Szomorú lista élére került Magyarország
Az Európai Unió statisztikai hivatalaként működő Eurostat a Twitter-oldalán tett közzé egy adatsort a zsírok és az olajok drágulásának mértékéről az egyes tagállamokban.
Az Európai Unió statisztikai hivatalaként működő Eurostat a Twitter-oldalán tett közzé egy adatsort a zsírok és az olajok drágulásának mértékéről az egyes tagállamokban.
Hivatalosan is megjelent a hétfő esti Magyar Közlönyben, hogy meghosszabbítják az árstopot a boltokban.
Nem lehet már hatósági áron tűzifát vásárolni, április 15-től ugyanis megszüntették az árstopot - tudta meg az ATV Híradója.
Nem a kötelező leárazás az első versenykorlátozó kormányzati eszköz Magyarországon. A beavatkozások mértéke és mélysége már olyan hatalmas, ami piacgazdasági viszonyok között megvalósíthatatlan, ellenőrizhetetlen, kontraproduktív.
Egyelőre maguk a boltok sem tudják, hogy fognak reagálni a kormány legfrissebb döntésére a kötelező akciók bevezetéséről – derült ki három kiskereskedelmi lánc reakciójából, amelyet a Telexnek küldtek.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban egy témánk volt, érdekesen alakult ugyanis a mai kormányinfó. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő bejelentették, hogy a kormány egyfelől meghosszabbította június 30-ig a néhány élelmiszeripari termékre érvényben lévő árstopot, ezen kívül pedig kötelező akciózást vezetnek be bizonyos élelmiszerüzletekben. Utóbbi döntés még a kormány korábbi intézkedései tükrében is fura üzenetet hordozhat a magyar piacgazdaságra nézve. Az adásban előbb Hornyák Józsefet, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük az intézkedések kiskereskedelmi szektorra gyakorolt potenciális hatásáról, műsorunk második felében pedig Csiki Gergellyel, a Portfolio lapigazgató-makroelemzőjével beszéltünk arról, hogy mégis milyen kontextusban érdemes értékelni a kormány újabb döntését, amely egészen különösen avatkozik be a piaci folyamatokba.
Rendkívüli időket élünk, permanensen - legalábbis a kormány szerint. Ezért a nagypolitika úgy véli, hogy indokoltak a rendkívüli gazdaságpolitikai lépések, és ezekkel folyamatosan él is: ezúttal a kiskereskedelem bizonyos szereplői számára (szelektíven) kötelező akciókat rendelt el. Úgy tűnik, teljesen másodlagossá vált, hogy egy új, piacgazdaságban szokatlan intézkedés torzító hatásait és negatív következményeit is mérlegeljék. Pedig ha ezt megtennék, akkor belátható lenne, hogy amit nyer a kormány a réven, azt a vámon elveszítheti, és gyakorlatilag az újabb és újabb piacellenes intézkedésekkel egyre jobban betereli saját magát egy zsákutcába.
Az Orbán-kormány a tervek szerint görög és francia mintára kötelezi a legnagyobb élelmiszerláncokat, hogy több termékkategóriában akciós termékeket áruljanak. A két külföldi példa viszont igazán átütő sikert nem hozott az infláció elleni harcban, ráadásul bőven el is térnek a budapesti tervektől. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a fogyasztók mire is számíthatnak az eddigi tapasztalatok alapján.
A piacgazdasági viszonyok között sosem látott intézkedést hozott a kormány, a kötelező akciók bevezetését. Ezzel azt az üzenetet küldte, hogy az infláció nem csökken olyan mértékben, ahogy azt szeretnék. Habár a részletek még nem ismertek, ennek az eredménye könnyen az lehet, hogy az árstopok miatt már egyébként is romló termékminőség tovább gyengülhet a termékek széles körében, miközben ez egyébként is komplex és egyenetlen problémákkal küzdő kiskereskedelmi és élelmiszeripari szereplők újabb pofont kapnak. A külföldi multiknak fokozódhat az az érzésük, hogy a kormány ellenségkét tekint rájuk. Mindeközben a diszkontok további megerősödése, felemelkedése szinte garantált, hiszen az elmúlt időszak szabályozói meglepetéseire ők tudnak a leginkább rugalmasan reagálni. A kiskereskedelmi szektort meglepetésként érte a bejelentés a kötelező akciókról.
