A világ óceánjainak átlaghőmérséklete májusban a második legmagasabb értéket érte el a mérések kezdete óta, és eközben a légköri szén-dioxid koncentráció is rekordszintre emelkedett - írja a Financial Times. Ugyanakkor az idei május volt az első hónap tavaly július óta, amikor az átlagos felszíni hőmérséklet-emelkedés kissé az iparosodás előtti időkhöz képest mért 1,5°C-os küszöbérték alatt maradt.
A legfrissebb mérések szerint idén májusban rekordszintre emelkedett a légköri szén-dioxid koncentrációja. Az atmoszférában mért szén-dioxid mennyisége így a kutatók szerint már évmilliók óta nem látott értéket mutathat - írta meg az NBC News.
Az Európai Bizottság által majd 11 millió euróval támogatott és az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács Sarkvidéki Tudományok Intézete (Cnr-Isp) által koordinált Beyond EPICA projektben kinyert jégmagok a Laura Bassi olasz jégtörő fedélzetén több hét utazást követően április második felében érkeztek meg az olaszországi Triesztbe. Útjuk azonban ezzel nem ért véget, ezt követően ugyanis több napig, fagyasztókonténerben, teherautón szállították őket a németországi Bremerhavenbe. A magokat most ellenőrzött laboratóriumi körülmények között, fagypont alatti hőmérsékleten fogják feldolgozni, hogy biztosítsák épségük megőrzését. Ezek az ősi jégminták várhatóan kulcsfontosságú részleteket tárnak majd fel a Föld éghajlatáról és a légkör üvegházhatású gázösszetételéről az elmúlt több mint 1,2 millió évre vonatkozóan.
A Microsoft megegyezett a Rubicon Carbon vállalattal több millió tonna szén-dioxid légkörből való kivonásáról - írta meg a Bloomberg. A megkötött üzlet a világon az eddigi legnagyobb ilyen jellegű szén-dioxid eltávolítási projektjének számít.
Az építőiparban és a közlekedési szektorban, ahol köztudottan lassú a dekarbonizáció folyamata, most példátlan ütemben kell csökkenteni az emissziót ahhoz, hogy az EU továbbra is a klímacéljai elérését biztosító úton maradjon. Ennek érdekében az új emissziókereskedelmi rendszer, az úgynevezett ETS2 2027-től kezdődően karbonárat vet majd ki az ezekben az ágazatokban használt energiahordozókra.
A Mol az elmúlt hónapokban jelentős lépéseket tett megújuló energia portfóliójának bővítése érdekében, naperőmű beruházásokat és energiatároló projektet is bejelentett. A Shape Tomorrow stratégiába illeszkedő fejlesztésekkel még közelebb kerül a 30 százalékos szén-dioxid megtakarítást kitűző céljához. Az elkövetkező 5 évre közel 300 milliárd forintot különített el megújuló energia beruházásokra. A Portfolio Labancz Pétert, a vállalat Csoportszintű Ipari és Társasági Szolgáltatások Ügyvezető Igazgatóját kérdezte a fejlesztésekről, és többek között az Alteoval való együttműködés részleteiről.
A geomérnöki beavatkozások két fő típusa a szén-dioxid eltávolítása (CDR) és a napsugárzás módosítása (SRM). A CDR technikák – például erdősítés vagy közvetlen szén-dioxid-leválasztás – jelenleg kis mennyiségű szén-dioxid kivonására képesek a globális kibocsátásokhoz képest. Az SRM módszerek, mint például a sztratoszférikus aeroszol-befecskendezés, a beérkező napsugárzás csökkentésével hűtenék a bolygót, de veszélyes mellékhatásokkal járhatnak, például a csapadékmintázatok átalakulásával, savas esőkkel és ózonréteg-károsodással. Bár a geomérnökség csökkentheti az éghajlatváltozás hatásait, nem helyettesíti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Emellett súlyos etikai, ökológiai és geopolitikai kérdéseket vet fel, miközben a hosszú távú hatásai továbbra is bizonytalanok.
Amikor szóba kerül a klímaváltozás kérdése, gyakran egyből a hőmérsékletre (azon belül is főleg az átlaghőmérsékletre) figyel mindenki. Ugyanakkor, mivel a földi éghajlat egy komplex rendszer, amiben sok tényező hat egymásra, a globális felmelegedés állását célszerű többféle meteorológiai adat alapján vizsgálni. Arról talán mindenki hallott már, hogy a 1,5 Celsius-fokos, fontos küszöbnek számító felmelegedési szintet 2024-ben már átlépte az emberiség, azonban emellett sok más érték is kritikus szintet ütött meg tavaly; az óceánok egyre inkább savasodnak, a világtengerek által tárolt hőenergia rekordot döntött, valamint a Föld gleccsereinek súlya és a tengeri jégtakarók tömege is folyamatosan csökken. A World Meteorology Association (WMA) friss klímaügyi jelentésében rámutat, hogy a tavalyi évben szinte felsorolni is nehéz, mennyi rekordot döntött meg tavaly a globális felmelegedés mértéke.
