Kína három erősen szennyező nehézipari ágazatra is kiterjeszti a kabonkvóta rendszert, amely 1500 vállalatot von be a kötelezettek közé, és ezzel azt éri el az ázsiai óriásgazdaság, hogy az általa kibocsátott összes éves szén-dioxidnak immár több, mint a 60%-át lefedi a kibocsátási kvótarendszerével – jelentette be szerdán a környezetvédelmi minisztérium.
A globális felmelegedés egy érzékeny és megosztó téma. Még mindig vannak olyanok (egész magas társadalmi körökben is), akik tagadják a klímaváltozást, míg a másik oldalon vannak olyan szélsőséges klímaszorongók, akik számára a bolygópusztulás az elsődleges érv amellett, hogy miért ne vállaljanak gyermeket. Ha legalábbis az első szintet megugorjuk és nem invalidáljuk ezt a világformáló tendenciát, akkor sem vagyunk még olyan sokkal beljebb, hiszen könnyen bonyolódhatunk parázsvitákba arról, hogy mégis kinek a felelőssége ez az egész. Hogy mégis ki tehet arról, hogy gyermekeink jövője egyre bizonytalanabbá válik. Vagy hogy ki tehetett róla a múltban. Vagy hogy ki tehetne ellene. Annak érdekében, hogy az emberek tájékozottan vitatkozhassanak a globális kibocsátások összetett problémájáról, érdemes ismerni a fontosabb trendeket.
Noha az építőipari vállalatok karbonlábnyoma önmagában véve nem vészes, a teljes értéklánc közvetlen szén-dioxid kibocsátása annál drámaibb léptékű. Közben egyre inkább előtérbe kerül a szabályozók által sokáig elhanyagolt beépített karbonlábnyom kérdése, amely az építkezés mellett többek között az építőanyagok szállításához és előállításához kötődő kibocsátást is magában foglalja. A szereplőknek tehát ezzel is foglalkozniuk kell, miközben az ESG beszámolási kötelezettség sokaknak már szintén a napi realitás része. A téma jelentőségére tekintettel ezzel is foglalkozunk a közelgő Portfolio Építőipar 2025 Konferencián.
Kína szerdán bejelentette, hogy átfogó klímavédelmi programot dolgoz ki, amelynek célja az ország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, ami 2030-ra akár tetőzhet is. A tervek ellenére egyelőre növekszik az ország szénkitermelése, és jó pár mutatóban el is marad a kitűzött zöldülési terveitől - írta meg a Reuters.
A földkéreg és akár annál is mélyebb eredetű gázok – szén-dioxid, hidrogén, metán, radon – hatásának, útjának és viselkedésének megértése segíthet az éghajlatváltozás újabb nézőpontjainak pontosításában, sőt akár a földrengések előrejelzésében is. A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének (HUN-REN FI) több jelenleg is folyó kutatása vizsgálja például a földtani eredetű szén-dioxid hatását a talajban és levegőben egyaránt - közölte a szervezet.
A Föld növényeinek és talajának szén-dioxid-elnyelő képessége 2008-ban érte el csúcspontját, azóta folyamatosan csökken. Ez a fordulópont jelentősen növeli a visszafordíthatatlan éghajlati katasztrófa kockázatát - írta meg a The Guardian.
A nagy szennyező vállalatoknak kötelezővé kellene tenni a légkör megtisztítását – javasolja az Európai Unió tudományos tanácsadó testülete friss jelentésében. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése mellett a légkörből történő szén-dioxid eltávolítás is elengedhetetlen a globális felmelegedés mérsékléséhez.
A világ tőzeglápjai kritikus szerepet játszanak a globális szénkörforgásban és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mégis veszélyesen alulvédettek - derül ki egy új tanulmányból. A kutatás rávilágít arra, hogy bár a tőzeglápok a Föld felszínének mindössze 3%-át borítják, több szenet tárolnak, mint az összes erdő együttvéve. Ennek ellenére védelmük messze elmarad más értékes ökoszisztémákétól - számolt be a The Guardian.
Történetének ötödik legmagasabb termelési eredményével zárta 2024-et az MVM Paksi Atomerőmű Zrt - tájékoztatta a társaság az MTI-t kedden. A közlemény foglalkozik az előző heti paksi fejleményekkel is és hangsúlyozza, hogy a Paks II. építkezés nem befolyásolja a működő blokkok biztonságát.