Nagyon aktívnak bizonyult a kormány fogyasztóvédelmi hatósága az árstopos szabályok betartatásával, ugyanis csak idén közel 2400 esetben ellenőrizék az üzleteket és több száz millió forint bírságot szabtak ki - tudtuk meg az Igazságügyi Minisztériumtól.
Az év elejéhez képest már több mint 25 forinttal csökkent a benzin literenkénti átlagára, azonban még így is a legmagasabb a környező országok áraihoz képest - számolt be az RTL Híradója.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint márciusban tovább mérséklődhetett az infláció Magyarországon, vagyis egyre biztosabb, hogy januárban tetőzhetett az áremelkedési ütem. Ez egyben azt is jelenthetné, hogy nincs már szükség az élelmiszerekre kivetett árstopra, azonban a szakértők szerint egyelőre kivárhat a kormány annak kivezetésével, vagyis várhatóan meghosszabbítják az április végén lejáró intézkedést.
Változnak a cégekre, önkormányzatokra és civilekre vonatkozó rezsiszabályok, de a lakossági tarifa változatlan marad. A kormány készül a víziközműhálózat fejlesztésére és a díjszabás országos összehangolására - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányzati tájékoztatón. Az élelmiszerár-stopok esetében április végéig dönt a kormány a meghosszabbításról vagy kivezetésről.
Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy a tavalyi árakhoz képest átlagosan 40 százalékkal kerülnek többe a húsvéti ünnepekhez kapcsolódó élelmiszerek.
A húsvéti ünnepek alkalmából még tovább megy a kedvező ajánlatokkal a Tesco és az Aldi is. Az előbbi most már nem csak az árstopos termékek vásárlási limitjét emelte meg, hanem fontos hozzávalóknak is jelentősen csökkentette az árát, mindemellett pedig az áruházlánc jelentős, 2500 forintos kedvezményt is belengetett a törzsvásárlóinak, míg az Aldi mintegy 120 darab termék árát csökkentette az ünnepre való tekintettel. A mostani leértékelések részei annak a folyamatnak, amit a Magyarországon működő áruházláncok közötti, az elmúlt hetekben zajló árháborúnak nevezünk.
Óvatosabbak a vevők, nem hozták annyira előre a húsvéti bevásárlásokat, mint korábban, így szombattól különösen forgalmas napok várhatók az üzletekben - mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI-nek.
A Tesco megemeli az árstopos termékekre vonatkozó vásárlási limitet a húsvét előtti időszakban, és a tojás esetében el is törli - közölte a Tesco-Global Áruházak Zrt.
Az idei húsvét a korábbiaknál jobban megterheli a magyarok pénztárcáját, hiszen az élelmiszerárak nálunk nőttek messze a legnagyobb mértékben az Európai Unióban. Hiány sonkából nem lesz, tojásból is van elég, de nem szabad az utolsó pillanatra hagyni a vásárlást. A sertéshús árában további fokozatos drágulásra számítanak az ágazati szereplők, hiszen az alapanyagár emelkedése még nem épült be teljesen a kiskereskedelmi árba. A tojásdrágulástól várhatóan április végéig véd az árstop, ám utána itt is emelkedésre kell számítani.
Korlátozta a rizs és a tyúktojás árát az északmacedón kormány, egyben arra kötelezte a tyúktenyésztőket, hogy a tojások 70 százalékát Észak-Macedóniában értékesítsék.
A Pénzcentrumnak adott interjút Gabriel Makki, a Kifli frissen kinevezett új ügyvezető igazgatója. Makki a vállalat céljainak vázolása, a Budapestben rejlő lehetőségek mellett az infláció jelentette kihívásról, az élelmiszerár-stopról, illetve annak kivezetéséről is beszélt. A vállalat új vezére szerint nehéz bármi konkrétat mondani arra, mi várható az árstop kivezetése után.
Kell egy kis odafigyelés.
Indulhat a következő offenzíva?
Generatív mesterséges intelligencia továbbképzés indul az Óbudai Egyetemen.
Lengyelországban több tűzesetet is az orosz megbízásból dolgozó szabotőrök számlájára írnak.
A miniszterrel az aktuális geopolitikai, gazdaságpolitikai és beruházási kérdésekről beszélgettünk.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
