Folytatódott a magyarországi áramfogyasztás június óta tartó csökkenése szeptemberben. Legutóbb 2013-ban, a 2008-as gazdasági világválság második hullámának hazai lecsengése idején volt alacsonyabb a felhasználás.
A hazai kkv-k és nagyobb iparvállalatok részéről óriási az igény a saját fogyasztásra termelő napelemes rendszerekre, amelyekkel érdemben csökkenthetik magas villanyszámlájukat, illetve részben gázfogyasztásukat is képesek kiváltani. Egyelőre azonban a közelmúltban szigorított követelmények, illetve az egyedi eljárások leállítása miatt nem tudnak engedélyeztetni ilyen új naperőműveket. Miután az elszálló piaci energiaárak már számos cég működését is veszélyztetik, a kormány újragondolás tárgyává tette a rugalmassági kapacitás telepítésére vonatkozó, nyáron bevezetett követelményt, és az engedélyezési határidők rövidülését ígéri, amint ez az október 4-i Portfolio Energy Investment Forum konferencián elhangzott bejelentésekből kiderült. Az ígéretek teljesülése az egész magyar gazdaság számára hatalmas jelentőséggel bírna.
Kaja Kallas észt miniszterelnök közölte, hogy akár áramkimaradás is lehetséges, ha Oroszország kirúgja a balti államokat a közös elektromos hálózatból. A miniszterelnök ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy védelmi készültségi gyakorlatot tartanak - írta meg a Reuters.
26,6 milliárd forint értékben valósít meg komplex villamos-hálózati beruházásokat az Opus Titász – jelentette be a társaság. A napelemes rendszerek integrációját biztosító hálózatbővítés költségeinek 50 százalékát a társaság biztosítja, a további 50 százaléknak megfelelő 13,3 milliárd forintot pályázati forrásból finanszírozza.
Két hete számoltunk be róla, hogy július 21-én a Technológiai és Ipari Minisztériumban megalakult a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (MERSZ), melynek fő célja, hogy Magyarországon is életképes és hasznos opció legyen a termelők és fogyasztók, valamint termelő-fogyasztók számára anyagilag is előnyös energiaközösségeket, valamint rugalmassági szolgáltatókat létrehozni és működtetni. A szervezet megalakulásának apropóján a Green Policy Center a MERSZ két képviselőjével, Zarándy Tamással, a Szövetség energiaközösségeket képviselő alelnökével és Ercsey Tamással, a rugalmassági szolgáltató aggregátorokat képviselő elnökével beszélgetett.
Miután 2022 első négy hónapjából háromban is megdőlt az adott hónapra vonatkozó magyarországi áramfogyasztási rekord, májusban, de különösen júniusban megtorpant a trend a Mavir honlapján közölt adatok tanúsága szerint. Bár a júliusi teljes havi adatok cikkünk július végi írása idején még nem álltak rendelkezésre, a részadatok szerint e hónapban még nagyobb volt a visszaesés a korábbiakhoz képest. A rezsicsökkentés részleges kivezetéséről szóló július 13-i kormányzati bejelentést követően pedig még meredekebbre váltott a fogyasztás csökkenése.
Az Európai Unió átlagában 4,3%-kal, Magyarországon 6%-kal ugrott 2021-ben éves alapon az áramfelhasználás, de ha a koronavírus előtti 2019-es évhez viszonyítunk, akkor itthon szintén 6%-os volt az áramfogyasztás növekedése, ami a második legnagyobb ütemet jelenti az egész EU-ban a dánok után – derült ki a ma közzétett 2021-es éves árampiaci jelentésből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált anyagból az is látszik, hogy az elmúlt évek lendületes magyarországi naperőmű-beruházási boomja odáig jutott, hogy 2021-ben már nálunk volt a legmagasabb, 11,1%-os, a naperőművek részaránya az áramtermelésben. Ha viszont az összes megújuló energiás termelés részarányát nézzük: akkor még mindig az európai rangsor végén kullogunk, hiszen máshol jelentős szél- és vízenergiás kapacitások is működnek. Abban is kilógtunk tavaly az uniós mezőnyből, hogy míg az elszabaduló gázárak miatt sok helyen visszafordultak a széntüzelés felé, nálunk ez nem történt meg.
Az a kis- és középvállalkozás, amelynek vezetője nem nyilatkozik haladéktalanul, de legkésőbb július 1-ig arról, hogy a továbbiakban már nem jogosult a rezsicsökkentett áron venni az áramot és a gázt, súlyos retorziókkal néz szembe, mert lekapcsolhatják mindkét szolgáltatásról és még komoly pénzügyi büntetést is fizethet – derül ki az MVM Next hétfői közleményéből. Ez azután született, hogy a minap megjelent kormányrendelet jelentősen szűkítette a rezsicsökkentésre jogosult cégek körét és amint szombati cikkünkben külön kiemeltük: haladéktalanul lépniük kell a rezsicsökkentésből kieső cégeknek a súlyos következmények elkerülése érdekében. Sőt, egy másik céges körnek is nyilatkoznia kell, hogy újonnan jogosult lehessen a kedvezményes áram- és gázárra.
Éves fogyasztási korláthoz köti a kis- és középvállalkozások rezsicsökkentés keretében történő energiavásárlási lehetőségét a kormány – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszerelnökséget vezető miniszter. Mivel azt még nem tudjuk, hogy a kkv-k konkrétan milyen áron juthatnak hozzá a gázhoz, illetve az áramhoz, így egyelőre csak azt tudjuk megvizsgálni, hogy a megjelölt éves fogyasztási korlátok szigorúnak, vagy megengedőnek mondhatók-e. Már ez is sokat segít abban, hogy az intézkedés hátterét jobban megértsük.
