A beinduló növekedés nem szerves és tartós folyamatok eredménye - nyilatkozta Chikán Attila az Origónak adott interjújában. A volt gazdasági miniszter szerint nincs gazdaságpolitikai koncepció, az egyik intézkedést azért hozzuk, hogy a másik felismert negatív hatását semlegesítsük.
Egyelőre gyerekcipőben járnak a vállalati sokféleséggel, hatékonysággal kapcsolatos hazai kutatások, de az biztosnak látszik, hogy vállalati sokféleségből fakadó reallokáció felerősíti a verseny, a külkereskedelem vagy a fejlett pénzügyi rendszer intézmények pozitív hatásait - mondta Muraközy Balázs közgazdász.
Nagyon kevésen múlott, hogy szeptemberben a Fed elhalasztotta az eszközvásárlások visszafogásával (tapering) kapcsolatos döntést, ami a következő hónapokban jelentős bizonytalanság forrása lehet - véli Martin Blum, az Ithuba Capital portfólió menedzsere. Blum szerint Európában más a helyzet, az EKB-nak ugyanis egészen addig nyitottnak kell maradnia a lazításra, amíg a konjunktúraindikátorok és a tényleges adatok egységes képet nem festenek. Nem kizárt, hogy év vége közeledtével valamilyen új likviditásfokozó intézkedést jelentenek be, kérdés azonban, hogy kamatvágás is társul-e hozzá - véli a szakértő. Blum szerint Magyarország esetében egyértelmű, hogy a hosszú távú növekedési potenciál jelenti a kockázatot. Fontos lenne, hogy olyan legyen a környezet, amely kedvez a beruházásoknak.
Hogyan érhetjük el, hogy gyorsabban növekedjen Magyarország? Sokan gondolják és hangoztatják, hogy az exportvezérelt növekedés hozza majd el a csodát. Nos, leginkább akkor lesz fenntartható gazdasági növekedésünk, ha növeljük vállalataink termelékenységét. Vagyis önmagában a nemzeti össztermék felhasználási oldalát nézni nem elég, a kínálat az, ami igazán számít. Friss kutatások szerint viszont a növekedés importvezérelt is lehet! Az importálásba kezdő vállalatok termelékenysége ugyanis megnő, ahogy a külföldi tulajdonba kerülő vállalatoké is - tudtuk meg Koren Miklóstól, a Közép-európai Egyetem docensétől, aki az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Tanszékének (közismertebb nevén az ELTECON) tanévnyitóján adott elő.
Napjainkban alig telik el olyan hét, hogy ne kelljen megismerkednünk az adóterhelés még igazságosabb felosztását célzó legújabb ötletekkel. Pénzügyi vállalkozások különadója, tranzakciós illeték, távközlési adó, közművezetékek adója, energiaszolgáltatók adója, biztosítási adó, baleseti adó, népegészségügyi termékadó - a sok új adónemnek a nevét is alig lehet megjegyezni. A probléma megoldása, a befektetők szemszögéből, azonban nem feltétlenül az új adónemek megszüntetése. Amellett, hogy némely káros hatású változtatást szívesen eltörölnének, fontosabbnak tűnik, hogy a meglévő szabályok hosszú időre változatlanok maradjanak. A sok változtatás miatt az adórendszer áttekinthetősége megszűnik, ami végül ahhoz vezet, hogy a lehetséges befektetők beruházási döntéseiben megzavarva adott esetben egy másik helyszín mellett döntenek.
Három helyet rontott Magyarország a Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi rangsorában. 2013-ban hazánk a vizsgált 148 ország közül a 63. helyet foglalja el, ezzel az Európai Unió 28 országa közül a 24. Az élen nem történt változás, továbbra is Svájc számít az intézet szerint a világ legversenyképesebb országának, amit Szingapúr és Finnország követ.
Néhány év múlva a görögökkel vagy a portugálokkal és írekkel versenyezhetünk a beruházásokért? Magdalena Polan, a Goldman Sachs elemzője azt vizsgálta, lehetséges-e, hogy az eladósodott, válságtól szenvedő eurózóna országok a közeljövőben a közép-kelet-európai országok közvetlen versenytársai lesznek. Az mindenesetre látszik, ha folytatják tovább az eurózóna perifériáján a belső leértékelést, a térségünk egyik fontos előnye fokozatosan eltűnhet.
Két recessziós hullámban láthatóan romlott a vállalati versenyképesség az elmúlt években. A helyzet az idéntől konszolidálódhat végre, de vannak tényezők, amelyek rontják a képet. Egyrészt a versenyképesség-javulás ára, hogy a bérek rovására alkalmazkodnak a vállalatok. Másrészt azzal, hogy a kormányzat egyre növeli a vállalatokat terhelő adókat, a versenyképesség nem feltétlenül javul annyira, mint amennyire a mutató jelzi.
Magyarország az üzleti élet szereplőinek a szemében durván lecsúszott. Nemcsak hogy visszaesett a versenyképességben, hanem kategóriát váltott, ma már nem Csehországgal, hanem Bulgáriával és Romániával versenyzünk. Bár az innováció a fejlettség fokmérője is, nálunk az innovációt támogató átfogó szervezeti struktúra is hiányzik - mondta el Chikán Attila a Corvinus Egyetem rektora, az első Orbán-kormány volt gazdasági minisztere az FN24-nek adott interjújában.
Visszaszerezte az első helyet a versenyképességi rangsorban az Egyesült Államok, a tavalyi első Hong Kong pedig a harmadik helyre került, a második pedig Svájc. A húsz legversenyképesebb ország közé nem került be új ország, az Arab Emirátusok viszont nagyot dobbantott. Magyarország számára szomorú hír, hogy öt helyet csúszott vissza, még Ukrajna is elénk került.
Megnéztük, mit kell tudni a cégről.
Amerikában a Nasdaq vezette az esést.
Már 2021-ben súlyos aggályok merültek fel a cég vakcinájával kapcsolatban.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
