Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

2025. december 20. 07:00 | Kramarics Szandra

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

Volt idő, amikor a családi pótlék valódi támogatást jelentett

2025. november 22. 11:00 | Kramarics Szandra

Volt idő, amikor a családi pótlék valódi támogatást jelentett

A családi pótlék – hasonlóan a GYES-hez – évtizedek óta a magyar családpolitika egyik legfontosabb alappillére, melynek gyökerei egészen 1912-ig nyúlnak vissza. Kimondott célja mindig is az volt, hogy mérsékelje a gyermekneveléssel járó többletkiadásokat, és hozzájáruljon a háztartások terheinek kompenzálásához. A támogatás összege azonban 2008 óta nem emelkedett, így az előbb meghatározott célt ma már nem képes betölteni. Egy kétgyermekes, kétszülős család jelenleg 13.300 forint családi pótlékra jogosult havonta gyermekenként, mely összeg az átlagbér nagyjából 4-5%-át jelenti. Ha azonban visszatekintünk e támogatás több mint százéves múltjára, azt láthatjuk, hogy a családi pótlék egykor jelentős segítséget nyújtott a rászorulók számára.

Közmunka: gyökeres változásokról döntött a kormány

2025. október 20. 21:57 | Szabó Dániel

Közmunka: gyökeres változásokról döntött a kormány

A kormány új rendelete korlátozza a közfoglalkoztatásban eltölthető időt: a tíz évnél régebben közmunkaprogramban dolgozók csak egyéni vizsgálat után maradhatnak a rendszerben. A cél, hogy a közfoglalkoztatás ne tartós megoldás legyen, hanem a nyílt munkaerőpiacra való visszavezetés eszköze.

Magyar Péter beígért egy 14. havi nyugdíjjal felérő pénzesőt – Mutatjuk, kik lennének a legnagyobb nyertesei

2025. szeptember 24. 13:00 | Süle-Szigeti Bulcsú

Magyar Péter beígért egy 14. havi nyugdíjjal felérő pénzesőt – Mutatjuk, kik lennének a legnagyobb nyertesei

Több mint 500 milliárd forintos pénzesőt ígért a nyugdíjasoknak a legnagyobb ellenzéki párt vezetése: Magyar Péterék 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, egyszeri differenciált nyugdíjemelést, illetve akár 200 ezer forintos Nyugdíjas SZÉP-kártyát vezetnének be kormányra kerülésük esetén. A Tisza Párt ígéreteinek megvalósulásából nem egyformán profitálnának a nyugdíjasok: egyes rétegek akár kétszer-háromszor több pénzhez jutnának minden évben, míg mások egy fillérrel sem kapnának többet. A bőkezű ígéretek fedezetének előteremtése azonban nem magától értetődő, miközben a kiadások a bevezetés pillanatától kezdve nagyban megterhelnék a költségvetést. Ha nem sikerülne megvalósítani a párt által tervezett megtakarításokat, akkor az intézkedéscsomag számottevően rontaná a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

Egy családtámogatás, amit 2008 óta egy fillérrel sem emeltek – Így vált támogatásból szimbólummá

2025. szeptember 21. 15:00 | Kramarics Szandra

Egy családtámogatás, amit 2008 óta egy fillérrel sem emeltek – Így vált támogatásból szimbólummá

A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) évtizedeken át a magyar családpolitika egyik alappillére volt. Nemcsak anyagi segítséget jelentett a kisgyermeket nevelő szülőknek, hanem társadalmi szimbólummá is vált: generációk nőttek fel úgy, hogy a „GYES-en levés” szinte egyet jelentett az anyaság első éveivel. Mára azonban a támogatás összege szinte teljesen elveszítette értékét, miközben szimbolikus jelentősége változatlanul erős. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogyan alakult át a GYES szerepe az elmúlt évtizedekben, és miért maradt fenn mindmáig a magyar családtámogatási rendszerben.

Gyerektelenségi adó helyett gyermekességi adó? Meglepő, mi a valós helyzet

2025. augusztus 14. 13:00 | Gál Róbert Iván

Gyerektelenségi adó helyett gyermekességi adó? Meglepő, mi a valós helyzet

A családtámogatásokról folyó vita általában egy igen szerencsétlen normatív kontextusban zajlik, egymást kizáró(nak gondolt) értékek háborújaként. Az egyik oldalon a nemzethalál és önző szinglihordák, a másik oldalon a hálószobába belopódzó állam és fiatal nők méhében turkáló kopasz öregemberek. Most azonban a világ egyik vezető liberális napilapja, a New York Times ír arról, hogy a feministáknak támogatniuk kéne a pro-natalista programokat. Lehet, hogy az eddigi vita félrecsúszott? Hogy a kibékíthetetlennek gondolt normatív ellentét mögött valójában egy hiányos statisztikai mérési rendszer húzódik meg, ami nem tartalmazza a nem fizetett munka és a családon belüli transzferek értékét? Hogy a családtámogatás nem támogatás, hanem kompenzáció? Nem a szülők kapnak valamit a társadalomtól, hanem a társadalom téríti meg a rájuk terhelt láthatatlan közterhek, a természetben megfizetett adó egy részét?

