Tényleg növekedési csoda van Magyarországon?
A válság teremtette kihívásoknak az USA és az Európai Unió egészen más gazdaságpolitikával igyekezett megfelelni. Az Egyesült Államok lényegében véve masszív keynesi gazdaságpolitikát folytatott, melynek középpontjában az erőteljes fiskális expanzió állt (a költségvetési deficit 2009-2013 között évi átlagban a GDP 7,5%-ára rúgott), s emellett zéró közeli kamatlábbal és a kezdettől fogva erőteljes mennyiségi lazítással igyekeztek élénkíteni a gazdaságot. A válságkezelést alapvetően Keynes híres mondása dominálta: "A fellendülés és nem a recesszió a megfelelő idő a fiskális szigorra".
Az európai válságkezelésben azonban 2010-ben markáns fordulat következett be és az öreg kontinens gazdaságpolitikája látványosan elvált az amerikaitól. (A szerző a fordulat okaival részletesen foglalkozott itt - a szerk.) A fordulatot végrehajtók szerint megváltoztak a gazdasági kihívások. A valódi ellenség most már az államok eladósodása, mert a kormányzati adósságok fenntarthatatlan pályára kerültek, s ebből eredően a prosperitáshoz a befektetők és a pénzügyi piacok bizalmának helyreállításán keresztül vezet az út - hangzott a verdikt. Jean Claude Trichet, az EKB egykori elnöke ezzel kapcsolatosan így fogalmazott: "Szilárd meggyőződésem, hogy a jelenlegi körülmények között a bizalmat eredményező politika segíti, nem pedig hátráltatja a növekedést, mert ma a bizalom a kulcstényező... Az a nézet, hogy a szigorító intézkedések stagnálást idéznek elő, helytelen." Mindennek következtében az EU-ban 2010-ben éppen csak meginduló gazdasági növekedést átmenetileg tovább támogató és körültekintő költségvetési politika helyett jött az általános fiskális szigor, a 3%-os deficitkritériumhoz való megszállott ragaszkodás, valamint a munkanélküliség helyett az államadósság elleni fanatikus küzdelem.
A válság kitörését követő hatodik évben azonban már biztosan tudjuk, hogy az általános fiskális szigorra alapozó gazdaságpolitikai fordulat szinte minden fronton csak kudarcot mutat: a recesszió véget nem érőnek tűnik, az európai munkanélküliség magas szinten állandósulni látszik, az elveszett GDP-ben mérhető veszteségek pedig hatalmasak. 2014-ben az EU gazdasági teljesítménye várhatóan nem fogja elérni a 2008-as szintet, és Európa 2013-ban lényegében úgy áll 2008-hoz képest, mint ahogyan állt 1934-ben 1929-hez képest.