A Shell, az Equinor és a TotalEnergies jelentős beruházást jelentett be: 7,5 milliárd norvég koronát (713,7 millió dollár) fordítanak nyugat-norvégiai szén-dioxid-tárolási projektjük bővítésére, miután új ügyféllel kötöttek megállapodást - írta meg a Reuters.
Kína három erősen szennyező nehézipari ágazatra is kiterjeszti a kabonkvóta rendszert, amely 1500 vállalatot von be a kötelezettek közé, és ezzel azt éri el az ázsiai óriásgazdaság, hogy az általa kibocsátott összes éves szén-dioxidnak immár több, mint a 60%-át lefedi a kibocsátási kvótarendszerével – jelentette be szerdán a környezetvédelmi minisztérium.
A globális felmelegedés egy érzékeny és megosztó téma. Még mindig vannak olyanok (egész magas társadalmi körökben is), akik tagadják a klímaváltozást, míg a másik oldalon vannak olyan szélsőséges klímaszorongók, akik számára a bolygópusztulás az elsődleges érv amellett, hogy miért ne vállaljanak gyermeket. Ha legalábbis az első szintet megugorjuk és nem invalidáljuk ezt a világformáló tendenciát, akkor sem vagyunk még olyan sokkal beljebb, hiszen könnyen bonyolódhatunk parázsvitákba arról, hogy mégis kinek a felelőssége ez az egész. Hogy mégis ki tehet arról, hogy gyermekeink jövője egyre bizonytalanabbá válik. Vagy hogy ki tehetett róla a múltban. Vagy hogy ki tehetne ellene. Annak érdekében, hogy az emberek tájékozottan vitatkozhassanak a globális kibocsátások összetett problémájáról, érdemes ismerni a fontosabb trendeket.
Noha az építőipari vállalatok karbonlábnyoma önmagában véve nem vészes, a teljes értéklánc közvetlen szén-dioxid kibocsátása annál drámaibb léptékű. Közben egyre inkább előtérbe kerül a szabályozók által sokáig elhanyagolt beépített karbonlábnyom kérdése, amely az építkezés mellett többek között az építőanyagok szállításához és előállításához kötődő kibocsátást is magában foglalja. A szereplőknek tehát ezzel is foglalkozniuk kell, miközben az ESG beszámolási kötelezettség sokaknak már szintén a napi realitás része. A téma jelentőségére tekintettel ezzel is foglalkozunk a közelgő Portfolio Építőipar 2025 Konferencián.
Kína szerdán bejelentette, hogy átfogó klímavédelmi programot dolgoz ki, amelynek célja az ország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, ami 2030-ra akár tetőzhet is. A tervek ellenére egyelőre növekszik az ország szénkitermelése, és jó pár mutatóban el is marad a kitűzött zöldülési terveitől - írta meg a Reuters.
A földkéreg és akár annál is mélyebb eredetű gázok – szén-dioxid, hidrogén, metán, radon – hatásának, útjának és viselkedésének megértése segíthet az éghajlatváltozás újabb nézőpontjainak pontosításában, sőt akár a földrengések előrejelzésében is. A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének (HUN-REN FI) több jelenleg is folyó kutatása vizsgálja például a földtani eredetű szén-dioxid hatását a talajban és levegőben egyaránt - közölte a szervezet.
A Föld növényeinek és talajának szén-dioxid-elnyelő képessége 2008-ban érte el csúcspontját, azóta folyamatosan csökken. Ez a fordulópont jelentősen növeli a visszafordíthatatlan éghajlati katasztrófa kockázatát - írta meg a The Guardian.
A nagy szennyező vállalatoknak kötelezővé kellene tenni a légkör megtisztítását – javasolja az Európai Unió tudományos tanácsadó testülete friss jelentésében. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése mellett a légkörből történő szén-dioxid eltávolítás is elengedhetetlen a globális felmelegedés mérsékléséhez.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Megint felpörögni látszanak az Ukrajna drónjai.
Nagy pofon elől sikerült kitérni.
Az elnök szerint "külföldi hatalmak" állnak a tüntetések mögött.
Külföldről vennék meg a krediteket.
Nagy gondot okoz a sószennyezés
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