Az Európai Bizottság 1,25 milliárd eurós támogatást oszt szét 41 határon átnyúló energetikai projektre, amelyek az áram- és okoshálózatok, valamint a hidrogén- és szén-dioxid-tárolás fejlesztésére összpontosítanak - olvasható az Európai Bizottság közleményében. A finanszírozás a Connecting Europe Facility (CEF) keretéből érkezik, és olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek az európai energiapiac integrációját és a zöld átállást segítik elő.
A 2023-as és az 2024-es globális, vagy akár hazai hőmérsékleti rekordokat elnézve aligha kétséges, hogy a Föld éghajlata egy jelentős átalakuláson megy át jelenleg. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez a felmelegedés valójában az emberiség fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid kibocsátásának tudható-e be, valamint, hogy mennyire jelent súlyos veszélyt a felmelegedés jelenlegi üteme. Ahogyan abban sem teljes az egyetértés, hogy vajon mennyi erőforrást lenne érdemes a globális felmelegedés kezelésére fordítani. Ugyan néhány millió éve a jelenlegihez hasonló szén-dioxid koncentrációk már előfordultak a Földön, azok jóval magasabb hőmérsékletek és tengerszintek mellett voltak jellemzők. Egyértelmű intő jelnek tekinthető, hogy a földtörténet korábbi, extrém éghajlattal jellemezhető időszakaiban is a jelenleg becsült, emberi tevékenységből származó globális szénkibocsátás mintegy töredéke jellemezte a bolygónkat, ezért a helyzet igenis súlyosnak mondható, ami azonnali beavatkozást kíván.
Az európai autógyártók, élükön a Volkswagennel, jelentős kihívással néznek szembe az Európai Unió által 2025-re előírt szén-dioxid-kibocsátási szabályok teljesítése kapcsán. A helyzet oda vezethet, hogy több százmillió eurót kell majd fizetniük kínai elektromos autógyártóknak kibocsátási kreditek vásárlására, amennyiben el akarják kerülni a brüsszeli bírságokat - jelentette a Financial Times.
A Német Szénimportőrök Szövetsége (VDKi) szerint a modern szénerőművek továbbra is kulcsszerepet játszanak az ország energiaellátásában, különösen akkor, amikor a megújuló energiaforrások, mint a szél- és napenergia, nem állnak rendelkezésre. A szövetség ezért egy technológia-semleges, versenyalapú és központosított kapacitáspiac bevezetését sürgeti, amely megfelelő ösztönzőket biztosítana mind a szén-, mind a gázerőművek üzemeltetői számára. A VDKi hangsúlyozza, hogy a szénalapú energiatermelést nem szabad démonizálni, és javasolja, hogy a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiákat (CCS/CCU) a szénerőművekre is alkalmazzák. Jelenleg Németországban 16 gigawattnyi szénerőművi kapacitás működik, amely 2024-ben az ország villamosenergia-termelésének 5,4%-át adta - írta meg a Reuters.
2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év - tudósított a Financial Times. A tudósok szerint "a 1,5 Celsius-fok elérése olyan, mintha egy pusztító láncreakció első dominóját látnánk leesni, a tűzzel játszunk."
Az Exxon Mobil és a Chevron olajipari óriásvállalatok új üzleti lehetőséget látnak a mesterséges intelligencia adatközpontok energiaellátásában. A cégek arra számítanak, hogy a technológiai vállalatok a jövőben a földgázt részesítik majd előnyben hatalmas energiaigényük kielégítésére - jelentette a Cnbc.
Sokéves tárgyalást követően az ENSZ azerbajdzsáni klímacsúcsán részt vevő országok megállapodtak egy új globális szén-dioxid-kibocsátási piac alapszabályaiban. A megállapodás támogatói szerint ez kulcsfontosságú fejlemény a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, a kritikusok viszont súlyos hibákra figyelmeztetnek és arra, hogy a rendszer késleltetheti az érdemi kibocsátáscsökkentést.
Csak Magyarországon nem volt pénteken kereskedés.
Nem hozták nyilvánosságra, de az amerikai import negyedét mentesítették a vámok alól.
Nagyon kemény utasításokat mondott az amerikai külügyminiszter.
Óvatosságból továbbra sem állítják helyre az áramkereskedelmet, amíg ki nem derül az igazság.
Ilyet is ritkán látunk, amikor egy szövetségeshez, egy EU- és NATO-taghoz jönnek amerikai megfigyelők.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
