Közleményben ismertette a Gazdaságfejlesztési Minisztérium(GFM), hogy az árstopok augusztusi megszűnése után az érintett termékek milyen rendben olvadnak bele a kötelező akciózás rendszerébe.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása, amelyben a kormány ma bejelentett döntéseit járjuk körbe. Ezek közül a legjelentősebb a bolti árstop kivezetése, a CSOK és a babaváró hitel szabályainak szigorítása, valamint a kötelező akciók kiterjesztése. Elsőként ezen intézkedések makrogazdasági pályára gyakorolt hatását jártuk körbe Csiki Gergellyel, a Portfolio lapigazgatójával. A CSOK és a babaváró módosításáról Sándorfi Balázst, a Bankmonitor alapítóját kérdeztük, a harmadik blokkban pedig a vélhetően legtöbb embert érintő árstop kivezetéséről és a kötelező akciók szabályainak módosításáról beszéltünk Hornyák Józseffel, a Portfolio makroelemzőjével.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón bejelentette, hogy a városokban megszűnik a CSOK 2024. január elsején, a falvakban viszont továbbra is igénybe lehet azt venni. Augusztus 1-én megszűnnek a bolti árstopok, helyettük a kormány kiterjeszti a kötelező akciókat, és azok mértékét is növeli. Változtak a lakásfelújítási támogatás keretösszegei is, az 5%-os kedvezményes áfa maradt. A babaváró összegét 10-ről 11 millió forintra növelték, de immár csak akkor veheti igénybe egy házaspár, ha a hölgytag 30 év alatt van. Szó volt még inflációról, magyar euróról, a gazdasági bevándorlókról, nyugdíjreformról is.
Augusztus elején megszűnik az élelmiszerár-stop Magyarországon.
Csütörtökön 10:30-kor - a héten már másodszor - Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő - derül ki a lapunknak küldött meghívóból.
Meghosszabbítják az élelmiszerekre bevezetett árstopot, vagyis július 1-től is hatósági áron juthatunk hozzá az érintett alapvető élelmiszerekhez – értesült az Index. Hivatalosan ma tárgyalhat a kormány a kérdésről, de a lap információi szerint már eldőlt az intézkedések sorsa.
A támogatási rendszer, a gépesítés és a sokáig kitartó olcsó források miatt a magyar mezőgazdaság alapanyag-előállító és -exportáló üzemmódra rendezkedett be az elmúlt évtizedekben. A sokáig jól működő felállást azonban megkérdőjelezheti Ukrajna jelenléte, amely miatt máris pozíciókat vesztett Magyarország, és amellyel hosszútávon számolni kell.
Várhatóan májusban tovább csökkent az infláció, a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint 22 százalék körül lehetett a drágulás üteme, ami tavaly november óta a legalacsonyabb érték lenne. A következő időszakban folytatódhat, sőt gyorsulhat a visszaesés, így továbbra is reálisnak tűnik az év végére az egyszámjegyű infláció elérése.
A kamatcsapda kiszárította a hazai hitelpiacot, így elképzelhető, hogy ősszel lesz egy második szakasza a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter a vg.hu-nak. Szerinte a magyar gazdaságnak át kell állnia egy uniós forrás nélküli létre, ami a külföldi működőtőke-beruházások, illetve a hitel-, és tőkeellátottság előtérbe helyezését jelenti. A lakossági kamatstop kivezetése két lépcsőben történhet meg.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség tagvállalkozásai felháborodással értesültek arról, hogy a kiskereskedelmi adót a 100 milliárdos árbevétel feletti sávban 4,1%-ról 4,5%-ra emelték 2024-re. Ez az intézkedés súlyosan veszélyezteti a családokat is, mivel a kiskereskedelmi vállalkozások képtelenek folytatni árletörő tevékenységüket - írja az OKSZ közleménye.
