A magas infláció a befektetési hozamok reálértékét is jelentősen csökkenti, a látraszoló betétekben tartott megtakarítások igen sebezhetőek a pénzromlás hatásaival szemben. Magasabb inflációs környezetben a reáleszköz-befektetésekkel potenciálisan nagyobb hozamokat lehet elérni: az ingatlanok, az infrastruktúra, a természeti erőforrások vagy a hosszú élettartamú fizikai eszközök jobban ellenállnak az infláció hullámzásainak, sőt, a befektetések jelentős hozammal is kecsegtethetnek. Ennek ellenére a közel 18 ezer milliárd forintnyi hazai megtakarítás jelentős része nélkülözi az értékállóságot biztosító reália-befektetéseket, készpénzben vagy látraszóló betétben várja, hogy folyamatosan veszítsen az értékéből. Az Invesco szerint a befektetések diverzifikálása jelenthet csak biztonságot, a legkiszámíthatóbb megoldás olyan alapokba fektetni, amelyek tartalmaznak reáleszközöket is.
Bár olykor a közbeszédben vagy akár csak egy-egy mémben kritizálják őket, a magyar önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségei nem magasak és – a tagok hosszú távú biztonságát szem előtt tartva – nem is konzervatív befektetők. Ehelyett inkább szép hozamot termelnek tagjaiknak, s ennek fejében általában kisebb költséget számítanak fel számos hasonló célú termékkel összevetve. A pénztárszektor igazi baja az, hogy nem nő az előtakarékoskodók létszáma. Ez – természetesen a tagok tulajdonosi jogosultságának sértetlenül hagyásával – az MNB által javasolt versenyképességi reformmal lenne orvosolható. Az idő sürget, mert az ízig-vérig hazainak tekinthető pénztári rendszernek két éven belül a páneurópai nyugdíjtermékekkel kell felvenniük a versenyt.
10 éve, 2010 novemberében született meg a döntés a magánnyugdíjpénztárakba hosszú évek során befizetett járulékok állami nyugdíjrendszerbe való átcsoportosításáról. Több mint 3 millió pénztári tag döntött állami nyomásra a visszalépés mellett, a pénztári hozamok azonban azt mutatják: jobban járt, aki maradt. A 2011 óta nyugdíjba vonulók ugyanis milliós hozamokat tehettek zsebre, miközben a 2011-ben visszalépők átlagosan 70-100 ezer forintnyi reálhozamot kaptak kézhez.
A Babakötvény az egyedüli olyan állampapír jelenleg itthon, amely infláció felett 3%-os reálhozamot kínál, ezzel még a szuperállampapírt is maga mögé utasítja. Ráadásul a számlanyitás is egyre egyszerűbb, azt már online, ügyfélkapun keresztül is megtehetik a szülők vagy a hozzátartozók. Érdemes lenne ezt meglépni, hiszen eddig csupán 230 ezer gyereknek van Babakötvénye, holott további egymillió kiskorú lenne még rá jogosult.
Augusztusban 3,9% volt az áremelkedés mértéke éves alapon Magyarországon, ha tartósan marad ez a magas inflációs környezet, csekély reálhozamot várhatunk a szuperállampapírtól. Sőt, ha az infláció éves átlagban 3,55% felett alakul, jobban megéri jövőre 5 éves inflációkövető Prémium Magyar Állampapírt venni.
Az arany mind fundamentálisan, mind technikailag kedvező befektetésnek tűnik a jelenlegi turbulens környezetben. A kormányok hatalmas mentőcsomagjai és a jegybankok óriási pénznyomtatásai mind jó hatással vannak a sárga nemesfém fundamentumaira. A Bank of America elemzői szerint másfél év múlva 3000 dollárig szárnyalhat az arany, mely a jelenlegi szintekről 74 százalékos emelkedésnek felelne meg.
Tavaly az önkéntes nyugdíjpénztárak mindegyike pozitív hozamot ért el a nemzetközi tőzsdék és a BÉT jó szereplése, illetve a hazai kötvénybefektetések felértékelődésének köszönhetően - írja az MNB friss közleményében. Az átlagos nettó hozam 9,84 százalék lett.
Kijött a KSH hivatalos inflációs adata, e szerint tavaly átlagosan 3,4% volt a magyar infláció. Ez azt jelenti, hogy 2021-ben a most elérhető 3 és 5 éves Prémium Magyar Állampapír 4,4, illetve 4,8%-os kamatot fizet majd befektetőinek. Ez még mindig kevesebb valamivel, mint a szuperállampapír 3, illetve 5 éves hozama. A Babakötvény viszont az új inflációval már 6,4%-ot fizethet.
Egyre rosszabb a hozamhelyzet az európai magánnyugdíjpénztáraknál, a frissen közölt adatok szerint tavaly a vizsgált magán-nyugdíjpénztári hozamok mindegyike mínuszban volt, Észtországban közelített a mínusz 10%-hoz a teljesítmény – írja a Financial Times.
Ha valaki már 25 éves korában elkezd félretenni nyugdíjas éveire, elég lehet havonta 7600 forint ahhoz, hogy 65 éves korára közel 5,5 millió forintot gyűjtsön és ezzel jelentős mértékben kiegészítse nyugdíját. Sajnos a magyar valóság inkább azt mutatja, 40 felett indul be jobban a nyugdíjtudatosság. Az MNB Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentéséből szemezgettünk.
Évek óta nem fordult elő, hogy a mostanihoz hasonlóan negatív legyen az egyéves előretekintő reálhozam Magyarországon az év elején. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a rövid hozamokat mostanra nulla körüli szintre sikerült lenyomni, az infláció viszont várhatóan élénkülni fog a következő időszakban. A lakosság ez ellen védekezhet például az inflációkövető állampapírokkal, melyek szerepe még jobban felértékelődhet a jelenlegi környezetben, az intézményi befektetők viszont akár veszteséget is realizálhatnak magyar eszközeiken, vagy más, a magyarnál jövedelmezőbb piacok felé mozdulhatnak.
Még nem késő regisztrálni az AI in Business rendezvényünkre!
Figyelmeztetést adott ki a WHO.
Már holnap szavazhat a szenátus.
Nemzetbiztonsági aggályokra hivatkoztak.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A légvédelmet erősítik meg.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
