Az Alibaba Group, a kínai e-kereskedelmi óriás második negyedéve elmaradt az elemzői várakozásoktól. A vállalat kihívásokkal néz szembe az alaptevékenységnek számító internetes kereskedelmi üzletágában a növekvő verseny és a visszafogott kínai fogyasztás miatt - írta a Cnbc.
Világszerte megterheli a háztartások költségvetését a tartós infláció, ami kihat a vásárlási szokásaikra is. Az otthoni kikapcsolódás mellett egyre népszerűbbé válnak az úgynevezett saját márkás termékek – mutat rá az EY friss, 30 ország több mint 23 000 fogyasztójának megkérdezésével készült nemzetközi kutatása.
Júniusban sem jött el a fogyasztási boom Magyarországon, hiába várták sokan a fordulatot az idei év második negyedévére. Bár a keresetek dinamikusan nőnek, a lakossági fogyasztás továbbra is kifejezetten gyengén teljesít. A KSH most megjelent adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztítva 2,6%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor az előző hónaphoz viszonyítva minimálisan visszaesett.
Egyre több vállalkozás biztosít elektronikus fizetési lehetőséget, de számos szezonális hely még mindig a készpénzben hisz. Pedig a vásárlók közel fele (44%) az elektronikus fizetést részesíti előnyben - derül ki az OTP Bank kutatásából. A készpénzes vállalkozások egyharmadánál fordult már elő, hogy valaki nem tudott fizetni, mert nem volt nála elég készpénz. Hasonló arányban vannak azok, akiknél azért hiúsult meg vásárlás, mert nem tudtak nagyobb címletből visszaadni.
A Monty Python Repülő Cirkuszának híres jelenetében az ügyeskedő boltos a címben szereplő mestercsellel próbálja meg leszerelni a reklamáló vevőt, aki későn ébredt rá, hogy döglött papagájt sóztak rá. Hasonló bohózatba csöppenve érezheti magát idehaza is az egyszeri keményen dolgozó kisember. A közelmúltban ugyanis a tévéből kellett megtudnia, hogy amit „a vaksi szemével lát, a süket fülével hall, a tompa agyával gondol”, az csupán egy féligazság: igaz, hogy minden más EU-s országban többet fogyasztanak nála, de ez nem jelenti azt, hogy az ő életszínvonala lenne a legalacsonyabb! Nem. Arról van szó csupán, hogy többet takarít meg, vagyis más országok polgáraival ellentétben nem éli fel a jövőt (nem fogyaszt annyit). Tehát a magyar ember összességében igenis a pénzénél van – szólt a szentencia.
Manapság egyre több árut és szolgáltatást vásárlunk online ár-összehasonlító oldalakon, másnéven platformokon, például szállást a booking.com-on vagy a szallas.hu-n, repülőjegyet a Skyscanner-en vagy az Expedia-n, vagy koncertjegyeket a TicketSwap-on. Aki szokott online vásárolni, biztosan találkozott már olyan olcsónak tűnő ajánlattal, amiről a vásárlás végére kiderült, hogy nem is olyan olcsó a közben felbukkanó különböző extra díjak miatt. Ilyen bosszantó extra költség gyakran a kezelési költség, szállítási költség, szállásfoglalás során ilyen lehet a reggeli vagy a parkolás díja, Airbnb esetén a takarítási díj, repülőjegyeknél pedig a feladott poggyász díja, ülőhelyválasztás díja, vagy akár a reptéri illeték is.
Az Opus Global a május 13-án bejelentett részvény-visszavásárlási programja keretében tovább vette törzsrészvényeit a tőzsdei kereskedésben - tudatta velünk a társaság.
Az áprilisi csökkenés után gyakorlatilag stagnált a kiskereskedelmi forgalom volumene Magyarországon az előző hónaphoz képest. Ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusi adataiból.
A labdarúgó Európa-bajnokság valószínűleg nem ad jelentős lendületet a német kiskereskedelem egészének, de májusban némileg javult a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének németországi kiskereskedelmi ágazati üzleti hangulatindexe.