Az adósságnövekedés és a jóléti államok

2025. január 23. 14:00 | Kramarics Szandra

Az adósságnövekedés és a jóléti államok

Napjainkra az adósság az emberek mindennapi életének részévé vált mind nemzetközi, mind pedig hazai szinten. Azonban, mint sok más területen, itt is jelentős eltérések vannak a különböző országok között. Például Dániában és Hollandiában erősen megnövekedett a háztartások adóssága az utóbbi években, míg Németországban és Japánban inkább stagnálás látható. Andreas Widemann, a Princeton Egyetem professzora arra hívja fel a figyelmet egy tanulmányában, hogy a lakosság adósságszintje összefügghet az adott ország jóléti szolgáltatásaival. De mit is jelent ez?

Az uniós foglalkoztatás és szociálpolitika elmúlt 20 éve

2024. április 13. 07:00 | Nagy Katalin

Az uniós foglalkoztatás és szociálpolitika elmúlt 20 éve

A Magyar Közgazdasági Társaság „20 éve az Európai Unióban és a jövő” címmel számos – szakmai partnerszervezettel együttműködve – szakterületenként tekinti át hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. A következő napokban-hetekben hat rövid elemzésben foglaljuk össze az egy éven át tartó konferenciasorozat eddigi tanulságait, eredményeit.

A horvátok újra megpróbálják lassítani a népességfogyást

2024. február 15. 18:17 | MTI

A horvátok újra megpróbálják lassítani a népességfogyást

A horvát kormány csütörtökön elfogadta a "demográfiai megújulás" stratégiáját taglaló dokumentumot, amelyet 2033-ig kíván teljesíteni, és amely két fontos célt tűz ki: ösztönző épített környezetet a családok és a fiatalok számára, valamint a lakosság kiegyensúlyozott mobilitását. A megvalósítás valamivel több mint 9,6 milliárd euróba kerül - írja az MTI.

Nagy reformra készül a kormány

2023. december 14. 00:48 | Portfolio

Nagy reformra készül a kormány

Lázár János építési és közlekedési miniszter a napokban már előrevetítette, a szerdai közlönyben pedig a kormány ki is hirdette azt a döntését, ami a közösségi közlekedés tarifa- és kedvezményrendszerének átalakítását készíti elő. A tárcának jövő március elsejéig kell teljesítenie a feladatot.

Felhívást intézett az idősekhez a kormány: csütörtökig érdemes regisztrálniuk az ingyenes eszközükért

2023. november 15. 12:49 | Portfolio

Felhívást intézett az idősekhez a kormány: csütörtökig érdemes regisztrálniuk az ingyenes eszközükért

Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója a Facebook-oldalán azt ígéri, hogy azoknak, akik csütörtök estig regisztrálnak, még karácsony előtt megérkezik a Gondosóra eszközük. Az ingyenes eszköz egy 0–24 órás diszpécserszolgálattal is párosul és a kontaktszemélyek (családtag, szomszéd, vagy barát, vagy akár opcionálisan szociális gondozó) bevonásával működő, nyugdíjasoknak szóló egészségvédelmi program.

Újabb adót kapnak a nyakukba a magyarok, de ezúttal a saját érdekükben

2023. október 22. 18:31 | Weiner Csaba, Muth Dániel, Lakócai Csaba

Újabb adót kapnak a nyakukba a magyarok, de ezúttal a saját érdekükben

Már az utolsó kérdőíveket töltötték ki a kérdezőbiztosok kutatóközpontunk megbízásából az éghajlatváltozáshoz való lakossági hozzáállás megismerése érdekében, amikor 2022. július 13-án a magyar kormány bejelentette, hogy átalakítja a 2013 óta fennálló rezsicsökkentés rendszerét. Ebben a kérdőívben olyan kérdések is voltak, amelyek felmérték a szén-dioxid-árazás társadalmi elfogadottságát, a fizetési hajlandóságot, valamint azt, hogy milyen hatással van az elfogadottságra és a fizetési hajlandóságra ezeknek a bevételeknek a lakosság felé történő visszaosztása különféle programokon keresztül. Közép- és Kelet-Európában ilyen felmérés korábban nem készült, pedig az Európai Unióban 2027-től bevezetik a szén-dioxid-árazást az épületekre és a közlekedésre, és fontos tudni, hogy egy viszonylag korlátos társadalmi-gazdasági környezetben hogyan alakul az elfogadottság, és milyen intézkedések hatékonyak a közvélemény támogatásának a megnyeréséhez.

Először a régióban: szabadon kutathatók az összekötött államigazgatási adatok Magyarországon

2020. június 24. 10:30 | Sebők Anna

Először a régióban: szabadon kutathatók az összekötött államigazgatási adatok Magyarországon

Az államigazgatásban keletkező adatok elemi szintű feldolgozása és tudományos értelmezése elengedhetetlen a modern társadalomtudomány és a jól működő államigazgatás fejlődéséhez. A kérdéskör ritkán, elsősorban olyan kivételes helyzetekben kerül a köztudatba, amilyenek korábban a GDPR okozta átalakulások voltak, vagy jelenleg a COVID-19 járványhoz kapcsolódó adatok és számítások. Az adatok ismerete és azok tulajdoni rendszere azonban egyre nagyobb hatással van az élet szinte minden területére, ezért általában is érdemes megismerni a minket körülvevő és nyomon követő adatrendszereket.

Részletes keresés