Kína-ellenes gigaszövetség jöhet létre: a világ legerősebb katonai hatalma kiállt India mellett
Az Egyesült Államok megszólalt az India és Kína közötti határvitával kapcsolatban, és egyértelműen oldalt is választott – számolt be a Nikkei Asia.
Az Egyesült Államok megszólalt az India és Kína közötti határvitával kapcsolatban, és egyértelműen oldalt is választott – számolt be a Nikkei Asia.
Miközben India és Kína között egyre feszültebb a kapcsolat az északi határviták miatt, a nagyhatalmak közé szorult Bhután igyekszik egyensúlyozni közöttük. Ez azonban egyre nehezebb kihívás jelent számára, mivel a himalájai megoldatlan kérdések miatt a feszültség nem látszódik oldódni a nagyhatalmak között – írja a South China Morning Post.
2023 decemberében a partjaitól több ezer kilométerre hajtott végre kommandós akciót az indiai haditengerészt. Ez volt az alakulat első légi úton végrehajtott éles bevetése a nyílt tengeren. A manőver egyben üzenetet is küldött Újdelhi riválisainak arról, hogy ki az Indiai-óceán valódi katonai ura – számolt be az EurasianTimes.
Oroszország kifejezetten fontos résztvevője az Övezet és Út kezdeményezésnek (BRI), mivel a Transzszibériai vasútvonal az egyik fő közlekedési útvonal volt korábban Európa és Kína között. Az ukrajnai háború óta ez a folyosó bezárult, mégis tavaly, a BRI tízéves fennállására megtartott fórumon Vlagyimir Putyin orosz elnök végig szinte egyenrangú partnerként mutatkozott a kínai elnök, Hszi Csin-ping társaságában. Ez a kép inkább az orosz igényeknek felel meg, akik nem alárendeltként gondolnak magukra, hanem olyan partnerként, akiknek Peking tervei megfelelnek, hiszen átfedésben van a sajátjukkal, a Nagyobb Eurázsiai Partnerséggel (Greater Eurasian Partnership – GEP).
Peking diplomáciai tiltakozást nyújtott be Újdelhiben, miután Narendra Modi indiai miniszterelnök hivatalosan megnyitotta egy Arunácsal Pradesh-i alagtat. A terület ellenőrzését mindkét hatalom magáénak követeli – jelentette a South China Morning Post. .
Hongkong életfogytiglani szabadságvesztéssel büntetné a hazaárulást és a lázadást új biztonsági törvénytervezetében.
Beszédet tartott Vang Ji kínai külügyminiszter csütörtök reggel, amelyben Kína külpolitikájáról beszélt. A tárcavezető számos témakört érintett és elhangzott néhány erősebb kijelentés is – számolt be a South China Morning Post.
A Tajvani szárazföldi ügyekért felelős bizottsága felszólította Kínát, hogy ismerje el a kölcsönös függetlenséget és kezdeményezzen politikai előfeltételek nélküli párbeszédet az egészséges országhatárokon átnyúló kapcsolatok előmozdítása érdekében - számolt be a Reuters.
Kína és a Fülöp-szigetek egyre hidegebb kapcsolatot ápol egymással, miután a két ország több alkalommal is éles vitába keveredett egymással a Dél-kínai-tenger területeinek ellenőrzése felett. Az Asia Times riportja szerint Manila egyre nagyobb figyelmet fordít a szigetvilág északi részére, ami egy potenciális ütközőzónává alakulhat át a jövőben.
Kína az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet szentelt a haditengerészeti képességei növelésére. Peking immáron három repülőgép-hordozójával rendelkezik, amelyekre a saját fejlesztésű ötödik generációs J-35-ös típusú vadászgépeket tervez telepíteni – írja a kínai Global Times.
A napokban tartják a Szingapúri Légishowt, ahol több ország is megvillantja a legfontosabb katonai fejlesztéseit. 2024-ben Kína sem maradt adós a szenzációs leleplezéssel, először mutatta be külföldön a Z-10ME típusú harci helikopterét – közölte a South China Morning Post.