Úgy tűnik, hogy a kiskereskedelmi üzletek többszörösen túlteljesítik a kormányzat által elrendelt kötelező akciózást, ugyanis az első fecskék nem 10%-os, hanem 30-50%-os leárazásokat hirdettek. Ez nem is meglepő, hiszen az FMCG-szektorban a vásárló a füle botját sem mozdítja meg egy 10%-os akcióért. Ugyanakkor az is könnyen elképzelhető, hogy az üzletek nem igazán fognak több és nagyobb akciót végrehajtani, mint eddig, csak az eddigi „piaci akciókat” keresztelik át „kötelező akciókra”. Habár a törvény csak a kiskereskedőket kötelezi árleszállításra, könnyen lehet, hogy a valóság ennél bonyolultabb lesz.
A kormány képviselői május 19-én tájékoztatást adtak arról, hogy ismét árstop razziát tartott a fogyasztóvédelem. Közlésük szerint a fogyasztóvédelem minden erőforrását bevetve dolgozik azon, hogy a fellépjen az árstop szabályokkal trükköző kereskedőkkel szemben - írja az Országos Kereskedelmi Szövetség. Az OKSZ tagvállalkozásai, mint a jogszabályok betartására törekvő kereskedők, maguk is fontosnak tartják, hogy az ellenőrző hatóságok fellépjenek a trükközőkkel szemben. Ugyanakkor van két olyan kiemelt esetkör, amikor a kiskereskedőket annak ellenére szankcionálja a fogyasztóvédelem, hogy a jogszabály nem, vagy rajtuk kívül álló okból nem betartható.
Habár az általános inflációs nyomás enyhülésére már vannak jelek, az élelmiszerárak letörése még mindig fejtörést okoz az európai kormányoknak. Tömegek kerülnek ugyanis megélhetési válságba, amit a politikusok nem engedhetnek meg maguknak, ezért előszeretettel nyúlnak szokatlan eszközökhöz.
Az árstop bevezetése óta folyamatosak a fogyasztóvédelmi ellenőrzések, ennek keretében több mint 1 milliárd forint bírságot szabtak ki a hatóságok, ez a szám azt üzeni a boltoknak, hogy nem érdemes trükközni - hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.
Előtérbe kerül a hazai élelmiszer-kereskedelemben az importáru, miután a magas infláció és az árstopok miatt is elfordulnak a kereskedők a magyar beszállítóktól. Mindez azért is fájdalmas Győrffy Balázs NAK-elnök szerint, mert sok vita után az elmúlt években stabilizálódni látszott a magyar beszállítók és a kereskedelmi láncok viszonya. Az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszerrel foglalkozó legújabb adásában szó esett az ukrán importnyomásról is, amelynek egyenlőtlen feltételei mellett nem tud győztesen kikerülni a magyar mezőgazdaság a mostani helyzetből.
Szlovákia újonnan kinevezett kormányfője a Rádio Expres vendége volt kedden, a műsorban az orosz-ukrán háború mellett érintette a költségvetés kérdését, valamint az infláció témáját is.
Az Európai Unió statisztikai hivatalaként működő Eurostat a Twitter-oldalán tett közzé egy adatsort a zsírok és az olajok drágulásának mértékéről az egyes tagállamokban.
Hivatalosan is megjelent a hétfő esti Magyar Közlönyben, hogy meghosszabbítják az árstopot a boltokban.
Nem lehet már hatósági áron tűzifát vásárolni, április 15-től ugyanis megszüntették az árstopot - tudta meg az ATV Híradója.
Nem a kötelező leárazás az első versenykorlátozó kormányzati eszköz Magyarországon. A beavatkozások mértéke és mélysége már olyan hatalmas, ami piacgazdasági viszonyok között megvalósíthatatlan, ellenőrizhetetlen, kontraproduktív.
31 nyugati járművet fognak kiállítani a nyilvánosságnak.
A feldolgozóipar és szolgáltató szektor növekedése is lassult.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ukrajnának más rendszerekre lesz szüksége.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
