A harmadik negyedév végén (immár az új GDP-módszertan szerint számolva) 80,3%-os volt a GDP-arányos államadósság. 2013 végén 77,3%-on állt a mutató, vagyis az utolsó negyedévben több mint 3 százalékpontot kellett mérséklődnie a rátának ahhoz, hogy a csökkenő államadósság elvárásának megfeleljen. Valószínűleg összejött.
A GDP-arányos államadósság - a stabilitási törvény szerint az előző év végi árfolyamon számolva - csökkent, az év végi "mérőnapon" a mutató 76 százalék körül alakul - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az MTI-nek adott interjúban. Érdemes megjegyezni, hogy az új módszertan szerint a GDP-arányos adósságráta tavaly év végén 77,3% volt, tehát Kovács Árpád ehhez képest vetíti előre a 76%-os idei év végi záró szintet.
Számos fejlett és fejlődő állam magas adósságteherrel küzd a világban, amely amellett, hogy erőteljes növekedéskorlátozó hatással bír, a nemzetközi piacok kockázatérzékelését is jelentősen befolyásolja negatív piaci hangulat esetén. Ugyanakkor vannak olyan államok is, ahol az eladósodottság szintje szinte elhanyagolható - és meglepő módon találunk köztünk egy európai országot is. A Nemzetközi Valutaalap World Economic Outlook adatbázisa alapján összeszedtük, hol a legmagasabb és hol a legalacsonyabb az államadósság szintje 2014-ben.
A parlamenti frakciók gazdasági képviselőivel találkozott kedden a Parlamentben Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter beszélt arról, hogy a tervezettnél jobb lehet az idei költségvetési hiány, az államadósság biztosan csökkenni fog, ezt még befolyásolhatja a forint árfolyama.
Paul Krugman az évtizedek óta komoly nehézségekkel küzdő Japánt arra buzdítja, hogy folytassa csak minél bőszebben az Egyesült Állalmokban jól bevált mennyiségi lazítás (QE - quantitative easing). Hiába nőtt az elmúlt években drasztikusan a japán központi bank monetáris eszközállománya az infláció és a gazdaság nem indult be a csendes-óceáni országban. Mivel a lakosság bizalma töretlen az ország iránt a Nobel-díjas közgazdász szerint hihető ígéretet kell tennie a felelőtlenségre. Matthew Klein nem osztja feltétlenül Krugman nézeteit, a gazdasági mutatók azonban inkább előbbi érvelését igazolják.
Manapság azon rugóznak a politikusaink, hogy szerintük csökkeni fog az éppen 25 ezer milliárd forintra rúgó államadósságunk, amire nekünk az első válaszunk az, hogy oké, de mégis mennyivel. A helyzet ugyanis az, hogy a szóban forgó fél százalékos csökkenés nem volna több, mint egy pofon Góliátnak. Mi ezért most kiszámoltuk, hogy mégis milyen pályákon képzelhető el az adóssághegyünk leépítése. Nem is szaporítanánk a szót: még tündérmeseszerű növekedés és a forintgyengülés hazánkból való kitiltása sem lenne elég ahhoz, hogy egy évtizeden belül (ami nagyon gyors!) rendesen átlépjük a 60 százalékos GDP-arányos küszöböt. Sőt, az igazán reális kép valójában az, hogy az elkövetkező 25 évben pusztán 70 százalékig ereszkedhet ez a makacs mutató. Varázslás és unortodoxia ebben a kérdésben biztosan nincsen, tehát ha a kormány kitűzné, hogy az alábbiakban vázoltnál érdemben gyorsabb csökkenést szeretne látni, akkor csak egyetlen fegyvere lenne hozzá: a fájdalmas költségvetési megszorítás.
A nemrég látványos népszerűségvesztést elszenvedett kormánypárt szinte kizárt, hogy támadási felületet hagyna majd magán az igen kényes államadósság kapcsán. Nagyon meglepődnénk, ha nem tennének meg mindent, hogy legalább valamicske csökkenést mutassanak ki most az év végével. Szerencséjükre a jelenlegi magyar makropálya mellett nem lesz különösebben nehéz ezt éppen elérniük, de az általuk újabban hangoztatott célt - mínusz 1,7 százalékpontot ígérnek -, már nem biztos, hogy sikerül teljesíteniük. Számításaink szerint ehhez a kincstári egységes számlának a trükkösen betervezett apasztása mellett még további enyhe forinterősödésre is szükség lenne. Márpedig tavaly decemberrel ellentétben ez most egy nagyon érzékeny pont volna, hiszen a lakosságra erőltetett forintosítás 309-es árfolyam mellett történik.
Bár Magyarország 2014-ben várhatóan nem fog megfelelni az átmeneti adósságszabálynak és 2015-ben is csak egy kedvezménynek köszönhetően, az Európai Bizottság az átmeneti időszak végén, 2016-ban mégsem látja veszélyben az államadósság-csökkentési mérőszám teljesítését - számol be a BruxInfo.
Magyarország (és 15 másik tagállam) esetében továbbra is indokoltnak tartja a makrogazdasági egyensúlyi problémák és azok kijavításának szoros nyomon követését az Európai Bizottság, amely pénteken tette közzé a 2015-ös európai szemeszter nyitányának számító "makro-riasztási jelentését". A testület szerint az államadósságot gyorsabb ütemben kellene lefaragni ahhoz, hogy csökkenjen az ország külső sokkhatásokkal szembeni sebezhetősége - írja a Bruxinfo .