Megváltoztatta a rendszerhasználati díjelemek induló árai kapcsán az évenkénti ármegállapítás első időpontjával kapcsolatos szabályokat a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent rendeletében a kormány.
Két nagy uniós helyreállítási pályázat eredményét is bejelentették ma, amelyek a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztését segítik összesen 103 milliárd forintos kerettel és amelyek segítségével jóval több megújuló energiás kapacitást tud majd befogadni a magyar elektromos ellátórendszer.
Jelenleg nem áll rendelkezésre új erőművek építéséhez szabad, pályázati eljárásban kiosztható hálózati csatlakozási kapacitás a villamosenergia-rendszerben, és nem fogadható be új időjárásfüggő erőművi kapacitás - derül ki az elosztóhálózat-üzemeltetők és az átviteli rendszerirányító közléséből. A biztonságos energiaellátás fenntartása érdekében szinkronba kell hozni a rendszer infrastruktúra oldalát és rugalmasságát az időjárásfüggő - elsősorban naperőmű - kapacitások rohamos növekedésével - érvelnek a hálózatüzemeltető társaságok, melyek szerint ugyanakkor a bejelentés nem jelenti a hazai zöldenergia-termelés fejlesztésének leállítását. Az iparág másképp látja.
A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy sok cég nem tudott élni az idén januártól elérhető, rezsicsökkentett áramvásárlás lehetőségével, azaz benne ragadhatott a versenypiaci szolgáltatási szerződésében, és így jóval magasabb áron volt kénytelen áramot vételezni. Az adatok azt is mutatják, hogy januárban is csaknem 200 milliárd forintos volt a versenyszektor villanyszámlája, több, mint duplája az egy évvel korábbinak.
Egy közös javaslatban arra tettek javaslatot az illetékes spanyol és portugál miniszterek, hogy 180 euró legyen a nagykereskedelmi áramárak plafonja az Európai Unióban, hogy ezzel megtörjék az egekbe emelkedő gázárak miatt szintén egekbe emelkedő áramárak káros gazdasági hatásait. A két ország azt mondja, hogy ha a jövő heti EU-csúcson nem lesz erről egységes döntés, ők akkor is meglépik ezt, azaz újra bevezetik azt az árplafont, amit 2019-ben brüsszeli nyomásra töröltek el.
Az orosz invázió előtti napokhoz képest tegnapra több, mint háromszorosára, messze új történelmi csúcsra szárnyalt a másnapi zsinóráram ára a magyar áramtőzsdén. Nemcsak Magyarországon történt extrém drágulás az áramárakban, hanem Európa-szerte, amely leginkább a gázárak szintén extrém magasságokba való emelkedésével függ össze. A magyar ipar és szolgáltató szektor terheinek súlyos növekedését jelentő piaci mozgásokra jól jöhet majd az a brüsszeli csomag, amit tegnap bemutattak, amelynek része az árak felső plafon szerinti szabályozása és direkt állami támogatás az energiaszámlák miatt bajba jutott cégeknek is.
A gázárak szárnyalásával párhuzamosan az utóbbi napokban a magyar tőzsdei azonnali és határidős áramárak is hatalmasat emelkedtek, történelmi csúcs közelében járunk, így ez is fáj azoknak a magyar intézményeknek, akiknek mostanában kell új szerződést kötnie, vagy a tőzsdei árakhoz igazodik az áramköltsége.
A magyar vállalati szektor havi villanyszámlája a tavaly nyári 90 milliárd forint körülről decemberre 200 milliárd forintra ugrott és az energiaárak elszállásának utolsó néhány havi begyűrűzése már oda vezetett, hogy 2021-ben éves alapon 45%-kal ugrott meg a szektor villamosenergia költsége – derült ki az Energiahivatal friss éves adataiból készített Portfolio-összesítésből. Mivel januárban és februárban is nagyon magasan maradtak a tőzsdei gáz- és áramárak, így a durva vállalati költségsokk elhúzódni látszik és ez már bizonyára szerepet játszott a váratlanul magas januári fogyasztói inflációs adatban is. Az idei év egyik nagy kérdése, hogy a költségsokk fogyasztók felé (részleges) áthárítása mellett minden vállalati szereplő bírni fogja-e ezt az új piaci helyzetet komolyabb működési zavarok, illetve csődesemény nélkül.
A német acélipar a jelentősen megemelkedett villamosenergia- és gázárak miatt politikai beavatkozást sürget az ágazat nemzetközi versenyképességének megőrzése érdekében.
Európa-szerte számos megoldással igyekeznek tompítani az államok az elszálló áramárak lakossági, illetve vállalati begyűrűzését, de ez rátesz még egy jó nagy lapáttal a koronavírus-járvány miatti eladósodottságukra, ráadásul nem is csak átmeneti áramár ugrás van szó, így tartós költségvetési terhekről beszélhetünk.
18 féle nemzeti villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvet, és az azok megelőzését, illetve kezelését célzó részletes intézkedéseket határozott meg a kedden közzétett kockázati készültségi tervében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A MEKH elnöke, Horváth Péter János ennek kapcsán kiemelte, hogy az ellátásbiztonság garantálásához minden eshetőségre fel kell készülni, és cselekvési tervet kell kidolgozni, így a most elkészült 69 oldalas dokumentumot négyévente aktualizálja majd a hivatal.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
