentős területeket szeretne magáénak tudni India északi régióiból is.
George Yeo Tajvannal kapcsolatban fejtette ki álláspontját a South China Morning Postnak. Szingapúr korábbi külügyminisztere szerint a jövő évi tajvani választások nem fogják alapvetően befolyásolni az amerikai-kínai kapcsolatokat. Szerinte a felek most egy óvatos játszmát játszanak, amelyben a konfliktus elkerülése a cél.
Kulcspillanatban vannak a távol-keleti országok, ma tartanak háromoldalú megbeszéléseket az amerikai Camp Davidben a dél-koreai, a japán és az amerikai vezetők. A jelentős találkozóra a riválisok is reagáltak, előbb egy 11 hadihajóból álló orosz-kínai vegyes flottát irányítottak a japán partok közelébe, majd másnap két orosz kémrepülő okozott riadalmat a szigetország légvédelmi vezetőinek.
India és Kína igyekszik megoldásokat találni a határvitáira, melyek nemrég, a 2020-as években összecsapásig fajultak. A tárgyalások egyelőre nem hoztak tényleges eredményeket, abban azonban megegyeztek a felek, hogy visszafogják a haderő telepítését a területen. A megbeszélések kiemelkedően fontosak voltak a közelgő személyes találkozók előszeleként - írja a South China Morning Post.
Magas rangú amerikai és kínai tisztviselők folytattak megbeszélést Washingtonban szerdán. A résztvevők elsősorban a csendes-óceáni térség biztonsági kérdéseiről egyeztettek. Mindez akkor történt, amikor az amerikai külügyminisztérium meghívót küldött Vang Ji régi-új kínai külügyminiszternek Washingtonba - írja a Reuters.
A világ alig tud valamit a Csinmen-szigetekről, mégis most ezek a területek mutathatják meg a Kína és Tajvan közötti feszültség jövőjét. A terület mindössze néhány kilométerre fekszik a kínai tengerpartoktól, ennek ellenére Tajvan gyakorol felette hatalmat. Most egy hídépítés gondolata váltott ki komoly vitákat a szigeteken, ami még erősebben a szárazföldhöz kapcsolná a már így is Kínától függő területet - írja a The Guardian.
Hszi Csin-ping kínai elnök felszólította a hatóságokat, hogy az Észak-Kínában lezúduló heves esőzéseket követően minimalizálják az áldozatok számát és állítsák helyre a normális életkörülményeket - jelentette a Hszinhua hírügynökség a Reuters beszámolója szerint.
Videót is közzétettek az esetről.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Sorra lepleződnek le a kémek.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