Nemcsak a diszkontláncoknál, a klasszikus hiper- és szupermarketekben is egyre nagyobb teret hódítanak a sajátmárkás termékek. A következő hetekben a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös felmérést végez, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek a hazai vásárlók az ún. kereskedelmi/saját márkás, illetve a gyártói márkás termékekről. Cikkünk végén töltsd ki a kérdőívünket. Köszönjük!
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legutóbbi kiskereskedelmi adatközlésénél visszamenőleg több évre módosított a számokon. Ez önmagában nem meglepő, hiszen a statisztikusok gyakran élnek becsléssel és ahogy egyre több adat áll a rendelkezésükre, úgy javítják a korábban közzétett adatokat. Ez a mostani kiigazítás azonban trendmódosító volt.
Erősen megoszlanak a vélemények a „buy now, pay later” (BNPL) jelenségről. Egyesek a vásárlói élményt forradalmasító üzleti lehetőséget, mások csak az áruhitel újrafestett változatát látják benne. Tény, hogy nálunk is sikerült mára megvetnie a lábát: fél év alatt ötszörösére ugrott azon online kereskedelmi helyek, webáruházak aránya Magyarországon, amelyek ezt az újfajta halasztott vagy részletfizetési lehetőséget kínálják. A finanszírozói oldalon már három magyar és két külföldi céget is találunk.
Márciusban nagyot ugrott a kiskereskedelmi forgalom, ami akár azt is jelentheti, hogy a reálbérek emelkedése nyomán megindul a lakossági fogyasztás. Ezt azonban kellő óvatossággal kell kezelni, mert az elmúlt hónapokban is láttuk már pozitív előjelű változást - például decemberben jelentőset - de ezt kijózanodás követte. A trend azonban most már egyértelműen pozitív.
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője szerint fennáll a piac további esésének kockázata, ezért azt tanácsolja a befektetőknek, hogy ne hozzanak elhamarkodott döntéseket a vásárlás vagy az eladás terén, és figyeljék közelről a piaci mozgásokat és az esetleges mélypontra utaló jeleket - tudósított a Cnbc.
Az idei év más lesz a kiskereskedelemben, mint a tavalyi, ugyanis 2024-ben nem az infláció miatt nő a kosárérték, hanem mert többet vásárolnak, több terméket az emberek - mondta Lucenko Viktória, az Auchan Magyarország vezérigazgatója a Pénzcentrum által szervezett RETAIL DAY 2024 konferencián.
A Lidl egyik budapesti áruházánál jelentős változások lépnek életbe a parkolási díjak tekintetében. Az első óra továbbra is ingyenes marad, azonban a második óráért már 1500 forintot kell fizetni, míg a harmadik órától kezdve egy napra 15 ezer forintos díjat számítanak fel - írta meg a Pénzcentrum.
Véget értek a „békeidők” a kiskereskedelemben. Egyrészt a fogyasztói igények változását, a makrogazdasági helyzeten túl, megannyi attribútum fűti. Ráadásul az állami szerepvállalás is egyre hangsúlyosabb, és hangosabb. Utóbbira kiváló példa a SPAR és a magyar kormány csetepatéja. Így nem túlzás, hogy igencsak izgalmas lesz a RETAIL DAY 2024 - Powered by Pénzcentrum konferencia csúcsvezetőket egymás mellé ültető kerekasztala. Hiszen április 11-én egyrészt Heiszler Gabriella most először szólal meg élőben a botrány kirobbánását követően, másrészt betekintést nyerhetünk abba is, hogy a versenytársak hogyan látják a SPAR által fémjelzettt, de a teljes szektort érintő helyzetet.
Nem sok magyar internetező lehet már, aki ne hallott volna a Temuról, a kínai webshopról, amely pár hónapja robbant be a hazai e-kereskedelmi piacra és mostanra az egyik legnagyobb szereplővé vált. Az agresszív terjeszkedés és a szürreálisan alacsony árak komoly felzúdulást idéztek elő az online kiskereskedelmi szegmensben, akkorát, hogy már a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálódik a cégnél. De vajon hogy képes fennmaradni a Temu anyacége, mikor nagy valószínűséggel minden – egyelőre ingyenes – szállításon pénzt veszít, mekkora lehet a részesedése itthon, és mi lesz az áfával, amit a vásárlásaink után kell befizetniük a magyar államkasszába. Ezeknek jártunk utána a Portfolio Checklist különkiadásában.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!