Tajvan egy 79,2 millió dolláros megállapodást kötött Franciaországgal, amelynek a lényege, hogy Párizs felújítja a sziget Lafayette-osztályú fregattjait – számolt be a hongkongi South China Morning Post.
A kínai Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative – BRI) célja, hogy „áthuzalozza” a világot a keleti nagyhatalom kereskedelmi érdekeinek megfelelően. Afrika kiemelten szerepel Peking céljai között, most Nigériában jelentettek be jelentős fejlesztéseket – számolt be a South China Morning Post.
A tajvani hatóságok felhívták a figyelmet, hogy egyre több kínai léggömb közelíti meg a sziget területét, ez pedig egy közelgő konfliktus előszele lehet – írja a South China Morning Post.
Guatemala nyitottnak mutatkozik arra, hogy Kínával is felvegye a kereskedelmi kapcsolatokat. Ez a tény azt jelentheti, hogy Tajvan egy újabb diplomáciai partnerét veszíti el. Tajpej azonban a gazdasági kapcsolatok erősítésével őrizné meg viszonyát a közép-amerikai országgal – jelentette a Taiwan News.
Tajvan bejelentette, hogy egy több mint 20 millió dolláros bővítést hajtanak végre a sziget egyik fő légi támaszpontjának számító Hualien reptéren. A fejlesztés további hat reptéren is végrehajtják a jövőben – számolt be a South China Morning Post.
Tavaly nyáron váratlanul kellett távoznia a posztjáról Csin Kang kínai külügyminiszternek. Utódja az a Vang Ji lett, aki korábban már vezette az ország külügyi tárcáját, így most visszatérhetett a pozíciójához. A háttérben viszont felemelkedni látszik a kínai politika egy új csillaga: Liu Csiencsao, a Kínai Kommunista Párt Nemzetközi Kapcsolattartási Osztályának (ILD) vezetője. Az ő szerepe pedig nagyon súlyos geopolitikai feszültségek kezelésére terjed ki.
Tong Csün kínai védelmi miniszter szerdán videohívásban állapodott meg Szergej Sojgu orosz kollégájával a két ország közötti katonai együttműködés további elmélyítéséről – közölte a kínai védelmi minisztérium.
Hszi Csin-ping 2013-ban jelentette be az Övezet és Út kezdeményezést (Belt and Road Initiative – BRI), amelynek célja egyértelműen az volt, hogy Kína átalakítsa a globális infrastruktúrát. Az elképzelés célja számos megközelítésben szolgálta Peking céljait: „újrahuzalozta” a világot, ezzel erősebb kereskedelmi lehetőségek valósultak meg; nőtt a keleti nagyhatalom befolyása, valamint képes volt a saját technológiáit terjeszteni a világban. Ez utóbbi egyik legfontosabb eszköze a vasútdiplomácia lett, ami az egyik zászlóshajója volt az elmúlt több mint egy évtized beruházásainak. Ennyi idő után azonban az elképzelés hátulütői is kezdenek kirajzolódni.
Kína csütörtökön bírálta az Egyesült Államokat, amiért az szerinte visszaél a nemzetközi joggal és „bajt okoz és provokál”, miután az amerikai haditengerészet a tajvani választások óta tegnap először hajózott át hadihajóval a Tajvani-szoroson.
De van-e oka tényleg aggódni a keleti nagyhatalomnak?
Cikkünk folyamatosan frissül.
Úgy látja az azeri elnök, hogy továbbra is jöhet majd az orosz gáz Ukrajnán át.
Estek a részvénypiacok, kulcsszintek törhetnek.
Sosem mutatkozott még együtt a két kémfőnök, jön az új gázai tűzszüneti terv.
22 év után most elsőször hajóznak át a Tajvani-szoroson.
Óriási tüntetések zajlanak az országban, a tűzszünet pedig csak nem akar összejönni.
Mit mutatnak a számok az elnökválasztáshoz közeledve?
Az Erste olaj- és gázipari elemzője a Checklist vendége volt.
