A februári tranzakciós adatok alapján a magyarok nem számítottak arra, hogy a szomszédban kitör az orosz-ukrán háború, a főbb értékpapírok mindegyikébe ment több-kevesebb friss megtakarítás. Mindeközben a befektetési alapok, de különösen a részvények állománya csökkent, a háború okozta negatív piaci hatások tehát pár nap alatt jelentkeztek.
Kijöttek az MNB friss, januári értékpapír-statisztikái, a magyar háztartások a legtöbb pénzt továbbra is állampapírba fektette, de a befektetési alapokba is áramlott friss tőke. Ennek ellenére az alapok vagyona csökkent januárban, miközben a részvényekben lévő lakossági vagyon a tőkekivonás ellenére is hízni tudott.
„Befektetésre alkalmatlanná” vált az orosz részvénypiac, így „következő természetes lépésként” valószínűleg törli az MSCI az orosz indexeket.
Február 24-én délután elstartol a Portfolio Private Investor Day 2022 online rendezvénye, ahol olyan aktuális kérdésekről esik szó, mint az orosz-ukrán háború, az elszálló infláció, tőzsdei helyzetkép, a forint jövője vagy épp a metaverzum, mint új befektetési lehetőség.
Azt, hogy az árfolyamok pontosan merre mennek, senki sem tudja, de olyan jól esik az embernek elmélkedni róla. Olyan módszerek, amelyek segítségével hosszabb távon a valószínűségeket magunk mellé tudjuk állítani, azonban szép számmal léteznek, de ezek hosszú távon, és kitartó használat árán mutatják meg hatásukat.
Térjünk azonnal a lényegre: ki tudja megmondani, hogy a befektetéseink hány százalékát érdemes kriptopénzbe tenni? Ha a technológia működik és egyre többen használják, akkor a válasz nulla százaléknál több lehet. De mi van, ha valaki azonnal 50%-os tétet rak? Ebben a cikkben ennek megyünk utána, kitérve a portfólió-optimalizálás buktatóira. A szakirodalom átfésülése arra enged következtetni, hogy a kriptopénzek még túlságosan instabilak a modern portfólióelmélet bevetéséhez. Ki mondja itt meg, hogy milyen eloszlás van, mekkora a tipikus szórás meg a várható hozam? Túl fiatal még ehhez a kriptopiac.
Bő tíz évvel a pénzügyi válság után az ír állam kezd kifogyni a jó indokokból, hogy miért is tulajdonolja még mindig a bankszektor jelentős részét - írja egy véleménycikkben a Financial Times. Az ír államnak jelentős részesedései vannak legnagyobb bankjaiban, azonban ez kezdi visszavetni a szektor fejlődését - írja a lap.
Az intézményi vételek az egyik legbiztosabb táptalaját jelentik az emelkedő trendeknek. Amikor a fontosabb alapkezelők, befektetési bankok, nyugdíjpénztárak befektetési bizottságai vagy befolyásosabb portfólió menedzserei egy-egy részvény portfóliókba történő behelyezéséről hoznak döntést, hetekre, hónapokra képesek megsegíteni az árfolyamot. Bár az algoritmusok sokat segítenek abban, hogy a vételi megbízásokat időben szétterítsék, a grafikonon sokszor vannak árulkodó jelek arról hogy az intézmények megkedvelték a kérdéses papírokat. Ez gyakran akkumulációban ölt testet és a technikai elemzés segítségével néhány olyan részvényt nézünk meg, ahol ez most tapasztalható is.
Új csúcsokon a világ tőzsdéi, a befektetők extrém kockázatokat bevállalva hajszolják a hozamokat. 50 ezer dollár felett a bitcoin, szárnyalnak a kisbefektetők sztárpapírjai és üres cégekbe mennek eszement összegek a tőzsdén. Hol lesz ennek a vége? Igaza van azoknak, akik óvatosságra intenek vagy koránt sincs vége a tőzsdei őrületnek? Erre is keressük a választ a Portfolio jövő heti Private Investor Day 2021 online rendezvényén. Ne maradj le róla, jelentkezz még ma!
Az MNB friss értékpapír-statisztikái szerint novemberben 179 milliárd forinttal nőtt a háztartások tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Bár a részvények állománya is nőtt, a számokat jobban megnézve kitűnik, hogy a jó hozamoknak tudható be a növekedés. Novemberben ugyanis kitáraztak a részvényekből a magyarok, éppen a legrosszabbkor.
A befektetők átlagosan 3%-os hozamtól esnek el érzelmi alapon meghozott befektetési döntéseikkor, ez a veszteség a piaci volatilitás növekedésével csak egyre nő. Jó példa erre a mostani koronavírus-válság – írja a Financial Times.
A tőzsdén kereskedett alapokban (ETF-ekben) kezelt vagyon most először lépte át a 7 ezermilliárd dolláros szintet – írja a Financial Times.
Megosztott a magyar lakosság annak kapcsán, mibe érdemes tenni a megtakarításait – ezt mutatják az MNB friss értékpapír statisztikái. Míg a részvények és befektetési alapok iránt továbbra is kitart a kereslet, a tartalékképzés iránti igény sem csökkent.
A témáról bővebben is szó lesz mai Private Investor Day online konferenciánkon!
Pénzügyi professzorok szerint nem véletlen, hogy mostanság elszálló és a valóságtól elrugaszkodó árfolyamokat látni a tőzsdéken, különösen Amerikában, ugyanis 10 nagy intézményi befektető birtokolja az amerikai tőzsdei részvények negyedét, amiből nem sok jó sül ki – számol be a hírről a Financial Times.
Egyértelműen visszatért a magyar lakosság megtakarítási kedve a második negyedévben, úgy tűnik, sikerült magunk mögött hagyni a koronavírus-válsággal leginkább érintett március negatív hatásait. Az állampapírok, a befektetési alapok és a részvények kereslete is beindult, különösen utóbbinál látszik olyan élénk kereslet, amilyet még a 2019-es emelkedő tőkepiaci évben sem láttunk.
Úgy tűnik, visszatért a magyar lakosság vásárlási kedve, legalábbis, ami a befektetéseket illeti, mivel májusban állampapírokba, befektetési alapokba és részvényekbe is jelentős pénzek áramlottak. Különösen az állampapíroknál jelenthet ez jó hírt, miután márciusban és áprilisban is jelentősebb visszaváltások voltak a koronavírus-válság közepette. A friss adatok szerint a részvényvásárlás továbbra is pörög, ami azt bizonyítja, hogy egyre többen szeretnének a részesei lenni a részvénypiaci fellendülésnek.
Elkezdték befektetni a befektetők és vállalatok azokat a rekord összegű pénzeket, amiket eddig pénzpiaci alapokban és hasonlóan likvid eszközökben tartottak. A tőkepiaci szárnyalásból való kimaradástól való félelem jegyében négy hét alatt 105 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki pénzpiaci alapokból az USA-ban – írja a Financial Times.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