Fájhat a feje a kormánynak, ha jövőre minden erejével meg akar felelni a saját maga és az EU által előírt költségvetési szabályoknak. Van ugyanis egy olyan előírás, amit a jelenlegi ismereteink szerint nem fog tudni teljesíteni a 2015-ös költségvetéssel. Ezzel pedig sok mindent kockáztatna. Az már csak hab a tortán, hogy a Matolcsy György miniszterségekor kreált adósságképletet felül kell vizsgálnia, hacsak nem akar óriási megszorítást végrehajtani a kormány 2016-ban.
Vigyázat, ijesztő számok jönnek!
A következő hónapokban hullámvasútra kerülhet a forint. Az év végére az államadósság kozmetikázása miatt minél erősebb szintre kell kerülnie, de tél végére már a gyengeségével kell igazolnia, hogy jól jártak a devizahitelesek a forintosításkor.
A harmadik negyedév végén 83%-on állt a GDP-arányos államadósság-mutató - derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai jelentéséből. Az előző negyedévhez (85%) képest ez csökkentést jelent, ám még mindig jelentős mérséklés szükséges ahhoz, hogy év végére a tavalyi 79,4%-os adat alá süllyedjen az államadósság.
Tavaly mind az euróövezet, mind pedig az Európai Unió szintjén összességében csökkent a költségvetés hiánya, viszont emelkedett a GDP-arányos államadósság - közölte kedden az Eurostat a második alkalommal felülvizsgált 2013-as adatokat, melyek azért is felettébb érdekesek, mert ezeket már az ESA 2010-es módszertan szerint kalkulálták. A részletekből kiderül, hogy a 28 tagállamból csak keveseknek sikerült az államadósság csökkentése, Magyarország köztük van (igaz kellett hozzá a trükk is).
Amennyiben erős tud maradni a forint, akkor jóval az előző évi szintje alá csökkenhet az adósságrátánk, ráadásul úgy, hogy csökken a devizaarány és már alig lesznek többségben a külföldi tulajdonosok a magyar állampapírpiacon - mondta el a Világgazdaságnak adott interjújában Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese. Az ÁKK második emberének ezen optimista előrejelzései valójában nem jelentenek változást a korábbiakhoz képest, ami mégis érdekessé teszi a véleményét, hogy immár "nagyon jónak" nevezte a kialakult hozamkörnyezetet. Borbély mégis hangsúlyozta: sem idén, sem pedig jövőre nem lesz újabb devizakötvény-kibocsátás, hiába lenne éppen kedvező hozzá a környezet (Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezt a lehetőséget korábban egyáltalán nem zárta ki).
A kormány már a nyáron látta, hogy nehézkesen fogja tudni az év végére csökkenteni az államadósságot, ezért az Európai Bizottságnak lényegében elismerte, hogy év végén a kormányzati betétállományt csökkenteni fogja.
Semmi titkos nincs annak a hátterében, amit ma reggel mondtam, hiszen az Eurostat szabályai szerint az év végi euró/forint árfolyam alapján kell átszámítani a devizában lévő adósságelemeket forintra, így "egyáltalán nem mindegy, hogy a forint árfolyam hogyan alakul" - reagált a Portfolio kérésére Varga Mihály azzal kapcsolatban, hogy fejtse ki bővebben a ma reggeli rádióinterjúban elmondottakat.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy kommentálta a csökkenő államadóssághoz szükséges feltételeket, hogy szerinte kedvező árfolyamra is szükség van, ugyanis azon nagyon sok múlik. Szavait akár úgy is lehet értelmezni, mintha ezt célnak fogalmazta volna meg.
Videóüzenetben reagált az Európai Bizottság szakértőinek szerdán megjelent, Magyarországról szóló részletes elemzésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. Tállai András államtitkár szerint nem helyes, hogy a Bizottság júniusi adatok alapján fogalmaz meg olyan üzeneteket, miszerint Magyarország megszegheti az államadósságcsökkentési kritériumot.
Elképzelhető a túlzottdeficit-eljárás újraindítása Magyarországgal szemben, ha a kormány nem tesz további strukturális reformlépéseket - ismétli meg az Európai Bizottság szakértői stábjának szerdán közzétett elemzése a júliusban már megjelent üzenetet, azonban később "puhítja" is a fenyegetést. A 2008-2010-es segítségnyújtási program felügyeletének keretében megjelent dokumentum ugyanis kiemeli, hogy a kormány által júliusban bejelentett kiigazító csomag és az adósságrátára ható egyéb tényezők javítanak a képen. Vagyis az azonnali fenyegetettség veszélye mintha csökkenne, valószínűleg a novemberben megjelenő bizottsági prognózis döntő fontosságú lesz.
A paksi beruházás befektetői szemléletben nem térül meg a jelenlegi áramárak mellett. Ugyanakkor minden hatás figyelembevételével (közvetett és másodkörös adóbevételi hatásokkal), a jelenlegi közép-európai árszintnél magasabb áramár mellett a projekt képes kitermelni a hosszú lejáratú 4%-os átlagos elvárt reálhozamot - állapították meg a Költségvetési Felelősségi Intézet szakértői kedden bemutatott elemzésükben. A Romhányi Balázs által vezetett intézet friss anyagában a Paks II. beruházás költségvetés-politikai következményeit mutatta be részletesen, ebben azt is kiemelik, hogy az adósságszabályok betartása érdekében mindenképpen költségvetési intézkedésre van szükség, mai értéken 400-450 milliárd forintnak megfelelő mozgásteret kell teremteni a büdzsében.
Ez a válasz a korábbi csapásra.
Bizakodóak az iparági vezetők.
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