És most térjünk vissza az Európai Unióra, majd pedig konkrétan a magyar gazdaság teljesítményére!
Bár az Európai Bizottság ragaszkodása a 3%-os maastrichti deficitkritérium betartásához a gazdasági élénkülés fiskális oldalról történő elősegítését az EU egészében blokkolja ugyan, ám az egyes tagállamok viszonylatában egészen más a helyzet. Ennek magyarázata az EU közös költségvetésében, illetve az abból elnyerhető források elosztásában rejlik.
A közös költségvetéshez természetesen valamennyi tagállam hozzájárul, ám nem a hozzájárulásuknak megfelelő mértékben részesednek belőle: a fejlett országok többnyire nettó befizetők, míg a fejletlenebbek általában nettó haszonélvezők. A közös költségvetés nettó haszonélvezői ennek következtében képesek arra, hogy a saját nemzeti költségvetésükben megjelenő kiadásaik egy részét az EU-s források lehívásával finanszírozzák, s nem pedig a saját gazdasági szereplőikre kivetett adókkal. S a dolgoknak a veleje éppen ez.
A nettó EU-transzferek ugyanis makrogazdasági tekintetben de facto ugyanúgy működnek, mint a költségvetési deficitet igénylő fiskális stimulus: keresletet generáló állami költekezés van, ám ezzel szemben adók formájában történő jövedelemelvonás nincs. (Ha ez utóbbi állna fenn, akkor a piaci keresletet ért fiskális hatás lényegében zéró lenne.) Egyszerűbben kifejezve: ha például valamely tagországban a költségvetési deficit a GDP-hez képest 2,5% - tehát a maastrichti kritériumon belül van - ám a kiadási oldal 3%-át nettó EU-támogatás fedezi, az makrogazdasági értelemben ekvivalens azzal, mintha 5,5%-os deficittel stimulálnánk az összpiaci keresletet EU-transzferek nélkül.
Ami tehát számunkra most nagyon fontos: a közös költségvetés nettó haszonélvezői abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy anélkül támogathatják fiskális oldalról a gazdasági élénkülést, hogy annak következménye a költségvetési deficit és az államadósság növekedésében jelentkezne. Vagyis a gazdaság ösztönzése érdekében úgy alkalmazhatják a standard makrogazdasági tankönyvek által recessziós helyzetre ajánlott receptet, hogy azt nem kíséri a deficit és az államadósság megugrása.
Nem várt mellékhatása jelent meg az AI-nak, amit hamarosan a pénztárcánkon is megérezhetünk
Érdekes folyamatokat indított el a mesterséges intelligencia.
Megcsappantak a befektetők a nemzetközi műtárgypiacon – A kripto- és AI-őrület szívja el a tőkét
A spekulációs tőke új célpontokat keres.
Kína leállítja az orosz olaj vásárlását az amerikai szankciók miatt
Fájhat Moszkvának a lépés.
Amikor utoljára ilyen történt, majdnem 20% esés jött az USA-ban
Mi van veled carry trade?
Addig tüntettek az elnökválasztás eredményei miatt, míg lekapcsolták az internetet egy országban
Jelentős és tartós fennakadásokat észlelnek.
Luxuscikk lett a narancslé, de most éppen csökken az ára
Az online árfigyelő szerint októberben olcsóbb lett egy doboz.
A vizes élőhelyek pusztulása több billió dolláros kárt okozhat
A halászatot, mezőgazdaságot és árvízvédelmet támogató vizes élőhelyek pusztulása súlyos gazdasági károkat okozhat világszerte, derül ki a Vizes élőhelyek egyezmén
KIVA 2025 - Mi változott?
A többi adónemhez hasonlóan a kisvállalati adó (KIVA) szabályok is változtak az elmúlt évek során. A KIVA mértéke 2025-ben is 10 százalék, de van egy fontos KIVA-változás is, amit a 2025 ta

Belefulladunk az ingyen puncsos tálba, pedig egyszer le kell jönni róla
Rossz ómen a pénzügyeidre nézve, ha pénzügyminisztered szemében könnyek gyűlnek. Nagyon nehéz ugyanis leszokni a költségvetési alkoholizmusról: kényelmetlen és politikailag öngyilkosság i

Az Otthon Start mellett a CSOK Plusz feltételeibe is belenyúlna a kormány
Egy éjszaka társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet alapján a CSOK Plusz két fontos részletébe is belenyúlna a kormány. Nem kell megijedni a változás inkább kedvező a támogatá
Lesotho - az afrikai ország, amely elesett a vámháborúban
Lesotho súlyos gazdasági és humanitárius válságba került az aszály és a textilipar visszaesése miatt.
Három évnyi vagyonteremtés története - A HOLD OVK teljesítménye
Három éve indult a HOLD Online Vagyonkezelés (OVK) szolgáltatása, nagyon szerencsés időpontban. A nyomott kezdeti részvényárak, a magas kötvényhozamok remek környezetet teremtettek az befektet

Innovációs verseny nélkül nagyban lehet gondolkodni
Azaz nagyvállalatoknak pályázat, ahol ha most gyorsan teljesítesz egy feltételt, akkor különös verseny nélkül tudsz maximum 3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapni - wow

Robosztus gazdasági növekedés mellett működhet a 14. havi nyugdíj
A magyar kormány a 14. havi nyugdíj bevezetését is fontolgatja. A kijelentés azonnal beindította a találgatásokat, hiszen egy ilyen lépés nemcsak a nyugdíjasoknak jelentene pluszpénzt, hanem a


Tűzeset Százhalombattán: mit fogunk ebből érezni?
A Mol dolgozik a kapacitások helyreállításán.
Nem az a kérdés, hogy lufi-e az AI-boom, hanem, hogy mikor lesz vége
Milyen jövő vár a mesterséges intelligenciára?
Budapestre jön Trump és Putyin: ennél nagyobb realitása még nem volt a békének
Bár maradtak még kérdőjelek.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod